Aktuális szám101. szám | (2014. tavasz)
1

25 éve már, hogy az Eszmélet a kapitalizmus és a kapitalizmus „második kiadásának" kritikai elemzése mellett a történelmi-politikai folyamat belső és a rendszeren túlmutató alternatíváit is érzékelteti, feltárja. E számunkban mindenekelőtt a földkérdést állítjuk a középpontba, amely körül szociális és gazdasági harcok bontakoztak ki újólag. Ha a magyarországi tapasztalatokat egybevetjük a latin-amerikai földfoglaló és termelői társulási tapasztalatokkal, nyilvánvaló: a központi kérdés - akárcsak a Horthy korszakban vagy más módon az államszocializmus korszakában is - a tulajdon kérdése. Jórészt akörül folyik a küzdelem. E számunkban tisztelgünk az idén elhunyt Jancsó Miklós életműve előtt. Nem lanyhul a nemzeti méretű vita a magyar megszálló csapatok népirtásban való részvételéről, melynek egyik összefüggését egy dokumentumközlés tárja elénk.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkeket később töltjük fel.

 

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Rovat Dokumentum
Társadalmi válaszúton (kapitalizmusról és szocializmusról)
Az interjú még az Eszmélet folyóirat első számának megjelenése előtt készült, de végül megszerkesztetlenül maradt és nem került közlésre. A szerkesztőségi beszélgetés rövidített változatát most 25 évvel később közzétesszük, mert úgy véljük, nemcsak a feltett kérdések, hanem a válaszok sem vesztették el érvényüket.
Rovat Asszociációk
Mészáros István: Gondolatok az Új Internacionáléról
Már Peter Gowan is írt arról, hogy Kelet-Európa bekebelezése a kapitalista világgazdasági rendszerbe komoly hasonlóságot mutat az imperializmussal. Mészáros István tanulmányának kiindulópontja, hogy a tőkés termelési mód szerkezeti válsága kifejezetten katonai intervenciókba torkollik, amelyek során a globalizált tőke (amely az ún. posztmodern országokban rendelkezik a legerősebb pozíciókkal) a modern és premodern övezetek ellen fordul, hogy a centrumállamok „örökkévalóvá tegyék úgynevezett »liberális imperializmusukat« és maradéktalan uralmukat a katonailag kevésbé erős országok felett, »halált és romlást bocsátva rájuk«". Egy harcias(abb) szellemű Internacionálé megszervezéséhez a korábbi tapasztalatok ellenére ma vannak pozitív előfeltételek, amelyekről a tanulmányban olvashatunk.
Rovat Változatok egy témára
Fülöp Ádám - Szabó Tamás: Emberek föld nélkül, földek ember nélkül: a termőföld anyagi és szellemi kisajátítása Magyarországon
A termőföld-tulajdonlás és -használat kérdése az utóbbi egy évben botránylavinába fulladt Magyarországon. A földkérdés természetesen nem új keletű: a II. világháború előtt, az államszocializmusban, és 1989 óta a mai napig is az ország gazdaságának központi eleme a mezőgazdaság, így a földhöz jutás, a tulajdonviszonyok és ennek megfelelően a hatalmi erőviszonyok teljes mértékben leképeződnek a földért folytatott harcban. A lehetőségekhez képest a szerzők megpróbálták áttekinteni mind a történeti, mind pedig a jelen helyzethez szorosabban kapcsolódó kérdéseket annak reményében, hogy a párbeszédet a földről még tágabb mederben lehessen elképzelni.
Fred Magdoff: A XXI. századi földrablások: felhalmozás a mezőgazdaság kisajátításából
A változatos módszerekkel véghezvitt földrablásokhoz a fő indítékot a termőföld nyereségelvű hasznosítása szolgáltatja. A jelenlegi, főleg a globális Dél egyes országait megcélzó földkisajátítási hullám mozgatórugói között megtaláljuk a fokozódó ökológiai problémákat, valamint a globális élelmiszerárak jövőben várható megugrására irányuló spekulációt. A termőföldek feletti rendelkezés jelenleg zajló centralizációja révén előálló, a profitalapú, gépesített óriásüzemek által dominált élelmiszer-termelés, s ezzel az agrárkistermelők ellehetetlenítése tovább duzzasztja a nyomornegyedek populációját, másrészt összeegyeztethetetlen az ökológiailag fenntartható mezőgazdasággal és a népek élelmiszerszuverenitásával.
Mônica Dias Martins: A részvétel tanulása: Az MST tapasztalata Brazíliában
Dél-Amerika talán egyik legnagyobb társadalmi bázisával, és legradikálisabb baloldali programjával rendelkezik a brazil földnélküliek mozgalma, az MST. Megkerülhetetlen referencia az összes kortárs baloldali parasztmozgalom számára elsősorban Latin-Amerikában, de a többi kontinensen is. Legendásan harcos földfoglalásai és a népoktatást Paulo Freire-i szellemben rendkívül tudatosan és szervezetten megvalósító autonóm rendszere méltán avatja a szervezetet a Via Campesina legmasszívabb és eszmeileg is legfelkészültebb blokkjává.
Laurent Delcourt: Az agrobiznisz terjeszkedési dinamikái a déli féltekén

A globalizáció legfőbb nyerteseinek és az igényeikre szabott rendszer tervezőinek tekinthető agrobizniszcégek folytatják koncentráló és terjeszkedő stratégiáikat. Az államok és a nemzetközi szervezetek áldásával vagy támogatásával arra törekednek, hogy a déli félteke országaira rákényszerítsék a társadalmilag kirekesztő és ökológiai szempontból pusztító hatású fejlődési modelljüket, amely ráadásul aláássa az élelmezésbiztonságot is ezekben az országokban.

