116. szám (2017 tél)

MÉSZÁROS ISTVÁN (1930–2017)

Az egyetemes és a magyar marxista gondolkodás, a szocialis-
ta elmélet kiemelkedő alakja, 2017. október 1-jén az angliai Ramsgate-ben, 87 éves korában elhunyt.
Mészáros István Budapesten született, 1930. december 19-én.
Már gyermekkorában megtapasztalta mindazokat a rémségeket, amelyeket a Horthy-időkben egy proletárcsalád gyermeke megélhetett. Tizenkét éves korában édesanyja munkahelyén, a csepeli repülőgépgyárban kezdett el dolgozni. A szocialista idők
felszabadító élményét a sztálinista elnyomás számára is megkeserítette. 1949-ben az ELTE diákjaként kiállt tanára, Lukács György mellett, aminek következtében 1950-ben kis híján eltávolították az egyetemről. 1951-ben Vörösmarty Csongor és Tünde című színművéről írott esszéjéért József Attila-díjat kapott. Ebben az évben Lukács György az egyetem esztétika tanszékén tanársegédként maga mellé vette. Lukács tanítványaként 1955-ben doktorált. A Magyar Írószövetség tagjaként, a magyar szellemi élet fiatal tehetsége volt, aki mint a szocializmus és a marxizmus meggyőződéses híve és az autoriter politikai cselekvés és gondolkodás ellenfele, számos vitában részt vett. 1956-ban az antisztálinista és antikapitalista szellemi-forradalmi erők összefogása jegyében, Kodállyal, Illyéssel, Bernáth Auréllal és Lukáccsal közösen, alapítója és kijelölt főszerkesztője volt az Eszmélet folyóiratnak, amelynek két számát azonban már csak Londonban jelentethette meg, ahová a népfelkelés leverése után emigrált.
1955-ben találkozott Párizsban Donatella Morisivel, akivel 1956 februárjában összeházasodtak, Lukács György és felesége, Bortstieber Gertrúd „tanúságával” – valóban életre szólón. Három gyermekük szültetett: Laura, Susie és George.
Az Egyesült Királyság számos egyetemén tanított, leghosszabban a Sussexi Egyetemen, 1966-tól 1995-ig. Marx elidegenedés-elmélete című művéért 1970-ben megkapta az Isaac Deutscher Emlékdíjat. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Fő művei a „tőkerendszer” és az állam kritikájával, illetve a szocializmus lehetőségével foglalkoztak. Marx, Lenin, Gramsci és Lukács filozófiai örökségét tovább fejlesztve, a kapitalista termelési mód legújabb fejlődési szakaszának megfelelőn, megújította a szocializmus elméletét, amiből gyakorlati következtetések is adódtak. Ezt tanúsítják műveinek latin-amerikai sikerei, mindenekelőtt Venezuelában és Brazíliában.
Mesterünk, barátunk szellemi örökségét megőrizzük és továbbvisszük.

Szigeti Péter: Tisztelet a filozófusnak. Mészáros István (1930–2017)

Mészáros István magyarul megjelent írásainak listája

Dokumentum

Joel Kovel: Mészáros István: A tőkén túl (Recenzió a Monthly Review 1997. márciusi számában)

Asztal körül

Az Eszmélet szerkesztősége 2017. július 10-én a Gólya szövetkezeti presszóban kerekasztal-beszélgetést (vitát) rendezett Böröcz József: Hasított fa. A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig című tanulmánykötetéről (Eszmélet Könyvtár, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017). A vitát Melegh Attila vezette, a résztvevők Artner Annamária, Böröcz József, Földes György és Gerőcs Tamás voltak. E számunkban Artner Annamária és Gerőcs Tamás hozzászólásának egybeszerkesztett és kiegészített változatát közöljük. Földes György szövegét és a kötet szerzőjének válaszát következő (117.) számunkban publikáljuk.

Artner Annamária: Kelet-Európa helye a világrendszerben, 1989 előtt

Gerőcs Tamás: A kelet-európai átalakulás globális összefüggései

Analízis

Mahua Sarkar
: Létbizonytalanság-termelés: A bangladesi transznacionális vándormunkások látszatszabadságának intézményesülése

A tanulmány a Bangladesből elvándorló férfimunkaerő példáján keresztül az ún. cirkuláris munkásvándorlás (circular migration), azaz a szerződéses külföldi munkavállalás és egy olyan nemzetközi munkaszervezési rendszer jelenségét mutatja be, amely vándormunkások millióit a világ szegényebb részeiből a gazdagabb országok gazdaságaiba csábítja, majd onnan rendszeresen – a dolgozók szempontjait figyelmen kívül hagyva – továbbvándorlásra, többnyire hazatérésre kényszeríti

Eleonore Kofman
: Gondozás, társadalmi reprodukció és a világméretű migráció

A tanulmány – amelyet rövidítve adunk közre – a globális háztartási munka (global householding) fogalmát járja körül, amely nagyban hozzájárul a társadalmi reprodukció nemileg meghatározott szerepének megértéséhez az intézményi struktúrákban és az egyes háztartások életében egyaránt. A szerző szerint, jobban megérthetjük a gondozásnak a társadalmi újratermelésben betöltött szerepét (legyen szó egyénekről, családokról vagy akár közösségekről), ha tekintetbe vesszük a munkaerő-vándorlás különféle módozatait.

