Üdvözöljük honlapunkon!
Keresés
Miben:
Mi szerint:
Kereső szó:
Keresés
Belépés, regisztráció
Facebook
  1-5 | 6-10 | 11-15 | 16-20 | 21-25  >>
Aktuális szám  92. szám | (2011. tél)
1
E számunk írásai tartalmilag igen különféle témákba sorolhatók. Szinte mindegyiket összeköti azonban, hogy a tőkerendszer, a kapitalizmus alapvető ellentmondásait feszegetik, amelyek az emberi élet végső kereteit érintik. A holokauszttól a világválságig, a menekülés társadalmi-termelési lehetőségeitől a kulturális ellenállásig sokféle és differenciált elemzéssel találkozik az olvasó. Folytatódik a vita a wallersteini világrendszer-elméletről. Most induló fotórovatunk Keleti Éva fotóművészetét mutatja be. Tárgyszavakba foglalva a lapszám cikkeit, az alábbi fogalmakat ajánljuk: Auschwitz, gettó, államcsőd és világrendszer, gazdasági összeomlás, Beatles, világválság, posztkolonialitás, menekülés az állam és a tőke szorításából.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkeket később töltjük fel.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Rovat Asztal körül
Farkas Péter: A világrendszer-elmélet forrásairól
Wallerstein lényegében a II. világháború után született történeti-társadalmi diszciplínaként határozza meg a világrendszer-szemléletet. Az igazság azonban az, hogy a Marx és Engels által kidolgozott kapitalizmuselmélet már egyértelműen „világrendszer-elmélet" volt, s ez számos idézettel bizonyítható. Marxék még a prekapitalista viszonyok továbbélésének hatását is tanulmányozták. Mindemellett hangsúlyozni kell a világrendszer-elmélet szerepét a mai globális kapitalizmus egységes rendszerként való értelmezésében
Wiener György: Wallerstein világrendszer-elméletének történetfelfogása
Korunk legjelentősebb újbaloldali tudományos irányzatának keletkezésében meghatározó szerepet játszottak az 1968-as tömegmozgalmak: egyszerre fordultak szembe a polgári társadalommal és az államszocializmussal. A VRE hátterében ugyanakkor a kapitalista világgazdaság újabb korszakváltása, illetve elméleti problémák egyaránt meghúzódnak. A marxi és a világrendszer-elmélet azért értelmezi eltérően a profitráta szekuláris esésének folyamatát, mert az előbbi a többletmunka elsajátításával, míg utóbbi az oligopolisztikus árképzéssel magyarázza a nyereség keletkezését
Vígh László: Miért világrendszer a kapitalizmus, avagy miért kapitalista a világrendszer?
Wallerstein világrendszer-elmélete lényegében alternatív gondolati keretnek tekinthető a marxi és részben a lenini kapitalizmuselmélettel szemben. Az írás azt vizsgálja, hogy ez a koncepció mennyiben nyújt valódi alternatívát a kapitalizmus mozgástörvényeinek és fejlődésének megértéséhez.
Rovat Analízis
Ramón Grosfoguel: A politikai gazdaságtan és a posztkoloniális tanulmányok gyarmatmentesítése. Transzmodernitás, határgondolkodás és globális gyarmatiság
A posztmodernizmus mint végrehajtandó tudáselméleti projektum még mindig a gyarmatiság ilyen-olyan különös alakját termeli újra. A kolonialitástól mentes látószög tágabb gondolkodási szabályrendre tart igényt, megköveteli, hogy komolyan vegyék a globális Dél kritikai gondolkodóinak megismerésre vonatkozó nézeteit. Miképpen lendíthet túl bennünket az eurocentrizmuson egyfajta „transzmodern világot" célul kitűző „kritikai határgondolkodás"?
Rovat Kultúra
Benedek Szabolcs: Beatles-apokrif
Ahogyan annak idején, úgy sokan szeretnék a Beatlest ma is afféle kedvesen mosolygó, kicsit szeleburdi, de végtére is aranyos srácoknak beállítani. Pedig eredetileg ez a zene, annak minden kulturális és társadalmi hozadékával együtt, olykor bújtatottan, máskor nagyon is nyíltan a lázadásról, a tiltakozásról, de még inkább egy jobb, egy szeretetteljes, nem pénzéhes és nem kizsákmányoló világ megteremtéséről szólt
Rovat Történelem
Jürgen Koczka: A történelem és a társadalomtudományok ma
A neves német társadalomtörténész a történettudomány fejlődési tendenciáit a történetírás és a társadalomtudományok (közgazdaság-tudomány, szociológia, politikatudomány) viszonyában vizsgálja, s megállapítja, hogy a XX. század utolsó negyedében újra nőtt a távolság közöttük. Ma azonban új kooperáció lehetősége sejlik fel, és egyre inkább gyakorlattá is válik. A tudomány-módszertani problémák mélyen beágyazottak a történelmi alternatívák végigküzdésének folyamatába.
