Korábbi számok kategória bejegyzései

23. szám | (1994 Ősz)

A parlamenti választások időszakában megjelenő számunkban indokolt feltenni a kérdést: vajon meddig is terjed választási szabadságunk? Vajon hogyan viszonyulnak egymáshoz a lehetőségek és a korlátok a létező „demokrácia" rendszerében? A polgári demokrácia elméleti és gyakorlati kérdéseit körüljáró blokkunk sok olyan kérdést tesz fel és próbál megválaszolni, amelyek a napi politikai és politológusi vitákban háttérbe szorulnak. Az írások egy külön csokra foglalkozik a harmadik világ politikai jelenségeivel, mint például az iszlám vagy a populizmus, melyek elemzéséből igen sokan elhagyják a gazdasági viszonyok tárgyalását. Ez utóbbi problémának tulajdonítható, hogy következő számunkban részletesen foglalkozunk majd néhány alapvető gazdaságelméleti és politikai kérdés vizsgálatával.
Tartalomjegyzék
  1. Perecz László, Szigeti Péter, Z. Karvalics László, Hack Péter, Krausz Tamás, Susan Zimmermann : A képviseleti demokrácián innen és túl
  2. Andor László : Társadalom, történelem, politika – interjú Wiener Györggyel
  3. Samir Amin : Tézisek az európai baloldalról
  4. Andor László : Demokráciáink rövid története
  5. Chantal Mouffe : A politikum visszatérése
  6. Yar Mohamed, Katona Magda : A modern iszlám és az agrárkérdés
  7. Balogh András : Integráció és felzárkózás
  8. Francois Burgat : Iszlám és pluralizmus
  9. Volker Perthes : A fundamentalizmus fikciója – Az iszlám mozgalmak normalizálódásáról
  10. Otto Kreye : A fejlődő országok külső eladósodása 10 évvel az adósságválság kitörése után
  11. Folker Fröbel, Susan Zimmermann : Társadalmi konfliktusok a periferikus kapitalista fejlődés zsákutcájában – A Dominikai Köztársaság és Jamaica példája
  12. Csáki György : Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (1982-1993)
  13. Charta 88 : Nyilatkozat
  14. Mikes Tamás : Ellenzékiség a 80-as években
  15. Polyák Andrea : Új Exodus – A nemzetközi munkaerőáramlás új irányai
  16. Eszmélet : New Internationalist
  17. NAFTA
  18. Maquiladora
  19. Zapata
  20. n. n. : Egy világ, sok világ – Néhány gondolat a „harmadik világ” fogalmáról
  21. Hogyan lehet visszatérni Németországból a “harmadik világba”?

22. szám | (1994 Nyár)

Korábbi ígéretünknek megfelelően számunk egyik fő témájául a szociálpolitika kérdéseit választottuk, mind elméleti-módszertani oldaláról, mind hazai adottságaink gyakorlati szemszögéből vizsgálva. Írásaink egy másik csoportja a történelmi fejlődés átfogó, elvi jelentőségű kérdéseit boncolgatja a korai társadalmi formáktól a posztmodern történelemfelfogásig. Több elemző tanulmány foglalkozik a tőkés társadalom máig kibontakozott modelljeinek érvényével és perspektíváival. S bizonyára érdekesnek találják olvasóink a vészterhes jugoszláviai és orosz eseményekre reagáló baloldal dilemmáinak és erőfeszítéseinek bemutatását is.
Tartalomjegyzék
  1. Lévai Katalin, Andor László, Kakuszi István, Susan Zimmermann : Kerekasztal beszélgetés a szociálpolitikáról
  2. Loren Goldner : Az eurocentrizmus és tükörképei: posztmodernizmus kontra világtörténelem
  3. Wiener György : Korai társadalmi formák keletkezése és felbomlása – tézisek
  4. Ronald Dore : Japán kapitalizmus – angolszász kapitalizmus. A darwini küzdelem végkifejlete?
  5. David M. Kotz : A szabályozás elmélete és a felhalmozás társadalmi struktúrájának elmélete – Összehasonlító elemzés
  6. Susan Zimmermann : A szociálpolitikai elemzés perspektívái
  7. Andor László : A hatékony jólét – interjú Ian Gough-val
  8. Gere Ilona : A munkanélküliség társadalmi csapdái
  9. Szabó Sándorné : Jövedelemelosztás, fogyasztási struktúra, elosztási dilemmák
  10. B. Aczél Anna : A gyermekvédelem dilemmái Magyarországon
  11. Andor László : A jóléti állam holnap
  12. Catherine Samary : A baloldal vitái Jugoszláviáról
  13. Michael Barrat Brown : Adósság és háború Jugoszláviában
  14. Adamik Mária : A magyar szociálpolitika nemek szerinti perspektívából
  15. Papp György : A Gyermekérdekek Magyarországi Fórumáról
  16. Krausz Tamás : Bevezető egy történelmi esemény dokumentumához
  17. Az orosz értelmiséghez!
  18. Néhány ötletes módszer alárendelt munkaerő létrehozására, avagy hogyan tüntessük el azt a fölösleges szocializmust?

