Aktuális szám  97. szám | (2013. tavasz)
1
E számunk tanulmányai néhány új összefüggésben tárják olvasóink elé a szocialista baloldal és a munkásmozgalom vereségének számos tanulságát. Bár a vereség nem csökkentette a kapitalizmus és a tőke világrendszerének belső válságát, ám legyengítette a rendszerrel szemben kialakítható humanista alternatívák erejét. A kérdés európai és világméretű dimenzióinak összekapcsolódását - a feltárt tudományos eredmények tükrében - immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. Miközben a polgári gondolkodás évtizedek óta temeti Marxot, Marx visszatérése - régiónkban a visszahátrálás körülményei között - sokféle formában zajlik s egyre nyilvánvalóbb szerte a világon. Eric Hobsbawm halálával a marxista történetírás utolsó enciklopédikus tudású alkotó történésze távozott az élők sorából, életműve azonban még sokáig megvilágító erejű lesz számunkra.
Megemlékezünk továbbá arról is, hogy a magyar történelem II. világháborús katasztrófájának 70. évfordulójára való megemlékezést neohorthysta szellemi atmoszféra lengi körül. Nemzeti önismeretünket mi a magyar megszálló erők háborús bűncselekményeinek felidézésével igyekszünk gazdagítani. Ez is része a világ megváltoztatásának, még ha e folyamat sokkal bonyolultabb is, mint ahogyan ezt a marxisták korábbi generációi képzelték.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkeket később töltjük fel.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Rovat Tromf
Eric J. Hobsbawm: Történelem: a ráció új korszaka
Minden dolog azonos a maga történetével - miért éppen a történelem lenne kivétel? A marxista történettudományra is áll ez a Hegel-parafrázis - mutatja fel a szerző írásában. Marx hajdan közismert intenciója, miszerint „a filozófusok eddig csak különbözőképpen értelmezték a világot: a feladat az, hogy megváltoztassuk", érvényes, de az érvényesség nem adottság. A világ megváltozott - a világértés, különösen a világ változásának megértése maga is változik, egyáltalán, a „megértés" mint olyan kétessé válik, szokás is ezt közhelyszerűen emlegetni, azzal a konklúzióval, hogy a világ megváltoztatása illúzió.
Rovat Analízis
Göran Therborn: Osztály a XXI. században
Midőn a mai Magyarországon a munkásosztályról csak radikális baloldali körökben szokás szót ejteni, különösen fontos egy olyan tanulmány, amely olvasmányos áttekintést nyújt a XX. századi munkásosztály, illetve eszmei hagyományai, mozgalmai és forradalmai világtörténeti jelentőségéről, beleértve az ellentmondásos, de sok pozitívumot is rejtő orosz és kínai forradalmakat. A szerző elemzi a munkásmozgalmak vereségének okait, s az eurocentrizmus meghaladásában látja a baloldal jövőjének távlatát egy olyan globális világban, ahol a fogyasztás és az új középosztályosodás már réges-rég átlépte a nemzeti határokat.
Samir Amin: A jelenkori kapitalizmus összeomlása. Merészséget, több merészséget a fennálló rendszerrel szembeni alternatíva kimunkálásához!
A mai kapitalizmusban a monopóliumok minden eddiginél totálisabb ellenőrzést gyakorolnak a világ termelési rendszerei felett, és a monopoljáradék rendszerének fenntartása érdekében nyílt háborút indítottak a dolgozók és a népek ellen. Új kompromisszum nem lehetséges, a kapitalizmus folytatódása csak a barbársághoz vezethet. Ezért a baloldalnak ma mernie kell radikális célokat kitűzni. Ilyen létfontosságú célkitűzés a monopóliumok államosítása és társadalmasítása, a társadalmi igazgatásukhoz szükséges demokratikus egyeztetés intézményrendszerének kiépítése. Az ezen az úton elinduló országoknak végre kell hajtaniuk a jelenlegi globális rendszerről való „lekapcsolódást", nemzeti tervezéssel és a Dél-Dél-együttműködés erősítésével.
Rovat Változatok egy témára
Samir Amin: Az európai rendszer programozott összeroppanása
Az Európai Unió intézményrendszere, jogalkotása, támogatási rendszere egyaránt azt a célt szolgálja elsősorban, hogy a nyugat európai monopóliumok teljhatalmát,a monopoljáradék fenntartását biztosítsa a nemzetállamok, valamint az európai centrum- és perifériaországok dolgozóinak érdekeivel szemben. Az euróövezet válsága szétzúzta az EU-val kapcsolatos illúziókat, az Európa-projektum az összeomlás felé halad. A megszorítások és a demokrácia kiüresítése elleni harc kudarcra van ítélve a nemzeti gazdasági és monetáris szuverenitás helyreállítása nélkül. Az Európa-projektum helyett a baloldalnak egy új, antiimperialista internacionalizmus mellett kellene magát elköteleznie.
Michel Aglietta: Az európai örvény
A szerző rávilágít a görög- és eurózóna-válság történelmi előzményeire, kiemelve az EKB függetlenségének és a politikai integritás hiányának következményeit. Az európai periféria megsegítésére megszorítások helyett a termelékenységet növelő új „Marshall-tervet" ajánl megoldásként. Németországnak az együttműködést, a görögöknek pedig a csődöt kellene megfontolniuk.
Rovat Arcok
Marchel van der Linden: A sztrájkok nem fogyatkoznak, alighanem egyre fontosabbak lesznek, Raquel Varela interjúja
Rovat Történelem
Marchel van der Linden: Munkástörténet - határok nélkül
A tanulmány felvázolja a munkástörténet-írás historiográfiájának nagy szellemi hagyományait, mindezt igen igényes szakirodalmi jegyzék tükrében. Eligazítás nyújt a téma iránt Európán kívül is érdeklődő történészek, szakemberek és laikus olvasók számára is. Bemutatja, hogy miközben a régi munkástörténet-írás meghatározón Európa-centrikus volt, az új munkástörténet-írás különösen érdeklődik a globális összefüggések és az Európán kívüli világ megragadása iránt.
Rovat Olvasójel
Tütő László: Forradalmi konzervativizmus. Marx kontra Marx.
Étienne Balibar: Marx filozófiája. (Radikális gondolkodók) Budapest, Typotex Kiadó, 2012.
Vázsonyi Dániel: Mi a kapitalizmus? Civilizáció, termelési mód, egy jó ötlet, vagy valami más?
Joyce Appleby: The relentless revolution. A history of capitalism. [A könyörtelen forradalom. A kapitalizmus története] New York, W. W. Norton & Company, 2010.
Rovat Másképp - más kép
Tütő László: Beletörődés, "jobb nem tudni", stréberség. Változatok a meghátrálásra III. A beletörődés szabadsága
Az írásnak e fejezete az átfogó szemléleti horizont kiépítésének és visszabontásának kérdését járja körül. Nevezetesen azt a helyzetet, amikor az intellektuálisan elért szint - különböző okok miatt - a gyakorlati magatartásban (és ennek következtében intellektuálisan is) ideiglenesen vagy tartósan vállalhatatlannak mutatkozik. A leírt pálya: fölkapaszkodás és visszaereszkedés, visszahátrálás.
Rovat Kultúra
Garai László: József Attila indentitásai
Identitásunk - véli a szerző - három egymásra épülő emeletként ragadható meg: személyazonosságunk mint alap, mint egyediség, az emberiség mint általános, illetve a közvetítő mint „különös" szint. József Attila identitáskeresése részben közismert, részben - mint minden elméleti finomság - mára kissé elfeledett. A költő önazanossága persze verseiben van meg - és egyéniségében, korában, utókorában, jövőjében. Mondjuk, a proletár utókorban.
Szarka Klára: Molnár Zoltán képei Erdélyről és Moldváról
Önkéntes barbárok, Anatolij Tyunyin viszaemlékezése, akim ötévesen élte meg azt az átkozott háborút
„Kinek a parancsát hajtották végre a magyar hóhérok, akik a német-fasiszta zászlók alatt harcolva ütötték-verték az öregeket és gyerekeket? Ki kényszerítette őket ott nálunk, Szkupaja Potudanyban, hogy magukból kikelve pofozzák a kiskorú bátyámat, majd pisztolyt fogjanak rá? Senki! Önkéntes barbárok ezek, a civilizált Európa küldöncei! Saját akaratukból követtek el mindent, nem mások parancsára."
Archívum  96. szám | (2012. tél)
1

