102. szám | (2014. nyár)

eszmelet102002E számunk három alapvető témakört érint: az ukrajnai válságot, a világrendszer fejlődéselméletének új és fontos kérdéseit, valamint a mostanában népszerűvé vált ún. alapjövedelem-tematikát. Az első két témakör szorosan összefügg egymással, amennyiben az ukrajnai polgárháború menete és jellege szervesen összekapcsolódik a világrendszer utóbbi évtizedekben bekövetkezett szerkezeti átalakulásával. Egyfelől az USA és az EU közös érdekei, illetve érdekellentéte, másfelől az orosz regionális érdekek Nyugat általi negligálása az ukrajnai gáz- és olajpiaci küzdelemben összefonódnak egymással. Merre tart a multipoláris világrend fejlődése? A jóléti állam lebomlása nyomán egy új szociális kihívás került a tőke asztalára: az alapjövedelem bevezetésének kérdése. Cui bono? Végül Másképp rovatunk ismét az antikapitalista ellenállás társadalmi és erkölcsi problémáit igyekszik kibogozni.

A szám egésze pdf formátumban.

Tartalom

  • Asztal körül

Szakértőink, képzeletbeli kerekasztalunk résztvevői – magyarok és külföldiek – különböző oldalról tekintik át azt a bonyolult és történelmileg meghatározott szituációt, amely a mai Ukrajnában létrejött. A polgárháború keretei között már az ukrán állam fennmaradása vált kétségessé. A politikai erők polarizálódása elválaszthatatlan a nagyhatalmak geostratégiai törekvéseitől és a nagy tőkés társaságok olaj- és gázpiaci aspirációitól.

Alexandr Osipian: Az ukrán politikai válság néhány oka és a múlt felhasználása az orosz–ukrán kapcsolatokban 2014-ben
Bárdos-Féltoronyi Miklós: Az ukrajnai „tülekedés” eddigi eredményei és valószínű okai
Said Gafurov: Az ukrajnai osztályharc és a földgáz
Krausz Tamás: Harc Ukrajnáért
Perry Anderson: Az amerikai külpolitika és annak ideológusai

New Left Review új különszámot jelentetett meg, amelyet az egykori főszerkesztő, Perry Anderson az amerikai külpolitikáról írt két nagyesszéje tölt meg. Az első (Imperium) az amerikai külpolitika áttekintését tartalmazza a XIX. század végétől napjainkig, beágyazva az amerikai és globális társadalomfejlődés folyamataiba. A második, jóval rövidebb esszé (Consilium) pedig a kortárs amerikai birodalmi ideológiák és ideológusok áttekintése, ami inkább a kifejezetten politikatudományi érdeklődésű olvasók számára lehet érdekes.

  • Változatok egy témára
Philippe Norel: A kapitalizmus felemelkedése a globális történelem prizmáján keresztül

A cikk a kapitalizmus természetének, konkrét kezdeteinek kérdéseit járja körül. Azok a mezőgazdasági, kézműipari, kereskedelmi és katonai technológiák, amelyek megteremtették a kapitalizmus kiemelkedésének európai kontextusát, Ázsiából származtak, és időről időre a piaci gazdaságokhoz kapcsolódtak. Norel itt azt javasolja, hogy különböztessük meg az „aktív kalmárkapitalizmust”, a piaci rendszereket és a kapitalizmust magát. Így egy olyan összetett modellt kínál, amely – Arrighi vagy Mielants koncepciójával összhangban – a kereskedők diffúz kapitalizmusa felől a modern kapitalizmus felé mutat.

Barry K. Gills: A Világrendszer elmélet: a világtörténelem, a globalizáció és a világválság elemzése

A cikk tömören áttekinti azokat a különféle koncepciókat és történeti interpretációkat, amelyeket a szerző és André Gunder Frank által továbbgondolt világrendszer elmélet kínált. Számos ellentmondás van az általuk kifejlesztett új megközelítés, valamint a klasszikus marxizmus és a neomarxista wallersteini világrendszer elmélet között. A szerző kritizálja a többi megközelítés eurocentrikusságát, és egy alternatív, nem eurocentrikus nézőpontot ajánl.

  • Analízis
Tallár Ferenc: A proletariátustól a prekariátusig és tovább…

„A tőkével kibogozhatatlanul összefonódott autonóm politikai szféra tetszhalála, az ún. posztpolitika vagy posztdemokrácia korszaka után a politikai szféra újjáéledése és birtokbavétele a szélsőjobb oldalán megy végbe, míg a baloldali mozgalmak az ún. civil társadalom gyenge és labilis képződményei maradnak.” Miért alakult ki ez a neoliberalizmus és a posztmodern összefonódásán alapuló, több évtizedes állapot és mi lehet az alternatívája?