20. szám | (1993 Tél)

A legutóbbi számunkban előrejelzett tematikán – anyagtorlódás miatt – némileg változtatnunk kellett. A szociálpolitika kérdésével foglalkozó cikkek (újabbakkal gyarapodva) átkerültek a következő számunkba; annál nagyobb teret szentelhetünk most jelenlegi fő témánknak, a szociáldemokrácia kérdésének. Írásaink zöme ezt a jelentős eszmeáramlatot és történeti jelenséget elemzi a múlt, a jelen és a lehetséges jövő vonatkozásában. Ezenkívül egy hosszabb tanulmány folytatja a Kádár-korszak múlt számunkban kezdett mérlegelését, és sor kerül egyéb történelmi, önigazgatási és gazdasági témák elemzésére is.

Tartalomjegyzék
  1. Krausz Tamás : Jön vagy megy a szociáldemokrácia? – Néhány előzetes megjegyzés e számunkhoz
  2. Erényi Tibor : Szociáldemokrata sikerek és viszontagságok történelmi nézőpontból
  3. Varga Lajos : A szociáldemokraták és Magyarország modernizációja
  4. Olga Velikanova : Lenin alakja a húszas évek tömegkultúrájában
  5. Maróthy János : Önkéntelen szocializmus? – Kulturális politika a kapitalizmusban
  6. Kádár Zsuzsa : Adalék Marosán György koncepciós peréhez
  7. Gunnar Myrdal : Tervezés és demokrácia
  8. Aleksandr Buzgalin : Hazai gazdaságelméletünk: a válságtól az új paradigma felé?
  9. Szigeti Péter : Szociáldemokrácia: honnan hová? – Erények és gyengeségek
  10. Viktor G. Arszlanov : Három forradalom
  11. Agárdi Péter : Közelítések a Kádár-korszak művelődéspolitikájához
  12. Szabó László : Tézisek a dolgozói tulajdon kiterjesztéséről Magyarországon
  13. Eva Samaranch Gallén, Ramón Franquesca Artés : Önigazgatás Spanyolországban
  14. Tütő László : Egy radikális szociáldemokrata. Adalékok Justus Pál gondolkodói portréjához
  15. Tőkei Ferenc : Üzenetek a XIX. századból. Marx a szociáldemokráciáról

19. szám | (1993 Ősz)

Kádár-rendszer… Abban mindenki egyetért, hogy kevés idő telt el még a rendszerváltás óta, hogy bárki is lényegük szerint ábrázolhatná e korszak és a benne megvalósult társadalmi-politikai berendezkedés sok mindenhez hasonlítható, de semmi mással nem azonos jellemzőit. E számunkban olyan szempontok összegyűjtésére teszünk kísérletet, amelyek talán segítenek kimozdulni az e korszakról kialakult, s máris rögzülni látszó sztereotípiák közhelyszintjéről. Ezért közlünk olyan írásokat is e tematikus számunk részeként, amelyek az állam lehetőségeivel, a totalitarizmus formáival, a felzárkózási esélyekkel, a függőségek kialakulásával, az eladósodással, a mezőgazdaság szerepével, a rendszerváltás következményeivel stb. foglalkoznak. Hiszen mindennek meghatározó szerepe volt a Kádár-korszak arculatának kialakulásában, s így meghatározó szerepének kell lennie a Kádár-korszak megfelelőképpen differenciált értelmezésében is.  

