A lapszámban két interjúban emlékezünk meg Lenin születésének 150. évfordulójáról, akinek munkássága még azok számára sem megkerülhető, akik mindenestül elutasítják szellemi és politikai örökségét. Két újabb választ közlünk arra a körkérdésre, amit előző számunkban tettünk fel a radikális baloldal helyzetéről. A baloldal globális útkeresésének gondolta a lapszám két másik cikkében is jelen van: Hegyi Gyula a mai, új hidegháborús körülmények között elemzi a szocialista baloldal és az imperializmus kapcsolatát, William I. Robinson pedig egy új internacionálé létrehozása mellett érvel a lopakodó fasizmus elleni védelem jegyében. Sonia Combe könyvrészlete az államszocialista rendszerek marxista, értelmiségi ellenzékének magatartását mutatja be, Anna Segherstől Lukács Györgyig. Másik fő tematikánk a gender kérdésköre. Susan Zimmermann írása a munkásmozgalom és a nőmozgalom ellentmondásos kapcsolatát ábrázolja történeti perspektívában; Julia Roth és Manuéla Boatcă tanulmánya pedig a globális egyenlőtlenségek összefüggéseiben vizsgálja a társadalmi nem és az állampolgárság viszonyát. A hazai gendervitákhoz kívánunk hozzájárulni az Aspasia évkönyv szerkesztőségi cikkének közreadásával, amely a kelet-európai genderellenes hullám tényeit foglalja össze.

Tartalomjegyzék

Hegyi Gyula: Imperializmus és a szocialista baloldal az új hidegháború idején.

A radikális baloldal helyzete és perspektívái itthon és a világban – II.

Szerkesztőségünk körkérdéssel fordult a hazai és nemzetközi társadalomtudomány tőkerendszer-kritikus képviselőihez: fejtsék ki véleményüket a radikális baloldal magyarországi, európai és globális helyzetéről, kibontakozásának lehetőségeiről és az általuk helyesnek tartott cselekvés irányairól, módszereiről. A beérkezett válaszokból hatot előző, 125. számunkban adtunk közre, az alábbiakban további két hozzászólást közlünk.

Salvatore Engel-Di Mauro: A radikális baloldali mozgalmak perspektíváiról és kilátásairól

Szalai Erzsébet: Újszocializmus – és a baloldal új helyzetben

William I. Robinson: A tőke internacionáléja és fasizálódása. Eljött a dolgozó osztályok globális internacionáléjának ideje.

Samir Amin felhívása „a dolgozók és népek internacionáléjának” megalakítására nem is lehetne időszerűbb. Ha a baloldal szembe akar szállni az újfasiszta jobboldal támadásával, világszerte meg kell újítania forradalmi programját és az állam átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Ezt a feladatot pedig a baloldal csak úgy végezheti el, hogy létrehoz egy, a határokon átívelő ernyőszervezetet, amely a népi és proletár erők egyesítésére alkalmas programmal tud előállni, és létre tudja hozni a transznacionális politikai harc mechanizmusait.

Radhika Desai: Geopolitikai gazdaságtan: a sokpólusú világ tudománya

Bár világunk sokpólusúvá vált, ez mégsem általánosan elfogadott gondolat. A két tudományág, amely a nyugati világban a világkérdéseket tanulmányozza: a nemzetközi kapcsolatok elmélete, ami csak a politikára összpontosít, és az 1970-es években kialakult nemzetközi politikai gazdaságtan továbbra is azt képviseli, hogy az USA és a Nyugat hatalmi fölénye valóságos és kívánatos. Ezért a cikk egy új akadémiai tudományág, a geopolitikai gazdaságtan létrehozása mellett érvel, ami jobban meg tudja érteni a sokpólusú világot, képes rekonstruálni annak történelmi fejlődését és értékelni a benne rejlő progresszív lehetőségeket.

