Aktuális szám100. szám | (2013. tél)
1

„Abszolút módon kilátástalan helyzetek nincsenek." Lenin beszéde a Kommintern II. kongresszusán. Idézi: Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. III. kötet. Prolegomena. Budapest, Magvető Kiadó, 1976. 210.

„Tekintettel arra, hogy a tőke - korunkban - minden ízében destruktív szerves rendszerével szemben szükséges alternatíva nem lehet más, mint minőségileg bár eltérő, de éppannyira szerves rendszer, csakis a társadalmi újratermelés közösségi módja minősülhet ilyennek. Más szóval, csakis közösségileg szervezett rendszer képes általános keretet szolgáltatni ahhoz, hogy folyamatosan kifejlődjék az a sokféle és lényegileg egyenjogú alkotórész, amelyeket - tehát az összes kreatív egyéni és kollektív erőt - szocialista módon lehet koherens egésszé, vagyis a társadalmi anyagcsere-újratermelés történelmileg életképes szerves rendszerévé integrálni. S e vállalkozás sikere csak akkor képzelhető el, ha az előirányzott új típusú szerves rendszerbe integrálás úgy megy végbe, hogy a részek kölcsönösen támogatják és erősítik egymást egyfajta valódi jövőre-nyitottság alapján, a tudatos önmeghatározás szellemében, teret adva ezáltal a szabadon társult termelők önmegvalósításához »gazdag társadalmi egyénekként« (Marx szavaival szólva), az egymással és a természettel való társadalmi anyagcsere-kölcsönhatásuknak teljes mértékben fönntartható formája révén." Mészáros István Eszmélet 79. 98.

„Lapunk végül is és elsősorban keres. Keresi a baloldal új érveit, új céljait, új arcát, új hangját; új fellendülésének forrásait és lehetőségeit. Keresünk. Olvasóinkat ehhez a kereséshez hívjuk társul." Eszmélet 1. 6.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkeket később töltjük fel.

 

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Rovat Asztal körül
Az Eszmélet múltja és jövője. Törzsolvasóink válaszai a szerkesztőség felhívására

Eleonora de Lucena - Mészáros István: Barbárság a láthatáron. Eleonora de Lucena interjúja Mészáros Istvánnal

Búr Gábor - Lugosi Győző - Szalai László: Az elnyomás csapatban károg... Lugosi Győzővel Búr Gábor és Szalai László beszélget

Andor László - Krausz Tamás - Szigeti Péter: A kapitalizmust nem az EU hozta létre... Andor László válaszol Krausz tamás és Szigeti Péter kérdéseire