Rovat Változatok egy témára
Aron Shneer: A Katasztrófáról és a népirtásról. Ami általános és ami sajátos
A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, mennyiben volt egyedi a holokauszt, illetve mennyiben állítható párhuzamba más genocídiummal - az örménnyel vagy a németek szovjetellenes repressziójával, ami több millió áldozatot eredményezett. A szerző válasza az egyediség, ami abban rejlik, hogy a soá nem korlátozódott egyetlen államra, mint Törökországban az örmények elpusztítása, és a nácik nem hagytak a zsidóknak semmilyen választást, míg a balti államok és a Szovjetunió számos állampolgárának felajánlották a kollaborációt
Frey Dóra: Az Auschwitz-jegyzőkönyv. Egy még mindig kevéssé ismert történeti dokumentum
A tanulmány bemutatja az ún. Auschwitz-jegyzőkönyv keletkezését és fogadtatását, illetve a későbbi irodalomra és a történelmi emlékezetre gyakorolt hatását. A jegyzőkönyv felveti az uralkodó magyar elit felelősségét a vidéki zsidóság tragédiájában, hiszen a dokumentum számos magyar vezetőhöz, köztük Horthy köreihez is eljutott
Csonka Laura: Gettók a Szovjetunió elfoglalt területein (1941-1943)
A tanulmány a Holokausztnak a magyar szakirodalomban eddig kevésbé tárgyalt oldalát tárja fel. A nácik az elfoglalt szovjet területeken azonnal hozzáláttak a zsidó gettók felállításához. A szerző bemutatja ezek létrehozásának körülményeit és működési mechanizmusait, s érzékletesen ábrázolja a gettók életét: milyen körülmények között, milyen nehézségekkel megküzdve éltek a gettólakók, illetve milyen eredményeket tudtak elérni például az oktatás és az egészségügy terén
Rovat Asszociációk
Maciej Melon: Lengyelország útja az etnikailag egységes nemzetállamhoz. Jan T. Gross: Aranybánya című könyvének margójára
Rovat Tényről tényre
Fodor Gábor: A törökországi örmények pusztulása az első világháborúban
Az Oszmán Birodalom területén élő keresztény kisebbségek és a többségi muzulmán lakosság együttélése a XVIII. század végén meginduló balkáni nacionalista mozgalmak, valamint a nagyhatalmak beavatkozási kísérletei folytán véres összecsapásokba torkollott. A „keleti kérdésként" ismert probléma egyik, a XIX. század második felében egyre hangsúlyosabb részét alkotta az örménykérdés, amely végül az 1915-ös kitelepítési törvények következményeként több százezer ember halálához vezetett
Rovat Másképp - más kép
Tütő László: Államcsőd Mozgalom
Vannak, akik lépéseket tesznek a családi, kisközösségi vagy helyi élelmiszer- és energia-önellátás felé. Tágabb összefüggésben úgy is fogalmazhatunk: készülnek az államcsődre, vagy ahogy más, elméletileg általános perspektívában, szélesebb horizonton felsejlik: a rendszercsődre
Rovat Arcok
Szarka Klára: Keleti Éva visszapillantása
Archívum  91. szám | (2011. ősz)
1

E számunk két alapvető problémakörrel foglalkozik. Az egyik a világrendszer-elmélet wallersteini alapvetéseinek kritikai számbavétele. A hozzászólók mondandóiból kiviláglik, hogy az elmélet nagy előnye: a globális tőkerendszer működésének minden korábbinál pontosabb és relevánsabb megértése. Alapvető problémái közé tartozik ugyanakkor - többek között - a társadalmi formák változásainak megmagyarázatlansága és a történeti dimenziók viszonylagos kidolgozatlansága. A másik téma a munkásosztály, a munkásmozgalom, a munkásság mint osztály történetének néhány fontos összefüggése, Portugáliától Magyarországig, 1974-75-től 1989-90-ig. E blokkot a szerkesztőség a fiatalon elhunyt történész és barát, Mark Pittaway emlékének szenteli. A szintetikus biológiáról korábban közölt külhoni vitát folytatja tágabb összefüggésben - a „techno-tudomány" határait/határtalanságát firtatva - lapunk két fiatal szerkesztője. Végül egy Hieronymus Boschról szóló tanulmányban arról olvashatunk - nyilvánvaló mai áthallásokkal -, miként tükröződik a művészetben egy letűnő és egy megszülető társadalom közti kataklizma-szerű átmenet, amely maga a valósággá vált rémálom...

