Asztal körül

Lukács 50. Örökség, viták és értelmezések

Lukács György halálának 50. évfordulójára emlékezve az Eszmélet szerkesztősége körkérdést intézett baloldali értelmiségiek egy csoportjához a világhírű filozófus kommunista fordulatával kapcsolatban. A fordulatot – szimbolikusan – a Taktika és etikában kifejtett nézetéhez szokták kötni, az ismert Hebbel-idézettel kapcsolva össze: „És ha Isten közém és a nekem rendelt tett közé a bűnt helyezte volna – ki vagyok én, hogy ez alól magamat kivonhatnám?”

Ricardo Antunes, Viktor Arszlanov, Budai Gábor, Kalous Antal, Kardos András, Krausz Tamás, Lengyel András, Michael Löwy, Marosán Bence, Mesterházi Miklós, Rastko Močnik, Ropolyi László, Savvas Michael-Matsas, Szigeti Péter, Tallár Ferenc, Tóth Károly, Tütő László, Raquel Varela – Roberto della Santa, Wiener György

Szocializmus

John Bellamy Foster: Lukács és a forradalom tragédiája. Reflexiók a Taktika és etikára

Miután az októberi forradalom nyomán Lukács számára világossá vált, hogy le­hetséges forradalmi cselekvés, még meg kellett birkóznia azzal a kérdéssel, hogy megengedhető-e az erőszak alkalmazását is magában foglaló forradalmi cselekvés. Végül úgy döntött, hogy ha egyszer a történelem napirendre tűzte az emberiség önfelszabadítását, az ember nem vonhatja ki magát az ennek megvalósulásáért folyó küzdelemből, akkor sem, ha e küzdelemnek erőszakos aspektusa is van. A forradalmi világnézet melletti állásfoglalás Lukács számára etikai döntés volt, és a társadalmi egyén etikai döntéseinek problematikája egész későbbi életművén végighúzódik

Alix Bouffard – Alexandre Feron: Ortodox marxizmus vagy nyugati marxizmus? Lukács-recepció a negyvenes-ötvenes évek Franciaországában

Miért érdekes ma is Lukács 1940–50-es évekbeli franciaországi recepciója? Azért, mert értékelése olyan kettősséggel (ortodoxia és/vagy eretnekség) befolyásolta a szellemi-politikai életet, amely később és nálunk is hatott. Egyesek a Történelem és osztálytudatot a nyugati kommunizmus titkos „bibliájaként” kezelték, míg mások az ettől a munkájától eltérő filozófusunkat párthű sztálinistaként kezelték. Kevéssé zavarva utóbbiakat, hogy a kommunista Lukács, a Szovjetuniót el nem ítélő „párthű másként gondolkodóként” is megtalálta kritikus nézeteinek ideológiai partizánharc formájában történő közlését. Az érett Lukács filozófiailag lehetőséget adott a „nyu­gati” marxista, ifjú Lukács bírálatára, a „nyugati” marxista viszont a létezett hivatalos ortodoxia leleplezését segítette

Interjú

Ádám Péter: Az önigazgatás apostola. Előszó Yvon Bourdet Lukács Györggyel készített interjújához

Yvon Bourdet: Utolsó interjú Lukács Györggyel

„Kommunista vagyok. Jobban, mint valaha”. Lajta Erika és Szerdahelyi István beszélgetése. (Részletek)

A bolygóméretű hasadás. Haris Golemis beszélgetése John Bellamy Fosterrel

Asszociációk

Bartus Tamás: A Big Data mint a pszichopolitika eszköze?

Szerzőnk Byung-Chul Han filozófus műveinek rövid ismertetése révén mutatja be a digitalizáció egyik lehetséges veszélyét, melyet a hatalom ma „fegyverként” használ – ezt nevezzük pszichopolitikának. A folyamatos önoptimalizálás és önkizsákmá­nyolás mellett ma önként tárulkozunk ki a hatalomnak, ezzel pedig saját magunk tökéletesítjük a benthami panoptikont, s már nem a testünk uralása az elsődleges, hanem pszichénk legrejtettebb zugaiba is betekintést engedünk, a hatalom pedig már a reflexióink előtt képes lesz kiszámítani cselekvésünket. A Big Data révén ráadásul megvalósul a Big Deal is, ahol az egyén csak egy számmá degradálódik és maga is árucikk lesz

Bujdosó Gyula: A hazai népesedéspolitika a nacionalizmus és a pronatalista ideológia fogságában

A szerző írása arra mutat rá, hogy a modern nemzeti közösség és a konzervatív csa­ládmodell korántsem voltak mindig magától értetődő kategóriák, s hogy a tudomány a „rassz” fogalmával sem tud mit kezdeni. A pronatalista népesedési politikának mégis ezen ideológiák képezik az alapját. A nacionalista hegemónia nyomása alatt lemondunk a magyar népesedési problémák észszerű megoldásáról. A születésnö­velés és a nacionalista ethosz, illetve ideológia azonban nem lesz képes legyőzni a szociológiai és társadalmi értékrendbeli változásokat

Jevgenyij Krutyikov: Az Oroszországgal szembeni gyűlölettel igazolják a zsidók tömeges legyilkolását

A cikk az 1941 nyarán Jedwabnében lezajlott pogromot vizsgálja. Az események ismertetését a szerző a térség nemzetiségi és politikai kontextusába helyezi, elemzi a résztvevők okait és motivációit, valamint taglalja az események utóhatását és em­lékezetét.

Olvasójel

Éber Márk Áron: Az elképzelt polgár és a valóságos tőkés. A burzsoázia diszkrét bája a rendszerváltás utáni Magyarországon

Csoma Lajos: Egy rossz könyv a jó fiúkról. Problémák Hatos Pál Rosszfiúk világ­forradalma című könyvével

Zima Richárd: Halálos veszélyek: 2021, a klíma- és covidkatasztrófa éve. Walter Baier – Eric Canepa – Haris Golemis (szerk.): Capitalism’s Deadly Threat. transform! Yearbook 2021. Merlin Press Ltd.