Sonia Combe: A hűség megszállottjai. Az NDK marxista, alkotó értelmiségi ellenzéke

A háború végén kommunista antifasiszták elhatározták, hogy létrehozzák „a munkások és a parasztok első német államát”. Ez lesz a Német Demokratikus Köztársaság, az az ország, ahol a rendszerrel szembenállók száma a legalacsonyabb volt a keleti tömbön belül. A keletnémet marxisták 1989-ig csak a Párton belül fejtettek ki kritikát, s csupán a rendszer összeomlásakor szólaltak meg nyilvánosan, hogy védelmükbe vegyék az NDK fennmaradását – nem azt, „amilyen volt, hanem amilyennek lennie kellett volna.”

Laurent Delcourt: Bolsonaro elnöksége: egy retrográd lázadás okai és következményei

Bolsonaro Brazília elnöki székébe kerülése korántsem a körülmények egyszerű összejátszásának eredménye. Kifejeződik benne a brazil elitek offenzívája a XXI. század elején elért szociális és demokratikus vívmányokkal szemben. A „Lula” örökségének lerombolását célzó fellépés ellenében a megosztott baloldal egyelőre nem talál ellenszert. A COVID–19 járvány bolsonarista kezelése pedig még inkább árnyékot vet az ország távlataira.

Susan Zimmermann: Osztály és gender. Marx és a társadalmi mozgalmak a munkások és a nők felszabadításáért

Az osztály a marxi gondolkodás meghatározó fogalma, hiszen a marxizmus a proletariátus emancipációját a munkásmozgalommal és a kapitalizmus meghaladásával kívánta elérni. A nőmozgalom viszont a nőknek mint társadalmi nemnek az egyenjogúsítását állította gondolkodása és cselekvése középpontjába. Bár a munkás- és a nőmozgalom első ránézésre egymás riválisának is tekinthető, nagyon is egymáshoz rendeli őket az, hogy távoli céljaikat – vagyis a munkásosztály, illetve a nők felszabadítását – összekötik azzal a harccal, aminek során a jelenben számos reformlépéssel kívántak a munkásosztály, illetve a nők mint társadalmi nem helyzetén javítani

Julia Roth – Manuéla Boatcă: Állampolgárság, társadalmi nem és globális egyenlőtlenség

Az Európába érkező menekültek kezelésével kapcsolatos jelenlegi vitáknak meghatározó eleme az állampolgárságra és a nemekre épülő egyenlőtlenségek, amelyek történelmi nyomon követése elkerülhetetlen a problémák valódi gyökereinek feltáráshoz. Az egyenlőtlenségi struktúrák régiókon átnyúló összefonódásait ugyanis már az európai gyarmati terjeszkedés óta végigkísérték bizonyos nyugati-kapitalista elképzelések a nemi szerepekről, normákról és munkamegosztásról.

Beszámoló a régióból. A genderellenes hullám Kelet-Európában és máshol: a társadalmi nemek tudománya, a civil társadalom és az állam. Az Aspasia évkönyv szerkesztőségi cikke.

A foglyok elkülönítése és a tilalomrendszer a holokauszt éveiben. Szemelvények „Az ismeretlen fekete könyv” náci irányelveiből, a megszállás időszakának sajtójából és szemtanúk visszaemlékezéseiből. Összeállította: Ilja Altman.

Lukács György: Október hatása Keleten. Új Március (Bécs) 1927. különszám.

„Lenin körül most kevés a gazember…” Szergej Szolovjov és Marianna Armand

beszélgetése Vladlen Loginov történész-levéltárossal.

Lenin „ijesztő” üzenete ma: cselekedni kéne. Krausz Tamással, Lenin születésének 150. évfordulóján, Bartha Eszter beszélget.

Balázs István Miklós: Szép új világ? Walter Baier, Eric Canepa, Haris Golemis (eds.): Europe in the Brave New World. transform! Yearbook 2020. Merlin Press Ltd.

Gergely András: Mozgalmi pánik, kivonulás vagy mégis lázadás? Olvasatok rebelliseknek.