Őszi számunk még megrendelhető! Rendeljen Eszméletet, támogassa folyóiratunkat!

A cikkek feltöltése folyamatban.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  90. szám | (2011. nyár)
1
E számunk zöme a latin-amerikai fejlődés Kelet-Európában kevéssé ismert, elhallgatott összefüggéseivel foglalkozik. A tanulmányok, dokumentumok rávilágítanak arra, hogy a tőkés világválság nálunk ismert „kezelése" helyett alternatív megoldási kísérletek bukkantak fel az elmúlt évtizedekben. E harc és fejlődés egyik terrénuma Mexikó és a zapatista mozgalom, amely az 1910-es mexikói forradalomtól tartó évszázad szerves terméke volt. A világrendszer latin-amerikai régiója sem kerüli el a nacionalista „válságkezelés" útvesztőit, de milliók ottani tudatos antikapitalista ellenállása a mai Európából szemlélve különösen izgalmas kérdéseket vet föl.
Más írások az európai és benne a magyar fejlődés ellentmondásaival foglalkoznak: a piacosított egészségügy helyzetétől az éppen aktuális történelemhamisításokig, de e számunk lapjain is felvillannak a tőkés rendszeren túlmutató útkeresés lehetőségei.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  89. szám | (2011. tavasz)
1
Az Eszmélet új száma régi adósságot törleszt, midőn az erőszak problémáját úgy is felveti, mint a természeti környezet elleni biotechnológiai támadást. A kapitalizmus története eo ipso az erőszak, a terror, a fizikai kényszerítés végtelen gazdagságának története, s az erőszakos eszközök alkalmazását a rendszerrel szembeni ellenállás sem tudta még eddig megkerülni. Hogyan és miért szüli a globális és nemzeti formájú tőkerendszer nap mint nap az erőszakot, hogyan épül ki e problémakör keretei között az okok és következmények láncolata, sőt, hálózata? Felkészült-e az emberiség a genetikailag módosított mezőgazdasági termékek ellenőrzés nélküli elszabadulására? Kellően „cool"-e - eléggé ravasz-e - a kapitalizmus arra, hogy minden rendszerellenes kulturális produktumot képes legyen integrálni? Ilyen s ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ az itt közölt írások - a világtársadalom eltérő fejlődési dimenzióiban és a világrendszer különböző régióiban.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  88. szám | (2010. tél)
1
Aligha lehet napjainkban fontosabb elméleti feladat a globális kapitalizmus működésének sokoldalú feltárásánál - miközben idehaza hódít a romantikus antikapitalizmus, a „hülyék szocializmusa". A tőkerendszer-ellenes baloldal helyi lehetőségeit a globális fejlődés nagymértékben meghatározza - e számunk cikkeiből ez az egyszerű(nek tűnő) következtetés adódik, Mészáros István új könyvének (Társadalomszerkezet és tudatformák) fejezetéből vagy Slavoj Žižek nagyívű tanulmányából éppúgy, mint a lokális környezetvédelem és ökológia kritikáival foglalkozó írásokból. A húsz évvel ezelőtti rendszerváltással foglalkozó „évad" lezárásaként közölt tanulmányok is azt húzzák alá, hogy a helyi és nemzetközi fejlemények erős összekapcsoltságának elemzése nélkül a fordulat következményei nem értelmezhetők. Az alapkérdés a tulajdon kérdése volt, amely a nemzetközi tőkerendszer törvényei alapján „oldódott meg".
A tőkerendszer egyetemes szemléletű elemzése jól használható a sok millió ember életére kiható játék, a labdarúgás „fejlődésének" megértéséhez is. A nemzetközi üzletnek a legalitás és a bűnözés keretei közé illeszkedő fejleményei között a határok elmosódtak. Végül felhívjuk a figyelmet kulturális rovatunk nagyszabású Arszlanov-tanulmányára: olyan Bulgakov-értelmezéssel áll elő, amely a nagy írót integrálja az antikapitalista és antisztálinista rendszerkritikai szellemiségbe.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
  1-5 | 6-10 | 11-15 | 16-20 | 21-25  >>