Üdvözöljük honlapunkon!
Keresés
Miben:
Mi szerint:
Kereső szó:
Keresés
Belépés, regisztráció
Facebook
  1-5 | 6-10 | 11-15 | 16-20 | 21-25  >>
Aktuális szám  93. szám | (2012. tavasz)
1
E számunk első témaköre a globális kapitalista válság természete, mely egyre meggyőzőbben mutatja a tőkerendszer szerkezeti betegségeit, amelyek szerkezeti változtatások nélkül nem gyógyíthatók. Fontos témakör, másodszor, a 2010-es magyarországi „rendszerváltozás" nyomán kiépült orbáni - neokonzervatív és neohorthysta - államrend vizsgálata, amely a globális válságnak az európai félperifériára gyakorolt paradigmatikus következményeként jelenik meg. Számunk - harmadsorban - górcső alá veszi a 2011-es esztendő egyik jelentős rendszerellenes, radikális antikapitalista társadalmi mozgalmát, a főként az USA-t megrázó Occupy Wall Street! mozgalmat, amelynek jelentősége főként abban áll, hogy a baloldali közbeszéd és cselekvés végre magáról a rendszerről, a kapitalizmus válságáról kezd szólni - világméretekben. Végül önálló, nagyívű tanulmány elemzi egy, a piaci viszonyokon túli, demokratikus tervezésen alapuló szocialista társadalom lehetőségeit.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkeket később töltjük fel.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Rovat Analízis
Immanuel Wallerstein: A világ baloldala 2011 után
A baloldal számára 2011 - politikai értelemben - világszerte jó év volt. Sikerült ugyanis változtatni a közbeszéden, elmozdítva azt a neoliberalizmus ideológiai mantrájától. A közemberek hosszú idő óta első ízben vitatkoztak magáról a rendszer természetéről, amelyben élnek, s amelyet immár nem vesznek természetesnek.
Mészáros István: A szerkezeti válság szerkezetváltást követel
A tanulmány a világkapitalizmus egyre mélyülő szerkezeti válságával foglalkozik, amely, hogy tartós megoldásra jusson a világ, messzeható szerkezeti orvoslást igényel. A szerkezeti válság nem 2007-ben kezdődött az amerikai lakásépítéshitelezési buborék kipukkanásával, hanem négy évtizeddel korábban (aminek a szerző már a 60-as évek végén hangot is adott elemzéseiben). A tőkerendszer válságának típusai között lényeges különbséget kell tenni, amennyiben egy társadalmi szférában lejátszódó válság időszakos-konjunkturális válságnak számít-e, vagy sokkal alapvetőbbnek. A sarkalatos különbség az, hogy az időszakos válság lezajlik és többé-kevésbé sikeresen megoldódik a fönnálló szerkezet keretében, míg az alapvető válság egészében kezdi ki magát a keretet. „Természetesen az elvontan vett történelmi dialektika nem nyújthat semmilyen garanciát a pozitív kimenetelre. Erre számítani annyi volna, mint lemondani a magunk szerepéről a társadalmi tudat fejlesztésében, ami elengedhetetlen része a történelmi dialektikának. Fölszabadító szellemben radikalizálni a társadalmi tudatot, ez az, amire szükségünk van a jövő érdekében, méghozzá mihamar."
Wiener György: A 2009-2011. évi politikai rendszerváltásról
A szerző szerint az új, neohorthysta jellegű honi politikai berendezkedés az alkotmányjogi rendszerváltás lezárulása és 2011 telén tetőző első válsága után - liberális bírálói reményeit megcáfolva - megszilárdul, s nagy valószínűséggel tartósan fennmarad. Főként nemzetközi nyomásra természetesen korrekciókra is sor kerül majd, de e politikai rendszert csak a többség akarata válthatja le, ami viszont csakis akkor következhet be, ha az új kurzus a társadalmi lét valamennyi szférájában tartósan kudarcot vall.
Rovat Asztal körül
Bartha Eszter - Földes György - Kállai R. Gábor - Krausz Tamás - Szigeti Péter - Wiener György: A társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege a 2010 utáni Magyarországon
Szerkesztőségi műhelykonferencia. Elhangzott 2012. január 27-én a Kossuth Klubban.
Rovat Olvasójel
Bárdos-Féltoronyi Miklós: Hogyan gondolkodnak a „fiatal felnőttek" a mai Magyarországon?