Rovat Kultúra
Jancsó Miklós: Ez a buta mesterség. Andrew James Horton interjúja

A 2002-ben az USA-ban publikált Jancsó-interjú, amely magyarul most jelenik meg először, Jancsó Miklós halála után különösen éles fénybe állítja személyiségének és rendezői hitvallásának alapvető sajátosságait. A közvetlen hangvétel is személyiségének szerves vonása volt.

Krzysztof Rucinski: Két ember szemben a történelemmel. Jancsó Miklós és Andrzej Wajda filmjeinek összehasonlító elemzése

Jancsó Miklós halála tragikus apropó arra, hogy szembenézzünk a nagy, baloldali, a kapitalizmus világát mindig kritikailag szemlélő filmrendező munkásságának egyetemes jelentőségével. A lengyel szerző Wajda és Jancsó két-két filmjének összehasonlító elemzése útján fogalmaz meg izgalmas esztétikai következtetéseket, amelyek mind a nemzeti, mind az egyetemes filmkultúra összefüggéseibe is beillesztik a két nagy rendezőt.

Rovat Történelem
Barta Tamás: Magyar néptáncmozgalom a korai időkben - társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet?

A magyar táncházmozgalom a ma ismert formájában az 1970-es években indult útjára. A mozgalomnak azonban jelentős előzményei voltak már a két világháború között és a II. világháborút követő években is. Ennek a korábbi néptáncmozgalomnak nincs olyan széles körben ismert legendáriuma, mint ma is működő változatának, mégis fontos vele foglalkozni, művelődés-, társadalom- és eszmetörténeti szempontból is.

Fóris Ákos: Holokauszt a Nyugati Megszálló Csoport területén. Az Államvédelmi Hatóság Ügyészi Kirendeltségének jelentése Pápa Nándor és társai ügyében, 1950. január 12.

A legutóbbi időkben az intellektuális és a politikai érdeklődés előterébe került a magyar megszálló csapatok részvétele a Szovjetunió területén véghezvitt náci népirtásban. A Magyarországon kibontakozott nemzeti méretű vita megmutatta, hogy a hazai levéltárak anyagait is érdemes ebbe a kutatási irányba elmélyíteni. Az alább közölt forrás egy nyomozati jelentés, melyet sorozatos tömeggyilkosságokkal kapcsolatban folytattak le a magyar hatóságok a háború után. Kiderül, hogy a szakirodalom eddigi eredményeivel szemben a Nyugati Megszálló Csoport alakulatai aktívan részt vettek a holokauszt folyamatában.

Rovat Olvasójel
Bartha Eszter: Szövetkezetek az állam szorításában
Varga Zsuzsanna: Az agrárlobbi tündöklése és bukása az államszocializmus időszakában. Budapest, Gondolat Kiadó, 2013
Rovat Másképp - más kép
Tütő László: Fej Párt - Has Párt

Az írás arra tesz kísérletet, hogy különválassza és felvázolja a világunkhoz való viszonyulás három típusát. Ezek legalapvetőbb különbségeit a környezetvédelem, a szegénykérdés, a képviseleti politizálás és a pedagógia területén jellemzi.

Archívum100. szám | (2013. tél)
1

„Abszolút módon kilátástalan helyzetek nincsenek." Lenin beszéde a Kommintern II. kongresszusán. Idézi: Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. III. kötet. Prolegomena. Budapest, Magvető Kiadó, 1976. 210.

„Tekintettel arra, hogy a tőke - korunkban - minden ízében destruktív szerves rendszerével szemben szükséges alternatíva nem lehet más, mint minőségileg bár eltérő, de éppannyira szerves rendszer, csakis a társadalmi újratermelés közösségi módja minősülhet ilyennek. Más szóval, csakis közösségileg szervezett rendszer képes általános keretet szolgáltatni ahhoz, hogy folyamatosan kifejlődjék az a sokféle és lényegileg egyenjogú alkotórész, amelyeket - tehát az összes kreatív egyéni és kollektív erőt - szocialista módon lehet koherens egésszé, vagyis a társadalmi anyagcsere-újratermelés történelmileg életképes szerves rendszerévé integrálni. S e vállalkozás sikere csak akkor képzelhető el, ha az előirányzott új típusú szerves rendszerbe integrálás úgy megy végbe, hogy a részek kölcsönösen támogatják és erősítik egymást egyfajta valódi jövőre-nyitottság alapján, a tudatos önmeghatározás szellemében, teret adva ezáltal a szabadon társult termelők önmegvalósításához »gazdag társadalmi egyénekként« (Marx szavaival szólva), az egymással és a természettel való társadalmi anyagcsere-kölcsönhatásuknak teljes mértékben fönntartható formája révén." Mészáros István Eszmélet 79. 98.