Göran Thorborn: Az egyenlőtlenség dinamikája

A szerző az egyenlőtlenségeket történeti, jövedelmi és vagyoni szempontból, illetve az emberi fejlettségi index (HDI) és a termelő eszközök tulajdona alapján mutatja be, midőn áttekinti és kommentálja a kérdés kutatási eredményeit. Milanović globális egyenlőtlenségeket vizsgáló módszere alkalmas arra, hogy az országokon belüli és közötti egyenlőtlenségeket egyazon keretben értelmezze és vesse össze az 1988–2011 közötti, történelmileg izgalmas időszakban. Therbornnak az egyenlőtlenségekkel szembeni küzdelem stratégiáiról is van mondanivalója: a kizsákmányolás ellen az újraelosztás, az államosítás és a kisajátítás, míg a hatalmi hierarchiákkal szemben a demokratizálás és a rendszer bomlasztása lehet a megfelelő, hatékony stratégia.

Susan Zimmermann: Gender, feminizmus, antifeminizmus és imperializmus

A gender, azaz a társadalmi nemek kérdése a XIX. századtól napjainkig világszerte kiemelkedő szerepet játszik a fehér és nem-fehér népek közötti aszimmetrikus viszonyok alakításában. A cikk bemutatja, hogyan szabadulhat meg a feminizmus imperialista és rasszista kötődéseitől.

Asszociációk

Rod Tweedy: Őrült világ: a kapitalizmus és a mentális betegségek terjedése

Vajon a modern tőkés társadalmakban univerzálisan elterjedt neurózis, illetve a különböző, ennél még súlyosabb mentális problémák futótűzszerű terjedése alapján nem kézenfekvő-e, hogy a tőkés társadalom alapstruktúrája maga patologikus? Az elidegenedés fogalmából kiindulva, a szerző rámutat, hogy a bérmunka-társadalom alapvetőn ellentmond az ember mint biológiai és szociális lény alapszükségleteinek, s ezáltal szükségszerűn tömeges méretekben termeli ki a különböző mentális megbetegedéseket

Tényről tényre

Chris Hann: Eurázsia ma: kínai biciklik, német autók és vidéki magyar közösségek

A szerző a Bács-Kiskun megyei Tázláron és környékén végzett, több évtizedes, antropológiai terepmunkája alapján elemzi, milyen ipari munkaformák alakultak ki történetileg, és milyen ipari viszonyok figyelhetők meg a térségben. A szociográfiai leírás sorra veszi a helyi szocialista ipar fejlődésének és összeomlásának főbb elemeit, és bemutatja az azt követő kísérleteket, egészen a Mercedes-gyár idetelepedéséig, a kínai beszállításra termelő helyi vállalkozás megjelenéséig és a közmunka kiépüléséig. Külön elemzi, hogy e különböző módokon elidegenedett munkaviszonyok és munkaformák, hogyan épültek és épülnek be a globális gazdasági újratermelésbe, valamint sorra veszi azt is, milyen reakciók figyelhetők meg a migrációs diskurzusok és a közmunka kapcsán, s milyen önreflexióra lenne szükség a tudományos kutatók körében

Történelem


Marco Gabbas: Kollektivizálás, éhínség és emlékezetpolitika

A Szovjet-Ukrajnát az 1930-as években sújtó éhínség, a holodomor, az ukrán történelem egyik legfájdalmasabb momentuma, ma pedig a nemzeti tudat meghatározó összetevője. Vajon a tömeges éhhalál valóban Sztálin által kitervelt genocídium volt? A cikk a kérdést a Szovjetunióban végrehajtott kollektivizálás általános összefüggéseiben, Ukrajnában szolgált olasz diplomaták által ránk hagyott, elsődleges dokumentumok alapján vizsgálja, s a holodomor emlékezetének alakulását az ukrán emlékezetpolitika és nemzeti kérdés keretében értelmezi.

Olvasójel

Bartha Eszter: Férfias játékok. Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2017.

Arcok

Erőss Gábor: Lakatos László, Hajnal István, az IQ és az összeesküvések

Lakatos László: Az eredeti felhalmozás

A fiatalon elhunyt, jeles szociológus két kiváló magyar társadalomkutató – Bibó István és Hajnal István – egymással rokon elméletét hasonlítja össze az európai modernitás eredetéről. Bibó szellemtörténeti jellegű koncepciójával szemben, amely a nyugat-európai fejlődés különösségét a keresztény egyháznak a hatalmat humanizáló szerepéből vezeti le, Hajnal érvelése strukturális-materialista. Szerinte, a kora középkori decentralizáltságból kialakuló, széleskörű kisközösségi autonómia, technikai jártasság és innovációs készség jelentette a kulcsot Nyugat-Európa későbbi gazdasági-társadalmi fölényéhez