  • Arcok
Jan Toporowski: Tadeusz Kowalik és a tőkefelhalmozás

2012. július 30-án varsói otthonában elhunyt Tadeusz Kowalik, a lengyel politikai gazdaságtan doyenje. Kowalikot a leginkább úgy ismerjük, mint a nagy lengyel közgazdász, Michał Kalecki (1899–1970) utolsó munkatársát és a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom tanácsadóját.

  • Tromf
Artner Annamária: A feltétel nélküli alapjövedelem relevanciája és kérdőjelei

A feltétel nélküli alapjövedelem a mai technikai fejlettség bázisán elvben megvalósítható, és nagy előrelépés lenne az emberi társadalom fejlődésében. Ám egyben gátolná a munkától a tőke felé történő jövedelemátcsoportosítás tendenciájának érvényesülését. Az FNA támogatandó, de látni kell, hogy tőkés környezetben tartósan nem maradhat fenn.

Dr. Nagy András: Kritikai megjegyzések a Jólét gazdasági növekedés nélkül – A Nemnövekedés felé. Kiáltvány a Feltétel Nélküli Alapjuttatásért (FNA) című munkához

A Kiáltvány a növekedést kiáltja ki fő ellenségnek a profitmaximalizáló termelési mód helyett. A szerzők nem látják, hogy az általuk javasolt feltétel nélküli alapjuttatás összeegyeztethetetlen a kapitalizmussal, vagyis csak a tőkés uralom megdöntésének, a kapitalizmus meghaladásának egyik lépcsőfokaként valósulhatna meg.

  • Olvasójel
Bartha Eszter: A Lehetetlennel birkózva: Ady és a magyar politika. (Agárdi Péter (szerk.): „Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra”. Ady magyarsága és modernsége. Budapest, Napvilág Kiadó, 2014)
  • Történelem
Karol Modzelewski: Jaruzelski, aki kikövezte az utat Balcerowicz előtt

A Szolidaritás mozgalom legfőbb követeléseit az Önkormányzó Köztársaság című programban foglalták össze. Ebben alapvető helyet foglalt el a munkás-önigazgatás eszméje, illetve a munkások részvétele a vállalatirányításban és a megtermelt javak elosztásában. 1989-re éppen az 1981-es hadiállapot alakította ki a neoliberális rendszerváltás belső feltételeit.

  • Dokumentum
Jeffrey D. Sachs – David Lipton: A lengyel rendszerváltás neoliberális projektje

A két amerikai közgazdász 1989-ben a lengyel Szolidaritás mozgalom liberális szárnya tanácsadójaként segített kidolgozni a „sokkterápia” néven ismertté vált neoliberális rendszerváltó programot. A projekt szembement a Szolidaritás mozgalmán belül rendkívül népszerű munkás-önigazgatás eszméjével, és egyértelműen a szabad piac kialakítása, illetve a kapitalizmus restaurációja mellett foglalt állást.

Hermann István: Az alapvető gondolati totalitás szétesése

Hermann 1970-ben azért bírálta a II. Internacionálé bizonyos teoretikusait, mert a marxi elmélet azon három elemének az egységét bontották meg vagy redukálták, amely a történetiség mellett a dialektikus filozófiát (benne az etikát) és a praxist egyaránt magában foglalta. A marxi totalitás szétesésének ma egy jelentősen megváltozott történelmi helyzetben lehetünk szemtanúi.

  • Kultúra
Koltai Mihály: Felelősek vagyunk álmainkért. Slavoj Žižek: The Pervert’s Guide to Ideology. P Guide Productions, Zeitgeist Films. Rendezte: Sophie Fiennes, írta: Slavoj Žižek, 2012)

Felelősek vagyunk álmainkért – szól Slavoj Žižek új filmjének mottója. A szlovén filozófus hol Sztálinnak öltözve áll a repülőgép lépcsőjén, hol Robert de Niróként fekszik a Taxi Driver [Taxisofőr] koszos ágyán, hol pedig mentőcsónakról magyarázza a Titanic rejtett ideológiai üzenetét…

Szarka Klára: Faluvégi történetek. Pilló Ákos kárpátaljai fotográfiái

Pilló Ákos már öt éve fotografálja Kárpátalja legnagyobb, kilencven százalékban magyarlakta települését, Nagydobronyt. 2009-ben határozta el, hogy fényképezni kezdi a kárpátaljai szegények életét. Ebből az anyagból, vagyis a Faluvége című fotósorozatából válogattuk mostani lapszámunk képeit.

  • Másképp – más kép
Tütő László: Beletörődés, „jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra

A világban való sikeres eligazodás előfeltétele olyan szemlélet, amely a teljes valóság szerkezetéről alkot képet. Mind a pusztán mennyiségi, lexikális tudásra törekvés, mind az átfogó megismerés igényének hiánya hozzájárul ahhoz, hogy eltévedjünk a világunkban.