„Lapunk végül is és elsősorban keres. Keresi a baloldal új érveit, új céljait, új arcát, új hangját; új fellendülésének forrásait és lehetőségeit. Keresünk. Olvasóinkat ehhez a kereséshez hívjuk társul." Eszmélet 1. 6.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkek feltöltés alatt.

 

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  99. szám | (2013. ősz)
1

 A társadalmi rendszer átalakításának elméleti és történeti problémáit négy nagyszerű írás is elemzi ebben a számunkban. Mészáros István az anyagi és szellemi termelési mód összefüggései alapján vázolja fel a „szabad szel­lemi termelés" lehetőségeit és korlátait, jelezve, hogy a rendszer egészének meghaladása nélkül nincs áttörés a „szabadság birodalmába"; Alekszandr Taraszov 1968 tapasztalatairól gondolkodva mutatja be az átalakulás, a rendszer-meghaladás történetileg meghatározott, forradalmi útját; Gabriel García Márquez, Nobel-díjas író egy 1974-es - ma is eleven - írásában Allende bukásának történelmi mozgatóit és tanulságait tárja fel; a kiváló kultúrszociológus, Jim McGuigan pedig a kapitalizmust mozgató vezér­eszméket rekonstruálja.

Számunk másik tematikai egysége az egyház és a nacionalizmus problema­tikája - történeti nézőpontból. A műfajukban különböző írások a két törté­nelmi jelenség szerepét - a magyar népi mozgalom ideológiatörténtétől a katolicizmus és az antiszemitizmus összefüggéseiig, a felszabadítási teológia kérdésétől Ferenc pápa színrelépéséig - a hatalomfenntartás szempontjából veszi górcső alá.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkek feltöltés alatt.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  98. szám | (2013. nyár)
1

Folyóiratunk következetesen törekszik a helyi társadalmi konfliktusok globális okainak feltárására. E számunk írásainak sokszínűségéből kibontakozik a közös gondolatiság és módszer: a baloldali radikalitás, amelyről (Mészáros István itt közölt írásának mottójában) Sarte így nyilatkozik: „Anélkül, hogy manicheizmusba esnénk, egyre többre és többre kell becsülnünk a hajthatatlanságot. Végső soron minden baloldali állásfoglalás [...] óhatatlanul »botrányos«. Ez nem azt jelenti, hogy keresni kell a botrányt [...], hanem hogy nincs mit rettegni tőle: ha helyesen foglalsz állást, ez a mellékhatása, ez a mutatója, ez a természetes szankció a baloldali magatartással szemben." Szerzőink ezen intenció jegyében írják le tömören, mégis elemzően az egyetemes tőkerendszer, a globális világrend legbrutálisabb, társadalmi robbanásokat is magukban foglaló ellentmondásait, a thatcherizmus máig rémítő társadalmi-gazdasági következményeitől a periferális brazil fejlődés kiáltó ellentmondásain át az Európai Unió válságának „politikai gazdaságtanáig". A jövő útkereséseit tükrözik a kritikai ismertetések a Kapitány-házaspárnak a szellemi termelési módról szóló monumentális értekezéséről.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkek feltöltés alatt.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  97. szám | (2013. tavasz)
1
E számunk tanulmányai néhány új összefüggésben tárják olvasóink elé a szocialista baloldal és a munkásmozgalom vereségének számos tanulságát. Bár a vereség nem csökkentette a kapitalizmus és a tőke világrendszerének belső válságát, ám legyengítette a rendszerrel szemben kialakítható humanista alternatívák erejét. A kérdés európai és világméretű dimenzióinak összekapcsolódását - a feltárt tudományos eredmények tükrében - immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. Miközben a polgári gondolkodás évtizedek óta temeti Marxot, Marx visszatérése - régiónkban a visszahátrálás körülményei között - sokféle formában zajlik s egyre nyilvánvalóbb szerte a világon. Eric Hobsbawm halálával a marxista történetírás utolsó enciklopédikus tudású alkotó történésze távozott az élők sorából, életműve azonban még sokáig megvilágító erejű lesz számunkra.
Megemlékezünk továbbá arról is, hogy a magyar történelem II. világháborús katasztrófájának 70. évfordulójára való megemlékezést neohorthysta szellemi atmoszféra lengi körül. Nemzeti önismeretünket mi a magyar megszálló erők háborús bűncselekményeinek felidézésével igyekszünk gazdagítani. Ez is része a világ megváltoztatásának, még ha e folyamat sokkal bonyolultabb is, mint ahogyan ezt a marxisták korábbi generációi képzelték.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk