 Asszociációk |
|
Carlos Antonio Aguirre Rojas: 2011 népfölkelései – történeti távlatban |
|
2011 földrészeket átszelő népfelkelési hulláma rengeteg tanulságot és kérdést vet fel. Ami biztosnak látszik, az a felkelések egyöntetű tapasztalata arról, hogy a tőkés állam és a kapitalista berendezkedés, mint a kizárólagos hatalom és a strukturális erőszak legkézzelfoghatóbb birtoklói és újratermelői, illegitimek és anakronisztikusak. A nép, a szerző szerint, elég érett arra, hogy ezt felismerje. Mégis hogyan tovább? Hogyan váljon a mozgósítás mozgalommá? Hol vannak térben és időben azok a hidak, amelyek összekötik a ma harcát egy nagyon más holnappal?
|
|
Változatok egy témára |
|
|
Csala Károly: Mészáros-szeminárium Brazíliában |
|
|
|
|
Maria Orlanda Pinassi: Mészáros István, egy XXI. századi klasszikus |
|
A tőke mint történelmi örökmozgó apológiájának újabban termőre fordult egyedeiben már semmi nyoma a forradalmiságnak: alázatosan alávetik magukat a tőke ellenőrizhetetlen parancsolatainak, ennek történeti hanyatlása szakaszában. Mind egybehangzón nyilatkozzák, hogy a rendszernek nincs alternatívája – leplezi le a XXI. század klasszikusa korunk polgári ideológiájának fő vonalát.
|
|
|
Jorge Beinstein: Egy hosszú út kezdetén: a kapitalizmus hanyatlása, nosztalgiák, örökségek és remények a XXI. században |
|
A 2008-es válság elhárításában a kormányzati szubvenciók a gépjármű- és ingatlanpiaci vásárlások felé terelték a fogyasztókat, az átmeneti megélénkülés mögött azonban a költségvetési hiány és az államadósság féktelen növekedése áll. A kapitalista világ gócpontja, az USA gazdaságának hanyatlása magával rántja a világrendszer egészét. Az „elaggott kapitalizmus” a története során fölhalmozott összes válságellenes eszközét bevetve sem képes gátat vetni betegségei súlyosbodásának. Az egypólusú világ fölváltása helyett valamilyen hatékony, sokpólusú formával inkább hosszan elhúzódó alkony beköszöntésével számolhatunk. A barbárság menetel, azonban indulóban az elnyomottak fölkelése is. |
|
|
Brett Clark - John Bellamy Foster: A társadalmi és ökológiai anyagcsere dialektikája: Marx, Mészáros és a tőke abszolút határai |
|
Mészáros István már az 1970-es évtized elején erőteljes ökológiai kritikával fogalmazta meg gondolatait a tőke strukturális válságáról. A tőkerendszer, mutat rá Mészáros, nem valami ésszerűen ellenőrizhető mechanizmus. Ellenkezőleg, a tőke logikája mindent fölülír, legyen szó az egészségügyről, az oktatásról, a termelésről vagy a környezetvédelemről. Hogy tovább folytathassa a fölhalmozást, aláássa a létezés elemi föltételeit. Szemben a tőkelogika és az ökológiai szempont antagonisztikus viszonyával, a szocialista társadalom fenntarthatósága és az ökológiai fenntarthatóság alapkövetelményei szorosan összefonódnak. |
|
Analízis |
|
|
John Gulick: „A hosszú huszadik század” és a kínai hegemónia előtt álló akadályok |
|
Giovanni Arrighi a jelenkori kapitalizmus rendszerszintű ellentmondásainak vizsgálata során felvetette azt a provokatív hipotézist, miszerint az Egyesült Államok hegemóniájának elenyészését követően egyetlen állam sem lesz képes felvállalni a globális hegemón szerepét, s ezáltal a globális kapitalizmus további működőképessége is kérdésessé válik. Később viszont Kínának mint új hegemónnak a felemelkedését valószínűsítette. Ám a gazdasági, geostratégiai és ökológiai tényezők alaposabb vizsgálata azt sugallja, hogy Arrighi túl optimista volt Kínával kapcsolatban: a kínai hegemónszerep előtt éppúgy rendkívüli akadályok tornyosulnak, mint a tőkés világrendszer további hosszú távú fennmaradása előtt. |
