Korábbi számok kategória bejegyzései

29. szám | (1996 Tavasz)

A rendszerváltásnak nevezett folyamat első fázisa, az általános dezintegráció lassan végéhez ér, és kirajzolódnak az elkövetkező korszakot meghatározó új integrációk. Nemcsak biztonsági, de politikai és gazdasági szempontból is alapvető kérdés e téren a NATO-hoz való viszony. Már csak azért is, mert az észak-atlanti szervezet a maga fizikai valóságában is megjelent már Magyarországon, és egyidejűleg erőteljes kampányok indultak azért, hogy népszavazás dönthessen a csatlakozás ügyében. A szövetségi rendszerre a biztonság és a stabilitás érdekében van szükség – mondják pártfogói. Cikkeink körüljárnak néhány olyan kérdést – így a rasszizmust, a nacionalizmust és a piaci reformokat -, amelyeket valóban a biztonság és a stabilitás fenyegetőinek tekinthetünk.
Tartalomjegyzék
  1. Gazdag Ferenc, Lugosi Győző, Balogh András, Krausz Tamás, Keleti György : Kell-e nekünk NATO? – Kellünk-e a NATO-nak?
  2. Jochen Hippler : A demokratizálás mint uralmi forma – A harmadik világ a hidegháború után
  3. Szelényi Iván, Eric Hanley, Fodor Éva : Baloldali fordulat a volt szocialista országokban – újjáéled-e az osztályszemlélet?
  4. Thoma László : Kelet-európai liberálisok
  5. Krausz Tamás : Futball és rasszizmus Magyarországon – avagy miről szól az Ajax-Fradi ellentét?
  6. Alan Freeman : A nyugati rasszizmus anyagi gyökerei
  7. Stephanie Rosenfeld : A chilei gazdasági csoda mítosza
  8. Emily Morris : Gazdasági reformok Kubában – Külső feltételek és gazdaságpolitikai lehetőségek
  9. Jonathon W. Moses : Borisz Jelcin brumaire tizennyolcadikája
  10. Alekszandr Nyikolajevics Taraszov : Utószó 1993 októberéhez
  11. Oliver Tolmein : A NATO és Csonka-Oroszország – A keleti bővítés terveinek hátteréről
  12. Szalontay Balázs : Titkosrendőrség, terror és tolerancia a modern diktatúrákban
  13. Néhány ötletes tanács a privatizációs többletbevétel felhasználására avagy hogyan őrizzük meg a pénzügyi egyensúlyt?

28. szám | (1995 Tél)

A munka világa számos zavarbaejtő kérdést tartogat a társadalomkutatók számára. Vajon mennyire tartós a "gazdasági átmenet" során a tömegessé vált munkanélküliség? Vajon lesz-e szerepe a szakszervezeteknek a gazdaságpolitika alakításában? Milyen szerepet játszik a női munka a felzárkózásban?  Vajon jelentőségét veszti-e a fizikai munka, és ezzel a hagyományos tőke-munka ellentét? A közvéleményt foglalkoztató, ám elméleti igényességgel ritkán megválaszolt kérdések napestig sorolhatók. Nem ígérjük, hogy az itt olvasható írások mindenben megnyugtató választ adnak, de mindenképen felvázolják azokat a tájékozódási és kutatási irányokat, amelyek mentén a megoldások keresésével próbálkozni érdemes.
Tartalomjegyzék
  1. Thoma László, Simon János, Bayer József, Szöllősi Istvánné, Ágh Attila, Szoboszlai György, Krausz Tamás, Wiener György : A szakszervezetek és a politika
  2. Göran Therborn : A munkanélküliség jelentése és típusai
  3. Rainer Deppe, Melanie Tatur : A szakszervezetek és a rendszerváltás Lengyelországban és Magyarországon
  4. Saskia Sassen : Migráció a világgazdaságban – Az új nemzetközi munkamegosztás hatásai
  5. Competition and change
  6. Matheika Zoltán : A munkaszervezet társadalmi meghatározottságáról – avagy a társadalom munkaszervezeti meghatározottságáról
  7. Erdősné dr. Simon Zsuzsa : Munkaügyi törvények
  8. Hovorka János : Munkavállalói résztulajdon
  9. Trautmann László, Sugár András : A rejtélyes szektor – A második, az informális és a rejtett gazdaság természetéről
  10. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor : A szellemi termelési módról
  11. Tabák Lajos : A fényképek útján (önarckép)
  12. Andor László : A munkáspárti politika jelene és jövője – interjú Tony Bennel
  13. Tony Benn : Törvénytervezet az Európai Közösség létrehozására
  14. Stephanie Seguino : Üzleti titok – Szexizmus és eportvezérelt növekedés Dél-Koreában
  15. Czéh Zoltán : A Gulag mint gazdasági jelenség

