Az elmúlt években sokat foglalkoztunk a globalizáció jelenségével (okaival és következményeivel) – "úgy általában". E számunkban összeállítást közlünk Indiáról, amelynek legutóbbi évtizede szintén egyfajta gazdasági nyitás jegyében zajlott. A világ egyik legnépesebb országáról van szó, amely azonban a mai magyar társadalomtudományi elemzésekben elvétve bukkan fel, és a politikaiakban is csak ritkán. Az ázsiai esettanulmány mellett természetesen az Eszmélet szokásos témáit folytatjuk: napirenden az amerikai unilateralizmus, az államszocializmus megítélése és a hazai szociális mozgalom. Megemlékezünk továbbá három kiemelkedő gondolkodóról: a közelmúltban elhunyt Edward W. Saidról, a kétszáz éves alkotói évforduló ürügyén Thomas Malthusról, valamint a közelgő centenáriumra készülve "névadónkról", József Attiláról.
Tartalomjegyzék
- Fenyő D. György, Kertész Ákos, Kállai R. Gábor, Tverdota György, Szívós Mihály, Agárdi Péter, Mező Ferenc : József Attila 2003
- Max Fraad-Wolff, Richard D. Wolff : Rugalmas gazdaság rideg valóság
- Endreffy Zoltán : Neoliberalizmus és globalizáció
- Stephen Eric Bonner : Amerikai terepszemle, avagy hazugság, félelem és a demokrácia megerőszakolása
- Wiener György : Hozzászólás az államszocializmus vitához
- Ana Bazac : Az antisztálinista disszidensek és a „vox intelligent(s)iae”
- André Tosel : Az idős Lukács és a Budapesti Iskola
- Malise Ruthven : Edward W. Said (1935-2003) és az Orientalizmus
- Edward W. Said : A humanizmus az egyedüli védelem a barbársággal szemben
- Farkas Miklós : Malthus két évszázad elteltével
- Kertész Ákos : Szómágia (káromkodás – polgárpukkasztás – irodalom)
- Bereti Gábor : Helyzetkép és jövőkép, szociális fórum Miskolcon 2003 április 5-6.
- Shalini Randeria : Példabeszéd a neemfáról – A jog transznacionalizációja és a civil társadalmi szereplők szerepe
- Ravi Arvand Palat : Ázsia része-e India?
- Roland Pierre Paringaux : Veszélyben az élelmezési önállóság. Kiállja-e a WTO próbát az indiai agrárium?
- Kumkum Sangari : Az erőszak útjai
- Kammunist Kranti : Ballada a munka ellen