Az e számunkat összefogó központi problémakör a „kapitalizmus strukturális válsága" fogalmával írható le a tömören. Történeti és elméleti szempontból is képet kapunk a kelet-európai „újkapitalizmus" - A. Taraszov megfogalmazásában: „a kapitalizmus második kiadásának" - félperifériás gazdasági-társadalmi jellegzetességeiről. Ezek között az egyik döntő mozzanat az agrárfejlődés terén megfigyelhető regresszíó: a kis- és középvállalati szektor rendkívüli gyengesége és versenyképtelensége, amely az államszocializmus korszakához képest is súlyos fejlődési visszaesést jelez. Bár az államszocializmusban a szocialista-kommunista emancipációs eszmény és a valóság között mindvégig történetileg meghatározható feszültség állt fenn, a rendszer megítélését az egyidejűleg lezajlott nyugat-európai fejlődéssel való egybevetés jelentősen differenciálja. Dokumentumrovatunk érdekes levelet közöl Szigeti József akadémikus hagyatékából, amely Mészáros István Heller Ágnes általi megrágalmazásának hátterét világítja meg. „Képes fejezetek Amerika sötét múltjából" címmel összeállítást közlünk Lewis Wickes Hine szociográfiai és szociológiai jelentőségű fotográfiáiból, amelyek illusztrálják: a legmodernebb kapitalizmus múltba vesző történelmi alapzata a mai napig itt él velünk mindenféle új formaváltozatok ellenére is.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkek feltöltés alatt.