Rovat Analízis
Szigeti Péter: A politikum konstrukciója. A politikai mproblémája Carl Schmittnél, Max Webernél és a neomarxistáknál
A konzervatív előnyomulás és a konszenzusos liberális politikafelfogás rivalizálása közepette egy neomarxista társadalomelmélet által kínált megoldásoknak eredetiségértékük van. A normálforma szabályozott versenyhelyzetben lévő erőinek a jogrend keretei között reprodukálódó versengése nem cserélhető fel sem a rendkívüli állapotok kivételességével, sem a polgárháborús, forradalmiellenforradalmi helyzetek antagonisztikus ellentmondásával. A szerző a politikum dinamikus konstrukcióját a politikai hatalom és a társadalmi-gazdasági osztályuralom dualizmusának kimutatásával ábrázolja. Ehhez az elemzés fókuszát át kell helyeznie a jelenségvilág belső komplexitásának statikájáról a politizációs folyamat dinamikájára: a kétirányú, alulról felfelé fundáló (I.), illetve a felülről lefelé futó és átformáló (II.), dialektikus determinációs sorok jellemzésére.
Rovat Változatok egy témára
Terbe Teréz - Tütő László: Átmenet Mozgalom
Az Átmenet Mozgalom célja egy olyan gazdasági-társadalmi szerveződési forma kikísérletezése, mely az éghajlatváltozás által előidézett fennakadások s az olajkészletek megcsappanása miatt - az energia növekvő drágulása közepette - képes fenntarthatón, mindenki számára biztosítani a társadalmi szükségletek kielégítését. Ehhez egyrészt kulcsfontosságú a termelés és szállítás globalizációjának radikális visszanyesése, az alapvető élelmiszer- és energiaszükségletek főként helyi forrásokon alapuló kielégítése. A mozgalom végső célja a jelenleginél sokkal inkább helyi erőforrásokra támaszkodó és egymással globálisan kommunikáló helyi közösségek globális hálózata. E vízió szembemegy a globális kapitalizmus logikájával, noha a mozgalom nyílt konfrontáció nélkül igyekszik párhuzamos gazdasági és társadalmi intézményeket kiépíteni.
Peter North: Az argentíniai barterhálózatok és a pénzügyi összeomlás túlélése
Az argentin gazdaság 2001 végi összeomlása után - a túlélés érdekében - milliók fogtak barterbe, csereberélésbe - nem szabadpiaci, nem profitelvű alapon. Nem a rendszert akarták megváltoztatni, s a hatalmat sem kívánták megragadni. Milyen tanulságokkal szolgál számunkra ez az eset, amikor tömegek próbáltak kiszállni a kudarcot vallott kapitalizmusból?
Rovat Történelem
Eszterhai Viktor: A guanxi az ázsiai államközi kapcsolatokban. A Kína-központú hűbérajándék-rendszer újragondolása
A XIX. század második feléig a kelet- és délkelet-ázsiai államokat egy, a Kínai Birodalom szabályain nyugvó államközi rendszer fogta össze, amely egy nyugati modellen keresztül Kína-központú hűbérajándék-rendszer néven vált ismertté. Leíró jellegéből fakadóan ez a modell nem alkalmas az államközi kapcsolatok belső logikáját és működési mechanizmusát megragadni. A tanulmány célja ezért a Kína-központú hűbérajándék-rendszer saját társadalmi-kulturális kontextusába emelése és intézményi alapjainak azonosítása.
Chris Hann: Merre forog az idő kereke Tázláron (és a társadalomnéprajzban)?
Tázlár a szocializmus előtt elmaradott tanyavilág a Duna-Tisza köze közepén. Amikor a szerző elkezdte terepmunkáját a 1970-es években, gyors fejlődést talált; építkeztek és a jövő felé orientálódtak a tázláriak. Manapság sok ház eladó, a föld magánkézbe került, de csökkent a termelés. 2012 óta az általános iskola újra egyházi kézben van - nem azért, mert a tázláriak visszasírják a Horthy időket hanem mert ezzel a lépéssel akarják az intézmény jövőjét biztosítani. A szerző a helytörténeti és néprajzi adatokat elemzi az „anthropology of time" elméleti keretében.
Rovat Tényről tényre
Zolcsák Attila: A chilei diákmozgalom
A 2011-ben kibontakozott társadalmi mozgalmak közül talán a chilei diákmozgalom váltotta ki a legnagyobb visszhangot az amerikai kontinensen. A cikk a mozgalom okait és céljait kívánja megvilágítani, eloszlatva a félreértést, miszerint a tiltakozások célja csupán az oktatás (újbóli) ingyenessé tétele lett volna. A szerző a mozgalom két évének bemutatásával az alternatívákat kereső honi közbeszéd gazdagításához (is) szeretne hozzájárulni.
Rovat Asszociációk
Farkas Péter: A rendzserszemléletű kritikai közgazdaságtan védelmében
Szívesen elhitetjük magunkkal, hogy a mai világban - ha más nem is - az akadémiai tudományosság kellően árnyalt és nyitott. A valóság más: a rendszerszemléletű kritikai közgazdaságtan, bár képviselői már évekkel a legutóbbi válság kirobbanása előtt rámutattak a válság lehetőségére, akkor és azóta is elemzik a folyamat jellegét, s az elemzésből nem hiányzik a válság mélységének és perspektíváinak analízise sem - e szemlélet és irányzat kimaradt-kimarad a honi közgazdaságtudomány „fővonalából", mi több, a tanulmányok közzététele sem könnyű.
Rovat Olvasójel
Bartha Eszter: "Magyar vagyok de európai"
Agárdi Péter: Irodalomról, vagy más ily fontos emberi lomról. József Attila és a magyar nemzeti hagyománytudat. Budapest, Balassi Kiadó, 2013.
Tütő László: Két felkelés
Carlos Antonio Aguirre Rojas: Engedelmeskedve parancsolni. A mexikói neozapatizmus politikai tanulságai.  Eszmélet Kiskönyvtár, Budapest, L'Harmattan Kiadó - Eszmélet Alapítvány 2012; és Láthatatlan bizottság: Az eljövendő felkelés. Budapest, published privately, 2013.
Rovat Kultúra
Szarka Klára: Capa 100

Rovat Dokumentum
Felhívás egy egyenlőségelvű Európa létrehozására
Rovat Mű-hely
Vincent Liegey - Stéphane Madelaine - Christophe Ondet - Anne-Isabelle Veillot: Jólét gazdasági növekedés nélkül. A Nemnövekedés felé. Kiáltvány a Feltétel Nélküli Alapjuttatásért
Archívum  99. szám | (2013. ősz)
1

 A társadalmi rendszer átalakításának elméleti és történeti problémáit négy nagyszerű írás is elemzi ebben a számunkban. Mészáros István az anyagi és szellemi termelési mód összefüggései alapján vázolja fel a „szabad szel­lemi termelés" lehetőségeit és korlátait, jelezve, hogy a rendszer egészének meghaladása nélkül nincs áttörés a „szabadság birodalmába"; Alekszandr Taraszov 1968 tapasztalatairól gondolkodva mutatja be az átalakulás, a rendszer-meghaladás történetileg meghatározott, forradalmi útját; Gabriel García Márquez, Nobel-díjas író egy 1974-es - ma is eleven - írásában Allende bukásának történelmi mozgatóit és tanulságait tárja fel; a kiváló kultúrszociológus, Jim McGuigan pedig a kapitalizmust mozgató vezér­eszméket rekonstruálja.