Szalai Erzsébet: Koordinátákon kívül. Fiatal felnőttek a mai Magyarországon, Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2011
Rovat Tényről tényre
Hajdu János: Egy pártprogram Európából
A cikk a Die Linke (a német Balpárt) 2011. októberében Erfurtban elfogadott programját mutatja be.
Rovat Asszociációk
David McNally: A piacon túl
Perújrafelvétel - alapos gazdaságtani elemzés keretében. A szerző a szocializmus fundamentumát a bérmunkán és a kompetitív piaci kapcsolatokon alapuló termelési viszonyok radikális elvetésével keresi. E nézőpontból mindenféle piaciszocializmus-elképzelés csakis zsákutca lehet, szemben a munkásosztály politikai gazdaságtana keretében kibontható demokratikus tervezéssel, amelynek a létfenntartási szükségletek köre mellett az egészséges környezetet és ,,az emberi képességek kibontakoztatását mint öncélt" kell előmozdítania.
Rovat Történelem
Charles Armstrong: Észak-Korea lerombolása és újjáépítése, 1950-1960
A koreai háborúban az amerikai légierő az KNDK területére több bombát dobott le, mint a csendes-óceáni hadszíntér egészére a II. világháborúban. Az északkoreaiak embervesztesége arányaiban a Szovjetunió világháborús veszteségével volt egyenlő. A háborút követő újjáépítés során a KNDK egyedülálló (1953-1960 között évi 39%-os) gazdasági növekedési ütemet produkált, amit az észak-koreaiak áldozatkészsége és a „baráti" szocialista országok - főként a Szovjetunió, Kína és a Német Demokratikus Köztársaság - nagylelkű gazdasági és technikai támogatása biztosított.
Rovat Másképp - más kép
Tütő László: Kik a marxisták, és miért nem akarnak kommunizmust? (Hypo)tézisek arról, hogy kell-e nekünk a világforradalom
Beidegződött szóhasználatainkba gondol bele az írás. Közben olyasféle kellemetlen kérdéseket vet fel, mint hogy a mindennapi élet milyen kényelmetlenségeivel járna a marxi kommunizmus.
Rovat Változatok egy témára
Pham Binh: Az Occupy mozgalom és a szocialisták feladatai
A cikk részletes hatalomtechnikai és osztályelemzést nyújt a 2011 őszén az USA-ban megjelent Occupy Wall Street! mozgalomról. A spontaneitás anarchista filozófiáját valló mozgalom elutasított mindenféle rögzített döntéshozatali hierarchiát. E „tökéletes spontaneitás" azonban teret nyitott önkényes döntéseknek és különböző önjelölt „élcsoportok" a mozgalom egésze számára destruktív akcióinak is. A szocialista baloldal késve kapcsolódott be az eseményekbe, ám így is évtizedek óta nem látott lehetőség kínálkozik arra, hogy az Egyesült Államokban újraépüljön egy cselekvőképes, radikális baloldal.
Koltai Mihály Bence: Néhány megjegyzés Pham Binh cikkéhez
Az amerikai állam még a szimbolika szintjén megjelenő politikai alternativitást sem tűri el, utcai megjelenését pedig már-már az arab tavasz jeleneteire emlékeztető módon torolja meg. Az alternatívák pedzegetésével szembeni hisztéria és a brutális állami represszió valószínűleg megrendítette a ,,legszabadabb ország" toposzát, s ezáltal az Occupy talán magokat hintett el. Hogy mikor mi fog kikelni belőlük, nehéz megmondani, de valami kétségtelenül megváltozott.
Rovat Kultúra
John Halle: Az Occupy Wall Street, a zeneszerzők és a plutokracia. Variációk egy ősrégi témára
A zeneszerzők és a zenészek, akik a maguk módján szintén hierarchikus vezetők, hiszen a koncertterem a darwini modell szerint működik, kiszolgáltatottjai a politikai gazdasági elitnek - bankároknak, politikusoknak, nagyvállalkozóknak -, akik a kultúrát korántsem önzetlenül s az értékek védelme érdekében finanszírozzák. Ezért, bár az OWS-mozgalomban megjelentek komponisták is, akiknek antikapitalista elkötelezettsége nem vitatható, szerep(lés)ük számos ellentmondást vet fel.