27. szám | (1995 Ősz)

Az információtechnológia viharos ütemű fejlődésének társadalomalakító léptéke és tartalma régóta rivális elméletek kereszttüzében áll. Nem véletlenül: az ezredforduló ökológiai-biotechnológiai kihívása mellett talán az információs társadalom kérdése a leginkább szem előtt lévő és megalapozott társadalomelméleti válaszokat követel. A viták újabb hullámának tetőpontján – amihez a Clinton-adminisztráció „információs szupersztráda" programjának óriási üzleti és politikai sürgés-forgása vezetett – ideje megvizsgálni, hogy valójában miről is szól az „információs korszak". Az ezredvég átalakuló tartalmainak keresése ekképpen kapcsolódik össze az „információs társadalom" hagyományos („áldás vagy átok"?) és újabb (az informatikai ipar és a munka világa, az információs szabadságjogok, nemzeti informatikai stratégiák) kérdéseinek elemző áttekintésével az egyes témakörök nemzetközi és hazai szakértőinek írásaiban. Az információs kérdéskört vizsgáló összeállítást – nem véletlenül – a haladás-problematikát elemző történelemfilozófiai írások egészítik ki.

Tartalomjegyzék
  1. Vámos Tibor, György Péter, Szecskő Tamás : Az információs korszak a társadalomelmélet fókuszában
  2. Z. Karvalics László : Hová visz a szupersztráda? – Az információs korszak kérdőjelei és megközelítési szintjei
  3. Saskia Sassen : Az információ térszerkezete – „Globális városok” és társadalmi ellentmondások
  4. Joan Roefols : A harmadik szektor mint a kapitalizmus védőrétege
  5. Serge Latouche : A Megagépezet és a társadalmi kapcsolatok szétzúzása
  6. W. B. H. J. van de Donk, Pieter W. Tops : Informatizálás és demokrácia – Orwell vagy Athén? – A szakirodalom áttekintése
  7. Székely Iván : Az egyén és az információs hatalom
  8. Kognitariátus
  9. Internet
  10. Nagygyörgy Imre : Vaskor – Gondolatok a nemzeti informatikai stratégiáról
  11. Terminal
  12. Aldous Huxley : Tudat alatti meggyőzés
  13. John C. Antusch : Chomsky szélesvásznon
  14. Andor László, Krausz Tamás : Ernest Mandel (1923-1995)
  15. Betsy Reed : Az információ és a médiabirodalmak
  16. Jeff Keefe : A munka világa és az információs szuprsztráda veszedelmei
  17. Immanuel Wallerstein : A liberalizmus agóniája
  18. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor : Ment-e világ elébb? – vagy: Van-e végül is haladás?