 

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  95. szám | (2012. ősz)
1

A világrend konkrét elemzése megkívánja, hogy folyóiratunk ne csak a válság sokoldalú vizsgálatával, hanem gyakorlati alternatívák kimunkálásával is foglalkozzon - vagy legalább' igyekezzen ilyenek létezését feltárni és beszámolni róluk. Első tematikus blokkunk ezt a gyakorlati orientációt képviseli: leltárt készít az elmúlt évek közösségi termelési kísérleteinek hazai tapasztalatairól, illetve bemutatja ezek egyik legsikeresebb európai példáját, az 1968-as gyökerű, több országban jól működő, hálózatot alkotó Longo maï szövetkezeteket.
Mindazonáltal e számunkból sem hiányzik az elméleti-tudományos elemzés: ezúttal a globális és a nemzeti kapitalizmus hamis szembeállításának kritikája, legyen szó a pénzügyi rendszerről vagy az etnonacionalista reneszánsz okairól és megnyilvánulási formáiról.
A szám másik blokkja egy „több mint irodalmi" jelentőségű írói „párbajra", a Gulag-tematika mentén létrejött irányzatok harcára hívja fel a figyelmet. A Nyugat támogatását élvező Szolzsenyicinnel szemben kevésbé ismert a nála jóval magasabb esztétikai és morális minőséget képviselő, 105 éve született Varlam Salamov. A cikkek a hatalommal és az üzlettel konzekvensen szembehelyezkedő író-költő pályaképét és munkásságának alapvető értékeit a szolzsenyicini „kompromisszumokkal" szembesítve mutatják be.
Végül az olvasó a magyar történetírás és a marxizmus viszonyáról folytatódó vitát követheti, amely tipikusan - és sajnálatosan - magyar, azaz máris személyeskedő gellert kapott...

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkek feltöltés alatt.

 

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  94. szám | (2012. nyár)
1

Új számunk kiemelt témája (ismét) Mészáros István életműve, ezúttal egy brazíliai tudományoskonferencia-sorozat tükrében, amely a kiemelkedő marxista filozófus nemzetközi jelentőségét, a tőkerendszer strukturális válságának mély analízisét reflektálja. E válságra adott válasz volt a 2011-es világméretű népfölkelés-hullám, amelyről szintén latin-amerikai, radikális baloldali nézőpontból adunk közre elemzést. Kína mint új hegemón történelmi kísérletének jövője - Giovanni Arrighi immár lezárult munkássága nyomdokain - egyike a tőkerendszer perspektíváit érintő sorsfordító kérdéseknek. Kelet-Európa s benne hazánk „mélyrepülésének" fontos kérdésköre a történelem hivatalos meghamisítása és a vele szemben kibontakozó tudományos ellenállás.

Mostani számunk mellékletet is tartalmaz: Krausz Tamás vitára hívó, nagyívű tanulmányát a magyar történetírás marxizmushoz való viszonyáról.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  93. szám | (2012. tavasz)
1
E számunk első témaköre a globális kapitalista válság természete, mely egyre meggyőzőbben mutatja a tőkerendszer szerkezeti betegségeit, amelyek szerkezeti változtatások nélkül nem gyógyíthatók. Fontos témakör, másodszor, a 2010-es magyarországi „rendszerváltozás" nyomán kiépült orbáni - neokonzervatív és neohorthysta - államrend vizsgálata, amely a globális válságnak az európai félperifériára gyakorolt paradigmatikus következményeként jelenik meg. Számunk - harmadsorban - górcső alá veszi a 2011-es esztendő egyik jelentős rendszerellenes, radikális antikapitalista társadalmi mozgalmát, a főként az USA-t megrázó Occupy Wall Street! mozgalmat, amelynek jelentősége főként abban áll, hogy a baloldali közbeszéd és cselekvés végre magáról a rendszerről, a kapitalizmus válságáról kezd szólni - világméretekben. Végül önálló, nagyívű tanulmány elemzi egy, a piaci viszonyokon túli, demokratikus tervezésen alapuló szocialista társadalom lehetőségeit.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk