Szocializmus

Az alternatívák szükségessége

Tütő László: Mitől szocialista?

Mit jelentett a szocializmus egykor, a szabadversenyes kapitalizmus tagadásaként? Mit jelenthet ma az az együttműködésen alapuló emberi beállítódás, amely már nem a tőke objektuma, hanem autonóm önszervezéssel lép ki a fennálló rend integrálásá­ból?

Szigeti Péter: …és ha nem, akkor miért is?

„Amikor a tudás és a tudomány lesz a legfőbb termelő erő, melynek használati értéke nem szorul és nem fejezhető ki többé a kapitalizmusban uralkodó csereértékformá­ban, akkortól válik reálissá, hogy az akár helyileg keletkező, de az uralkodó népektől támogatott-követett nyers kommunizmusok meghaladhatóvá válhassanak. Kérdés persze, hogy csak a formaelméleti áttörés releváns-e itt? Ha ez így lenne, akkor mi értelme a kapitalizmuskritikus és antikapitalista politikáknak?” – erre a problémára ad megoldást szerzőnk.

Raquel Varela: Milyen lenne a munka egy szocialista társadalomban?

A szerző szerint a munka az ember humanizálódásának a forrása, a munka eredménye vezet több szabadsághoz és emancipációhoz. Szembeállítja a kapitalista munkaszerve­zés profitorientációját és elidegenítő hatását az önszerveződő közösségek társadalmi­lag termelékeny közösségi munkaszervezésével. Felvillantja a fordista munkaszervezés pszichés hatását a dolgozókra, a munka alacsony termelékenységét és az ökológiai károkat, amelyeket a munkaszervezés, végső soron a tőke logikája okoz.

Történelem

Richard Sanders: Hogyan talált otthonra Kanadában a kelet-európai hideghá­borús fasizmus?

Sanders tanulmányában a második világháború alatt és azt követő időszakban Kanadába települt kelet-európai bevándorlókról ír. Ezek a rendszerint szélsőjobb­oldali gyökerű bevándorlók etnonacionalista alapokon szerveződött csoportokat hoztak létre, amelyek működésük során jelentősen befolyásolják a helyi politikát és erőteljesen kötődnek a kanadai kormányzathoz. Sanders elemzését az egyes cso­portok történetén keresztül, konkrét szereplők segítségével mutatja be, miközben rámutat arra, hogy ezek a szervezetek jelentősen hozzájárulnak a közpolitika jobbra tolódásához.

Interjú

Afganisztán törzsi tradíciói, a tálibok és az amerikai megszállás. John Reimann beszélgetése Anand Gopallal.

Asszociációk

Stephen Eric Bronner: Afganisztán: megjegyzések egy újabb kudarc kapcsán

A birodalmak temetőjeként ismert Afganisztánt a történelem során többen is próbálták uralmuk alá hajtani, ám e törekvések, sok okból, mindig kudarcra voltak ítélve. Az Egyesült Államok 2001-ben kezdte meg kalandor vállalkozását az ország ellen, mérhetetlen szenvedést, káoszt és pusztítást okozva. 20 év után vesztesként kényszerült kivonulni, átadva/visszaadva az uralmat az új középkort ígérő vallási fundamentalista táliboknak.

Michael Hudson: Ez lenne a megreformálhatatlan Demokrata Párt vége?

Az elmúlt évben a Demokrata párti elnök számos lépése – illetőleg számos progresszív és népszerű kampányígéret felrúgása vagy felvizezése – azt sugallja, hogy a párt sokkal inkább szívén viseli a kampányfinanszírozók osztályának, mint a párt szavazóinak a képviseletét. Az amerikai politika oligarchikus jellege egyre nyilvánvalóbb.

Olvasójel

Tütő László: Piacsztálinizmus-e a mai kapitalizmus?

Mark Fisher szerint a mai kapitalizmus alapvető tendenciája, hogy össze nem függő jelenekre tördeli szét az időt, saját önálló kapcsolatoktól megfosztott egyedekre a társadalmat, egységes világképből kiragadott jelenségek szemléletére a gondolkodást. Ha a sztálinizmus fő ismérve a valóságtól elszakadó hivatalos ideológia és az egyének kontroll alatt tartása, akkor megállapítható, hogy ezt a neoliberális kapitalizmus tö­kélyre viszi a piac egyeduralmának ideológiájával, illetve az állampolgárok központi vágytermelése és eladósítása révén történő fegyelmezésével.

Antal Attila: Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer

A közhiedelemmel ellentétben a neoliberalizmus nem az 1989-es rendszervál­tással bontakozott ki hazánkban. A globális kapitalizmusba való visszaágyazódás könnyedsége rámutat arra, hogy a neoliberális gazdasági, társadalmi és kulturális megközelítés már az államszocialista rendszereket is meghatározta. Ez pedig hoz­zájárult a félperifériás kapitalizmus második kiadásának létrejöttéhez, és a közép-kelet-európai politikai rendszerek fokozatos radikalizálódásához, majd az autoriter fordulatokhoz.

Változatok egy témára

Éber Márk Áron: Sohasem voltunk középosztálybeliek. A középosztály ideológiá­járól és az uralkodó osztály uralkodó gondolatairól

Mi a középosztály? Talán egy valóságos osztály a társadalom közepén? Vagy az ural­kodó osztály ideológiai eszköze a munkásosztály megosztására, kizsákmányolására és alávetésére? Esetleg egyfajta „cordon sanitaire” tőkések és munkások között, amit az az uralkodó kevesek hoztak létre, hogy általa megvédhessék önmagukat a „veszélyes osztályok” tömegeitől? Hadas Weiss szerint a középosztály alapvetően a befektetésekre alapozott önrendelkezés kapitalista ideológiája.

Rovat nélkül

Kovács Keve: „Amerikai anzix másodszor”

Kultúra

Tverdota György: A tulok. Az értelmiség mozgástere a munkásmozgalmi szubkultúrában

A szerző József Attila és az illegális kommunista mozgalom közötti kapcsolatot vizs­gálva veti fel, hogy miképp ágyazódott be a Horthy-kor egzisztenciális bizonytalan­ságban élő, „szabadon lebegő” értelmisége a rendszerellenes, forradalmi törekvésekbe. E szabadon lebegés mindenkor a radikalizmus melegágya, ám azt az ellentmondást, hogy miként egyeztethető össze az ész és a tömegerő, igen nehéz feloldani, miként ezt a tragikus sorsú költő példája is jól mutatja

Krausz Tamás: A történelem természetellenes fényben. Filmkritika Nagy Dénes „Természetes fény” című alkotásáról.

Szigeti Péter: Késői töredékek Tarr Béla Sátántangó című filmjéről

A tanulmány filozófiai, esztétikai és szociológiai szempontok szerint vizsgálja a Sátántangót. A film igazi disztópiás alkotás, koncepcionálisan allegorikus, de egyben dokumentarista. Pszichológiailag nem egészen tisztességes eszközöket használ, a tempó, a hosszú vágások, a terjedelem el akarják kábítani a nézőt, és ez 420 perc alatt sikerül is. Zavaró a színészek dilettantizmusa és a felmondott szöveg mester­kéltsége.

Dokumentum

Krausz Katalin: Bevezetés Bertha Bulcsu Kardos G. György íróval készített interjújához.

Bertha Bulcsu: Interjú Kardos G. Györggyel.