Számunk másik tematikai egysége az egyház és a nacionalizmus problema­tikája - történeti nézőpontból. A műfajukban különböző írások a két törté­nelmi jelenség szerepét - a magyar népi mozgalom ideológiatörténtétől a katolicizmus és az antiszemitizmus összefüggéseiig, a felszabadítási teológia kérdésétől Ferenc pápa színrelépéséig - a hatalomfenntartás szempontjából veszi górcső alá.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkeket később töltjük fel.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  98. szám | (2013. nyár)
1

Folyóiratunk következetesen törekszik a helyi társadalmi konfliktusok globális okainak feltárására. E számunk írásainak sokszínűségéből kibontakozik a közös gondolatiság és módszer: a baloldali radikalitás, amelyről (Mészáros István itt közölt írásának mottójában) Sarte így nyilatkozik: „Anélkül, hogy manicheizmusba esnénk, egyre többre és többre kell becsülnünk a hajthatatlanságot. Végső soron minden baloldali állásfoglalás [...] óhatatlanul »botrányos«. Ez nem azt jelenti, hogy keresni kell a botrányt [...], hanem hogy nincs mit rettegni tőle: ha helyesen foglalsz állást, ez a mellékhatása, ez a mutatója, ez a természetes szankció a baloldali magatartással szemben." Szerzőink ezen intenció jegyében írják le tömören, mégis elemzően az egyetemes tőkerendszer, a globális világrend legbrutálisabb, társadalmi robbanásokat is magukban foglaló ellentmondásait, a thatcherizmus máig rémítő társadalmi-gazdasági következményeitől a periferális brazil fejlődés kiáltó ellentmondásain át az Európai Unió válságának „politikai gazdaságtanáig". A jövő útkereséseit tükrözik a kritikai ismertetések a Kapitány-házaspárnak a szellemi termelési módról szóló monumentális értekezéséről.

Fizessen elő az Eszméletre, támogassa folyóiratunkat!

A cikkek feltöltés alatt.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  97. szám | (2013. tavasz)
1
E számunk tanulmányai néhány új összefüggésben tárják olvasóink elé a szocialista baloldal és a munkásmozgalom vereségének számos tanulságát. Bár a vereség nem csökkentette a kapitalizmus és a tőke világrendszerének belső válságát, ám legyengítette a rendszerrel szemben kialakítható humanista alternatívák erejét. A kérdés európai és világméretű dimenzióinak összekapcsolódását - a feltárt tudományos eredmények tükrében - immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. Miközben a polgári gondolkodás évtizedek óta temeti Marxot, Marx visszatérése - régiónkban a visszahátrálás körülményei között - sokféle formában zajlik s egyre nyilvánvalóbb szerte a világon. Eric Hobsbawm halálával a marxista történetírás utolsó enciklopédikus tudású alkotó történésze távozott az élők sorából, életműve azonban még sokáig megvilágító erejű lesz számunkra.
Megemlékezünk továbbá arról is, hogy a magyar történelem II. világháborús katasztrófájának 70. évfordulójára való megemlékezést neohorthysta szellemi atmoszféra lengi körül. Nemzeti önismeretünket mi a magyar megszálló erők háborús bűncselekményeinek felidézésével igyekszünk gazdagítani. Ez is része a világ megváltoztatásának, még ha e folyamat sokkal bonyolultabb is, mint ahogyan ezt a marxisták korábbi generációi képzelték.
tartalomjegyzék kinyit/becsuk
Archívum  96. szám | (2012. tél)
1

Az e számunkat összefogó központi problémakör a „kapitalizmus strukturális válsága" fogalmával írható le a tömören. Történeti és elméleti szempontból is képet kapunk a kelet-európai „újkapitalizmus" - A. Taraszov megfogalmazásában: „a kapitalizmus második kiadásának" - félperifériás gazdasági-társadalmi jellegzetességeiről. Ezek között az egyik döntő mozzanat az agrárfejlődés terén megfigyelhető regresszíó: a kis- és középvállalati szektor rendkívüli gyengesége és versenyképtelensége, amely az államszocializmus korszakához képest is súlyos fejlődési visszaesést jelez. Bár az államszocializmusban a szocialista-kommunista emancipációs eszmény és a valóság között mindvégig történetileg meghatározható feszültség állt fenn, a rendszer megítélését az egyidejűleg lezajlott nyugat-európai fejlődéssel való egybevetés jelentősen differenciálja. Dokumentumrovatunk érdekes levelet közöl Szigeti József akadémikus hagyatékából, amely Mészáros István Heller Ágnes általi megrágalmazásának hátterét világítja meg. „Képes fejezetek Amerika sötét múltjából" címmel összeállítást közlünk Lewis Wickes Hine szociográfiai és szociológiai jelentőségű fotográfiáiból, amelyek illusztrálják: a legmodernebb kapitalizmus múltba vesző történelmi alapzata a mai napig itt él velünk mindenféle új formaváltozatok ellenére is.

tartalomjegyzék kinyit/becsuk