Archívum  92. szám | (2011. tél)
1
E számunk írásai tartalmilag igen különféle témákba sorolhatók. Szinte mindegyiket összeköti azonban, hogy a tőkerendszer, a kapitalizmus alapvető ellentmondásait feszegetik, amelyek az emberi élet végső kereteit érintik. A holokauszttól a világválságig, a menekülés társadalmi-termelési lehetőségeitől a kulturális ellenállásig sokféle és differenciált elemzéssel találkozik az olvasó. Folytatódik a vita a wallersteini világrendszer-elméletről. Most induló fotórovatunk Keleti Éva fotóművészetét mutatja be. Tárgyszavakba foglalva a lapszám cikkeit, az alábbi fogalmakat ajánljuk: Auschwitz, gettó, államcsőd és világrendszer, gazdasági összeomlás, Beatles, világválság, posztkolonialitás, menekülés az állam és a tőke szorításából.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  91. szám | (2011. ősz)
1

E számunk két alapvető problémakörrel foglalkozik. Az egyik a világrendszer-elmélet wallersteini alapvetéseinek kritikai számbavétele. A hozzászólók mondandóiból kiviláglik, hogy az elmélet nagy előnye: a globális tőkerendszer működésének minden korábbinál pontosabb és relevánsabb megértése. Alapvető problémái közé tartozik ugyanakkor - többek között - a társadalmi formák változásainak megmagyarázatlansága és a történeti dimenziók viszonylagos kidolgozatlansága. A másik téma a munkásosztály, a munkásmozgalom, a munkásság mint osztály történetének néhány fontos összefüggése, Portugáliától Magyarországig, 1974-75-től 1989-90-ig. E blokkot a szerkesztőség a fiatalon elhunyt történész és barát, Mark Pittaway emlékének szenteli. A szintetikus biológiáról korábban közölt külhoni vitát folytatja tágabb összefüggésben - a „techno-tudomány" határait/határtalanságát firtatva - lapunk két fiatal szerkesztője. Végül egy Hieronymus Boschról szóló tanulmányban arról olvashatunk - nyilvánvaló mai áthallásokkal -, miként tükröződik a művészetben egy letűnő és egy megszülető társadalom közti kataklizma-szerű átmenet, amely maga a valósággá vált rémálom...

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  90. szám | (2011. nyár)
1
E számunk zöme a latin-amerikai fejlődés Kelet-Európában kevéssé ismert, elhallgatott összefüggéseivel foglalkozik. A tanulmányok, dokumentumok rávilágítanak arra, hogy a tőkés világválság nálunk ismert „kezelése" helyett alternatív megoldási kísérletek bukkantak fel az elmúlt évtizedekben. E harc és fejlődés egyik terrénuma Mexikó és a zapatista mozgalom, amely az 1910-es mexikói forradalomtól tartó évszázad szerves terméke volt. A világrendszer latin-amerikai régiója sem kerüli el a nacionalista „válságkezelés" útvesztőit, de milliók ottani tudatos antikapitalista ellenállása a mai Európából szemlélve különösen izgalmas kérdéseket vet föl.
Más írások az európai és benne a magyar fejlődés ellentmondásaival foglalkoznak: a piacosított egészségügy helyzetétől az éppen aktuális történelemhamisításokig, de e számunk lapjain is felvillannak a tőkés rendszeren túlmutató útkeresés lehetőségei.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  89. szám | (2011. tavasz)
1
Az Eszmélet új száma régi adósságot törleszt, midőn az erőszak problémáját úgy is felveti, mint a természeti környezet elleni biotechnológiai támadást. A kapitalizmus története eo ipso az erőszak, a terror, a fizikai kényszerítés végtelen gazdagságának története, s az erőszakos eszközök alkalmazását a rendszerrel szembeni ellenállás sem tudta még eddig megkerülni. Hogyan és miért szüli a globális és nemzeti formájú tőkerendszer nap mint nap az erőszakot, hogyan épül ki e problémakör keretei között az okok és következmények láncolata, sőt, hálózata? Felkészült-e az emberiség a genetikailag módosított mezőgazdasági termékek ellenőrzés nélküli elszabadulására? Kellően „cool"-e - eléggé ravasz-e - a kapitalizmus arra, hogy minden rendszerellenes kulturális produktumot képes legyen integrálni? Ilyen s ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ az itt közölt írások - a világtársadalom eltérő fejlődési dimenzióiban és a világrendszer különböző régióiban.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
  1-5 | 6-10 | 11-15 | 16-20 | 21-25  >>