Olvasóink bizonyára érdeklődéssel veszik majd kézbe e számunkat (is), amelyet főként két nagy kérdéskörnek szentelünk. 1. A rendszerváltás – egyben folyóiratunk létrehozásának – 30. évfordulóján elgondolkodunk a kapitalista restauráció tapasztalatain, a belőle kinőtt rendszer ellentmondásain és történelmi tanulságain. E szembenézés sokféleképpen történik, mind a megközelítések, mind a módszerek, mind pedig a szerzők tekintetében. Publikációinknak mégis van közös, határozott üzenete: a rendszerváltás a felső osztályok érdekében zajlott le, és alapjában azon a történelmi vonalon haladt, amelyet már az Eszmélet korai számaiban lényegében előre felvázoltunk. A modern, globalizálódó kapitalizmusnak a régi rasszizmussal való összekapcsolódása nem állt meg Európa keleti határainál. A Szovjetunió, az államszocializmus bukása világméretekben legyengítette a nemzetközi baloldal pozícióit – máig hatóan. 2. Vizsgálat tárgyává tettük a válságos venezuelai eseményeket, amelyek szintén egyidejűleg tükröznek többféle problémakört. A 20 éve elindult „bolivári” szocialista kísérlet belső és külső korlátai egyszerre éreztetik hatásukat. Míg Maduro rendszerének belső progresszivitását, végső soron, az dönti el, hogy a közösségi termelői struktúrák fenn tudnak-e maradni, a külső feltételrendszert az határozza meg, hogy az Egyesült Államok, a maga erőszakos, imperialista eszközeivel, képes lesz-e a chávezista rendszert eredeti emancipációs céljainak föladására kényszeríteni és saját képmására formálni.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Asztal körül

Rendszerváltás, 1989–2019

A szerkesztőség a kelet-európai rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából a következő kérdésekre kért választ magyar és külhoni társadalomtudósoktól: Hogyan értékeli a kelet-európai államszocializmusok összeomlása nyomán berendezkedő újkapitalizmust? Miként látja a rendszerváltás történelmi szerepét? Milyen következményei lettek a tőkés restaurációnak hazánk és tágabb régiónk társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyaira?

Kate Hudson: Válasz a kérdésekre

Szigeti Péter: Rendszerváltás 30

Gerőcs Tamás – Pinkasz András: A társadalom önvédelmének történelmi perspektívái

Krausz Tamás: Néhány megjegyzés a rendszerváltás ideologikumáról

Antal Attila: 1989–2019: Új autokráciák születése

Bartha Eszter: A rendszerváltás munkástapasztalata – 30 év távlatából

Rastko Močnik: A kapitalizmus restaurációja Jugoszláviában

Alekszandr Buzgalin: A szocialista világrendszer korai tapasztalataira ismét szükség lesz

Barát Endre: A vidéki élelmiszerfüggőség mint a rendszerváltás zsákutcája

Történelem

Chris Hann: Zsákutcából zsákutcába. A rendszerváltás Kiskunhalason – Polányi szemével

A tanulmány Kiskunhalas példáján keresztül vizsgálja a rendszerváltozás hatásait. Miközben manapság bevett szokás az egész Kádár-korszakot zsákutcának minősíteni, az új gazdasági mechanizmus nemcsak foglalkoztatottságot, hanem stabil és kiegyensúlyozott fejlődést is hozott a városnak. A rendszerváltás után a város ipara és mezőgazdasága leépült. Polányi Károly tézisei beigazolódtak, különösen a gazdaságnak a társadalomból való „kiágyazódásáról”. Így a rendszerváltás után nem a polgári vagy civil társadalom alakult ki, hanem egy új „piaci társadalom”. A tanulmány végén a szerző felteszi a kérdést: szükségszerűen zsákutcás-e Magyarország sorsa, mindaddig, amíg a globális kapitalizmus perifériáján áll?