26. szám | (1995 Nyár)

Az elmúlt öt-hat év leglaposabb közhelyeinek versenyében bizonyára az élmezőnyben végeznének az Európával kapcsolatos jelszavak. Az Európai Unióval kapcsolatos összeállításunkban olyan elemzéseket ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyek segítségével megkísérelhetjük szétválasztani a 90-es évek illúzióit a reális alternatíváktól. Megvizsgáljuk, milyen irányokban fejlődik a kontinens integrációja, és milyen tapasztalatokkal járt a legutóbbi, 1994-es kibővítés. Regionális illeszkedésünkhöz hasonlóan fontos téma a kulturális szféra megroppanása Magyarországon. Erről beszélnek a hazai kulturális élet személyiségei, s az elemzést néhány külföldi szerző írása is elősegíti.
Tartalomjegyzék
  1. Maróthy János, Szilágyi Ákos, Z. Karvalics László, Csoóri Sándor ifj. : Beszélgetés a tömegkultúráról
  2. James Petras : Kulturális imperializmus a XX. század végén
  3. Andor László, Krausz Tamás : A kultúra jelene és jövője – interjú Kósa Ferenccel
  4. Kállai R. Gábor : Virulens-e az oroszlán?
  5. Kenneth McRobbie : A költészet gazdaságtana – Polányi Károly: A nagy átalakulás
  6. Rónai Mihály András : Görgei Artúr a végzetes kalandor
  7. Simó Endre : Közép-európai dilemmák
  8. Peter Gowan : A fejetlenség hegemóniája – Az euro-atlanti szervezetek szerepe Kelet-Közép-Európában
  9. Gerda Falkner : “Szociális dömping” az Európai Unió piacán? -Az Európai Unió szociális következményei
  10. Gáspár Tamás : Az Európai Monetáris Unióról
  11. A Maastrichti Szerződés
  12. Az európai nőpolitika
  13. Gallai Sándor : Politikai sarkkörkép
  14. Jacques Decornoy : Rio, Kairó, Koppenhága – Az úgynevezett demográfiai bomba és az etikai alulfejlettség
  15. Links
  16. Tőkei Ferenc : Üzenetek a XIX. századból – Engels halálának 100. évfordulójára
  17. Mészáros István : A közöségi gazdálkodás rendszere és az értéktörvény szerepe Marxnál és Lukácsnál
  18. Szalai Pál : Helyzetfelmérés – Gondolatok az antikommunizmusról

25. szám | (1995 Tavasz)

Jeles történészeket kértünk fel, hogy mondják el véleményüket arról: miért alakult ki az államszocializmus. Természetesen vita lett abból is, hogy egyáltalán használható-e ez a kifejezés az úgynevezett „negyven év" társadalmi berendezkedésének leírására. Ezt a korszakot – amelyre egyre jobb történelmi rálátásunk kezd kialakulni – jellemzik különböző szempontokból a hidegháborúról, a „hetven év" történetírásáról, a női munkaerő sajátos helyzetéről, valamint a rendszer felbomlásáról szóló írások. Visszatérünk egy korábbi (20-as) számunkban felvetett kérdésre is: milyen utat járt be, és milyen alternatívát kínál napjainkban a szociáldemokrácia?

Tartalomjegyzék
  1. Jemnitz János, Balogh Sándor, Niederhauser Emil, Berend T. Iván, Krausz Tamás, Romsics Ignác, Hanák Péter, Borhi László, Pach Zsigmond Pál, Kende Tamás, Szokolay Katalin, Z. Karvalics László, Tőkéczki László, Harsányi Iván : Miért alakult ki az államszocializmus?
  2. Paul M. Sweezy : Szocializmus: örökség és megújulás
  3. Monthly Review
  4. Ernest Mandel : Egyenlőtlen fejlődés
  5. Tom Bottomore : Haladás
  6. Szabolcs Ottó : Iskolai tankönyvek az 1918-1919-es magyar forradalmakról (1920-1984)
  7. Görög Tibor : Alekszandr Zinovjev
  8. Alekszandr Zinovjev : A kommunizmustól a gyarmati demokráciáig
  9. Gervai Pál : A hidegháborútól a történelem végéig – A kétpólusú világrendről és a szocializmus jövőjéről
  10. Krausz Tamás : Baloldali fordulat Kelet-Európában – de miért és milyen?
  11. Susan Zimmermann : A szabad munkaerő nyomában – „Utolérő” fejlődés és női munka Magyarországon
  12. Havas Péter : A szociáldemokrácia “marad”