Tartalomjegyzék
  1. alfa : A Kádár-rendszerről – Kádár nélkül – Bevezetés számunk központi témájához
  2. Földes György : A Kádár-rendszer és a munkásság
  3. Tütő László : A szocialista ellenzékiség történetéből – Az 1971-es Kemény-per
  4. Andrea Komlosy : Magyarország adósságciklusai és a világgazdaság 1945 után
  5. Feitl István : A csúcs felé – Megjegyzések egy először publikált Kádár-beszédhez
  6. Kádár János : Előadás az MSZMP KB ülésén, 1963. augusztus 2. (részletek)
  7. Böröcz József : Kettős függőség és a külső kötődések informálissá válása: a magyar eset
  8. Peter Gowan : Az óbor az új tömlőkben: nyugati politika Kelet-Közép-Európában
  9. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor : Néhány tézis a “kádárizmusról” avagy: a “kádárizmus” és a jövő
  10. Bill Lomax : Feltámadás, avagy a hatalom metamorfózisa Kelet-Európában
  11. Nagy Husszein Tibor : “…Carthaginem essedelendam”?
  12. Póczik Szilveszter : Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus
  13. Tamás Pál : Függőség és állami szerepvállalás – A globális perifériák államának mozgásteréről
  14. Tőkei Ferenc : Üzenetek a XIX. századból – Hol várta Marx az új forradalom kezdetét?
  15. Kapitány Gábor : Még egyszer a baloldaliságról
  16. Kapitány Gábor : Egy főszerkesztő elköszön
  17. Krausz Tamás : A Kádár-rendszer és a baloldali ellenzék (Egy probléma felvetéséhez)

17. szám | (1993 Tavasz)

E számunk a "baloldaliság" fogalmával bírkózik: a kérdés körüljárása érdekében olyan írásokat is közzéteszünk, amelyekkel elsősorban vitát, ellenvéleményeket szeretnénk kiváltani. Igyekszünk bemutatni továbbá olyan írásokat is, amelyek a baloldaliságnak az elmúlt évtizedekben nálunk kevésbé közismert formáit (anarchizmus, feminizmus, trockizmus) képviselik.
Tartalomjegyzék
  1. Robert Daniels : Trockij, Sztálin és a szovjet kommunizmus kialakulása
  2. Fekete Gyula : Szabadság és tulajdon – A polittikai jobb és bal kérdéséhez
  3. Krausz Tamás : Kapitalizmus-antikapitalizmus-külföldi tőke – Jegyzet egy új-régi politikai amalgámról
  4. Szigeti Péter : A baloldal elméleti zsákutcáiról
  5. Andrea Komlosy, Susan Zimmermann : Pénzt vagy életet? – Megjegyzések a gyakorlati nőmozgalom körüli vitához
  6. Susan Zimmermann : A nyugat-európai típusú jóléti állam születése és kimúlása
  7. Giovanni Arrighi : Marxista évszázad, amerikai évszázad: a világ munkásmozgalmának kialakulása és átalakulása
  8. Johan Galtung : A terrorizmus okairól és megszűntetéséről
  9. Lakatos László, Ernest Mandel : Európa változásai – balszemmel
  10. Maróthy János : Mindig-új baloldal
  11. Colin Ward : Aktív anarchia (részletek)
  12. A baloldali egység megteremtéséért – A Balodali Alternatíva Egyesülés politikai nyilatkozata
  13. Henri Lefebvre : A civil társadalom és a polgári jogok
  14. Michael Löwy : A romantikus marxizmus – Henri Lefebvre
  15. Rémi Hess : Henri Lefebvre válogatott bibliográfiája
  16. Tőkei Ferenc : Üzenetek a XIX. századból – Marx a gazdaságtan fejlődéséről és a szocialista forradalmakról
  17. Néhány ötletes módszer a demokrácia ellenőrzésére, avagy mit kezdjünk a tömegtájékoztatás eszközeivel?