|
|
Mitrovits Miklós: A történelem kriminalizálása. Átvilágítások, perek és kárpótlás a cseh, a lengyel és a magyar gyakorlatban (1989-2012) |
|
A tanulmány az elmúlt 20 év jobboldali „történetpolitikáját” vázolja fel a cseh, a lengyel és a magyar gyakorlat tükrében. A számvetésre azért van szükség, mert a jobboldali kormánytöbbség, az új magyar Alaptörvényből levezetve, frontális támadást indított a nemzeti történelemmel szemben: bűnösnek kiáltotta ki az 1944 és 1989 közötti időszakot, kitagadva azt az ezeréves nemzeti történelem folyamából. Noha e jelenség nem sajátosan magyar – Csehországban és Lengyelországban is voltak kísérletek a múlt tendenciózus átértelmezésére –, a történelem hazai kriminalizálása páratlanul radikális. |
|
Kultúra |
|
|
Hegyi Gyula: Marx a moziban |
|
A társadalmi folyamatok marxista elemzése folyóiratunk háza táján bevett foglalatosság, míg másutt jobbára negatív előjellel említtetik, ha egyáltalán szóba hozzák. Ám hogy marxista ihletettségű művészetről, így filmekről halljunk, netán olyan vitákról, elemzésekről, amelyek a marxizmus és a film kapcsolatát vizsgálják, ehhez példát vagy a régmúltban kell keresnünk, vagy a tengeren is túl, a La Manche mögött, a prestoni egyetemen rendezett konferencián, amerlyről a szerző tudósít. |
|
Arcok |
|
|
Szarka Klára: Hemző Károly beszédes fotográfiái |
|
|
|
Másképp - más kép |
|
|
Tütő László: Ki törődik Koldus Józsival? (A kisebbik rossz és a nagyobbik jó dilemmájához) Módszertani elmélkedés elvekről és kompromisszumokról |
|
Némely humanista azzal gondolja védelmezni az embereket, hogy segélyezni akarja a rászorulókat. Némely humanista azzal gondolja védelmezni az embereket, hogy nem segélyezni akarja a rászorulókat. |
|
Tényről tényre |
|
|
Marsai Viktor: Az amerikai neokonzervatívok és az iszlám biztonságiasítása |
|
A biztonságiasítás (szekurizáció) az amerikai neokonzervatívok több évtizedes ténykedése nyomán a reális politikai tér fontos elemévé vált. A biztonság fogalmának átértelmezésével a védelmi szféra olyan területekre is kiterjeszkedett, amelyek problémáinak megoldása nem lehetséges e megközelítéssel. A szekurizáció legsúlyosabb megnyilvánulása az Irak elleni 2003-as invázió, illetve az iszlám fenyegetésként való értelmezése és a ,,War on terror” lett, tökéletesen megmutva a parttalan biztonságiasítás veszélyeit s a mögöttes gazdasági és politikai érdekeket. |
|
|
Mitrovits Miklós: EURO 2012 Kelet-Európában. Egy félperifériás Európa-bajnokság margójára |
|
2012-ben Lengyelország és Ukrajna rendezheti a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét. A háttérben komoly politikai és gazdasági csaták zajlanak. Egy félperifériás Európa-bajnokságot láthatunk, ahol a geopolitikai és az üzleti érdekek előrébb valóak a játéknál, ahol a Nyugat sztereotípiái teljes mértékben megmutatkoznak a Kelettel szemben, ahol a fizetőképes felső-középosztály számít s nem a szurkolók, s ahol a hazai politikai elit az eseményt saját legitimációja érdekében és ellenfelei elhallgattatására használja fel. |
|
Olvasójel |
|
|
Bartha Eszter: Merlin és a varázslóinas: Egy életrajz értelmezéséhez |
|
Walter Isaacson: Steve Jobs életrajza. Budapest, HVG Kiadói Rt. 2011 |
|
|
Mezei Bálint: 900 nap az élet? – a leningrádi blokád története magyarul. |
|
Bálint József: 900 nap a 300 évből – Leningrád. Második, átdolgozott kiadás, Budapest, Agroinform Kiadó, 2010 |
|
Látlelet |
|
|
Krausz Tamás: A magyar történetírás és a marxizmus. Megjegyzések a „keleteurópaiság” problémájához |
|
|