Tütő László: Társadalomfilozófiai alternatívák a magyarországi rendszer át alakítás ban – II. Összebékíthető-e a társadalmi önkormányzás a pártokkal? A háromoldalú kerekasztal egy tanulságáról

Az 1989-es ún. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások jegyzőkönyvei három törekvésről tanúskodnak. A pártok a civil társadalom feje fölött kívánnak egyezkedni. A pártok képviselői részesedjenek a politikai hatalomban. A gazdasági kérdésekről ne szülessen megállapodás. A tárgyalások folyamata egyfajta üzleti vállalkozás (politikai üzletelés) képét mutatja. A jegyzőkönyvek ismeretében nagyjából előre látható volt a legutolsó három évtized magyarországi története

Dokumentum

Át lehet­e „csúszni” Nyugat­Európába? Beszélgetés Pach Zsigmond Pál akadémikussal. Népszabadság, 1990. március 11. 

Krausz Tamás:  Rendszerváltás és baloldal. A Világ, 1991. június 12. 

Asszociációk

Krausz Tamás: A szovjet ember

A tanulmány műfaja: esszé. Tömören bemutatja a szovjet ember történelmi útját, gondolati létrejöttétől kezdve. A szovjet ember bonyolult és nagyon ellentmondásos történelmi jelenség: heroikus pályáját tragédiák és rendkívüli áldozatok kísérték. Egyetemes kultúrateremtő története végső soron a kispolgári fogyasztói eszmények illúzióiban merült el. A szovjet ember kulturális „küldetése” az egyetemes progresszió része marad

Analízis Éric Sabourin: Réciprocitás és rurális társadalmi szervezetek

A tanulmány a reciprocitás fogalmának – amely Polányi Károly nyomán honosodott meg a társadalomtudományokban – az 1990-es évektől végbement kiterjesztését elemzi három területen: a szolidáris gazdaság működését vizsgáló gazdaságszociológiai kutatásokban, a közjavak kezelése-igazgatásával, illetve a reciprocitáselmélet antropológiai megújításával kapcsolatban. Mindhárom megközelítés érdeme, hogy a reciprocitás elvén keresztül alternatívát kínál a magánérdekek közti versengés logikájának az árucsere-viszonyok általánosításához vezető „természetadta” értelmezésével szemben, s ezáltal segít leküzdeni a politikai gazdaságtanban uralkodó pensée unique-et (egyoldalú gondolkodást), amely egyetlen gazdasági logikát, a szabadkereskedelemét ismeri el „észszerűnek” és legitimnek

Tamás Gáspár Miklós: Etnicizmus a nacionalizmus után: az új európai jobboldal gyökerei

A modern, globális kapitalizmus ugyan nem képes kilépni a nacionalizmus hálójából, de annak új történelmi állapotába, a fasizmust is megjárt, de azzal nem azonos „etnicizmusba” menekül. A tanulmány ennek történelmi pályáját és mai fejlődési jellegzetességeit vizsgálja. A régi jobboldal a rendet, fegyelmet, engedelmességet, becsületet és tiszteletadást képviselte. Az etnicizmus: káosz. Zsarnoki uralkodás céljaira talán megfelel – jelenleg a szélsőjobboldal erre használja Európában –, de amennyire apolitikus, annyira pusztító. A dekadens kapitalizmussal szembenálló, egyenjogúságot zászlajára tűző alternatíva hiányában ez az összeomlás és a globális ellenforradalom nyitánya lehet

Változatok egy témára

Venezuela-­dosszié

A részvételi demokrácia Venezuelában. Romain Migus interjúja Blanca Eekhout-tal, a Venezuelai Bolivári Köztársaság Községek Minisztériumának miniszterével. 2019. június 26.

Politikai harcok és alkotmányos krízis Venezuelában. Összeállította: Lugosi Győző

Jared Abbott és Michael McCarthy: Venezuela községi tanácsai és a részvételi demokrácia jövője Latin-Amerikában. Alulról szerveződő kezdeményezések a diktatúra védelmében

Olvasójel

Kalous Antal: Antiszemitizmus (és más előítéletek) a magyar történetírásban. Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege. Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944. Budapest, Jelenkor Kiadó, 2016.

György László – Bartha Eszter: A hiányzó közös nevező. Földes György (szerk.): ± 30. Esszék a közelmúltról és a közeljövőről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2019