Interjú
Egy háború anatómiája. Krausz Tamás és Bartha Eszter beszélgetése
A kapitalizmus alternatívája a szolidáris osztályviszony. Gerőcs Tamással Marikovszky Andrea beszélget
Asztal körül
Szigeti Péter: Pártrendszer és hegemónia. Az Eszmélet körkérdése elé
A „milyen a politikai tagoltság?” elvont szempontját hazánkra, itt és most alkalmazva kérdeztünk meg neves szakembereket az országgyűlési választások előtt (tudva, hogy válaszaik csak április 3-a után fognak megjelenni): Hogyan értelmezi a magyar politikai tagoltság alakulását, törésvonalait, bő három évtized dinamikájának és a jelenlegi tendenciáknak a figyelembe vételével? Volt, aki komoly elemzést írt, mások követve a körkérdés műfajának sajátosságait és terjedelmi megkötéseit, esszéisztikusabban, publicisztikusan válaszoltak
Böröcz József: Függő
Hegyi Gyula: Fóbiákkal manipulálják a magyar társadalmat
Wiener György: A politikai tagoltság változásai
Antal Attila: Végzetes törésvonalak az ökológiai és klímaválság korában
Szoboszlai György: A politikai tagoltság főbb jellemzői a hazai kapitalizmus intézményes kiépülésének folyamatában
Szigeti Péter: Túl a számokon. A hosszabb távon ható eszmei tényezők szerepe a domináns pártrendszer (2010–2022) kialakulásában
Történelem
Mezei Bálint: Az államszocializmus képe a magyarországi középiskolai tankönyvekben. A fősodor narratívái (1990–2010)
A tanulmány kísérletet tesz, hogy bemutassa a magyar államszocializmus közoktatásbeli képét három, a fősodorhoz tartozó, 1990 és 2010 között kiadott középiskolai tankönyv alapos elemzése útján. A rendszerváltást követően, 1990-ben a teljes magyarországi általános és középiskolai tankönyvpiacot liberalizálták, ami lehetővé tette a tanárok számára a különféle tankönyvek, s így az eltérő történelmi narratívák közötti választást. Általánosságban elmondható, hogy a három elemzett tankönyv az államszocializmus objektív ábrázolására törekedett, különösen a Kádár-korszak (1956–1989) és az ún. gulyáskommunizmus (1963–1985) évtizedei vonatkozásában. Ugyanakkor ezen mainstream narratívák sem teljesen kiegyensúlyozottak, és a tankönyvek fogalomhasználata nem egyértelmű
Tóth Zsolt: Adalékok az osztrák lakosság elleni második világháborús katonai erőszak megítéléséhez
A szerző művében vázolja az Ausztria keleti felének szovjet felszabadítása utáni politikai helyzetet. Kitér a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakok osztrák irodalmának egyes sajátosságaira, illetve vizsgálja néhány bizonyító erejűnek vélt dokumentum megbízhatóságát. Végül röviden elemzi a magyar emlékezetpolitikai irodalomban megjelenő állítások forrásainak vitatható erősségét
Zima Richárd: Párhuzamok a közép-kelet-európai neomarxista ellenzéki mozgalmakban
A tanulmány azon négy ország – Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia – neomarxista gondolkodóit és mozgalmait kívánja bemutatni, a köztük létrejött párhuzamokat felderíteni, amelyekben az ellenzéki neomarxizmus politikai és mozgalmi szerephez jutott. A dolgozat időbeli spektruma a „hosszú hatvanas évek” marxista reneszánsza
Asszociációk
Olga Bajsa: A Majdan eszkatológiája
2013–2014 fordulóján, a kijevi főtéren, a Majdanon zajló eseményekről nem elsősorban azok véres jellege rögzült a nyugati és a magyar értelmiségben, hanem az európai értékek képviseletének nagyszerűsége. Akik a történéseket már akkor aprólékosan követték, azok számára nem volt kérdés, hogy államcsíny zajlott az egyébként is szélsőséges hatalmi vetélkedésekkel terhelt országban. Olga Bajsa erről szóló kötetének magyarul is olvasható fejezete azzal döbbentheti meg az olvasót, milyen inkvizítori kérlelhetetlenséggel léptek fel a Majdan hívei ellenfeleikkel szemben. Ezen keresztül némi magyarázatot kaphatunk arra is, miért oly kibékíthetetlenek az ellentétek a mai Ukrajnában
Olvasójel
Éber Márk Áron: Kiégve. A túlhajszoltság nemzedéki és osztályvonatkozásai a kapitalista világrendszer centrumaiban és a (fél)perifériáin
Tütő László: Nihilista kommunizmus. (Minden vásárlóra gyerekvért fröcsköl a kapitalizmus)
Jakab Attila: Prohászka Ottokár, a politikus
