Korábbi számok kategória bejegyzései

22. szám | (1994 Nyár)

Korábbi ígéretünknek megfelelően számunk egyik fő témájául a szociálpolitika kérdéseit választottuk, mind elméleti-módszertani oldaláról, mind hazai adottságaink gyakorlati szemszögéből vizsgálva. Írásaink egy másik csoportja a történelmi fejlődés átfogó, elvi jelentőségű kérdéseit boncolgatja a korai társadalmi formáktól a posztmodern történelemfelfogásig. Több elemző tanulmány foglalkozik a tőkés társadalom máig kibontakozott modelljeinek érvényével és perspektíváival. S bizonyára érdekesnek találják olvasóink a vészterhes jugoszláviai és orosz eseményekre reagáló baloldal dilemmáinak és erőfeszítéseinek bemutatását is.
Tartalomjegyzék
  1. Lévai Katalin, Andor László, Kakuszi István, Susan Zimmermann : Kerekasztal beszélgetés a szociálpolitikáról
  2. Loren Goldner : Az eurocentrizmus és tükörképei: posztmodernizmus kontra világtörténelem
  3. Wiener György : Korai társadalmi formák keletkezése és felbomlása – tézisek
  4. Ronald Dore : Japán kapitalizmus – angolszász kapitalizmus. A darwini küzdelem végkifejlete?
  5. David M. Kotz : A szabályozás elmélete és a felhalmozás társadalmi struktúrájának elmélete – Összehasonlító elemzés
  6. Susan Zimmermann : A szociálpolitikai elemzés perspektívái
  7. Andor László : A hatékony jólét – interjú Ian Gough-val
  8. Gere Ilona : A munkanélküliség társadalmi csapdái
  9. Szabó Sándorné : Jövedelemelosztás, fogyasztási struktúra, elosztási dilemmák
  10. B. Aczél Anna : A gyermekvédelem dilemmái Magyarországon
  11. Andor László : A jóléti állam holnap
  12. Catherine Samary : A baloldal vitái Jugoszláviáról
  13. Michael Barrat Brown : Adósság és háború Jugoszláviában
  14. Adamik Mária : A magyar szociálpolitika nemek szerinti perspektívából
  15. Papp György : A Gyermekérdekek Magyarországi Fórumáról
  16. Krausz Tamás : Bevezető egy történelmi esemény dokumentumához
  17. Az orosz értelmiséghez!
  18. Néhány ötletes módszer alárendelt munkaerő létrehozására, avagy hogyan tüntessük el azt a fölösleges szocializmust?

20. szám | (1993 Tél)

A legutóbbi számunkban előrejelzett tematikán – anyagtorlódás miatt – némileg változtatnunk kellett. A szociálpolitika kérdésével foglalkozó cikkek (újabbakkal gyarapodva) átkerültek a következő számunkba; annál nagyobb teret szentelhetünk most jelenlegi fő témánknak, a szociáldemokrácia kérdésének. Írásaink zöme ezt a jelentős eszmeáramlatot és történeti jelenséget elemzi a múlt, a jelen és a lehetséges jövő vonatkozásában. Ezenkívül egy hosszabb tanulmány folytatja a Kádár-korszak múlt számunkban kezdett mérlegelését, és sor kerül egyéb történelmi, önigazgatási és gazdasági témák elemzésére is.

Tartalomjegyzék
  1. Krausz Tamás : Jön vagy megy a szociáldemokrácia? – Néhány előzetes megjegyzés e számunkhoz
  2. Erényi Tibor : Szociáldemokrata sikerek és viszontagságok történelmi nézőpontból
  3. Varga Lajos : A szociáldemokraták és Magyarország modernizációja
  4. Olga Velikanova : Lenin alakja a húszas évek tömegkultúrájában
  5. Maróthy János : Önkéntelen szocializmus? – Kulturális politika a kapitalizmusban
  6. Kádár Zsuzsa : Adalék Marosán György koncepciós peréhez
  7. Gunnar Myrdal : Tervezés és demokrácia
  8. Aleksandr Buzgalin : Hazai gazdaságelméletünk: a válságtól az új paradigma felé?
  9. Szigeti Péter : Szociáldemokrácia: honnan hová? – Erények és gyengeségek
  10. Viktor G. Arszlanov : Három forradalom
  11. Agárdi Péter : Közelítések a Kádár-korszak művelődéspolitikájához
  12. Szabó László : Tézisek a dolgozói tulajdon kiterjesztéséről Magyarországon
  13. Eva Samaranch Gallén, Ramón Franquesca Artés : Önigazgatás Spanyolországban
  14. Tütő László : Egy radikális szociáldemokrata. Adalékok Justus Pál gondolkodói portréjához
  15. Tőkei Ferenc : Üzenetek a XIX. századból. Marx a szociáldemokráciáról

19. szám | (1993 Ősz)

Kádár-rendszer… Abban mindenki egyetért, hogy kevés idő telt el még a rendszerváltás óta, hogy bárki is lényegük szerint ábrázolhatná e korszak és a benne megvalósult társadalmi-politikai berendezkedés sok mindenhez hasonlítható, de semmi mással nem azonos jellemzőit. E számunkban olyan szempontok összegyűjtésére teszünk kísérletet, amelyek talán segítenek kimozdulni az e korszakról kialakult, s máris rögzülni látszó sztereotípiák közhelyszintjéről. Ezért közlünk olyan írásokat is e tematikus számunk részeként, amelyek az állam lehetőségeivel, a totalitarizmus formáival, a felzárkózási esélyekkel, a függőségek kialakulásával, az eladósodással, a mezőgazdaság szerepével, a rendszerváltás következményeivel stb. foglalkoznak. Hiszen mindennek meghatározó szerepe volt a Kádár-korszak arculatának kialakulásában, s így meghatározó szerepének kell lennie a Kádár-korszak megfelelőképpen differenciált értelmezésében is.  

Tartalomjegyzék
  1. alfa : A Kádár-rendszerről – Kádár nélkül – Bevezetés számunk központi témájához
  2. Földes György : A Kádár-rendszer és a munkásság
  3. Tütő László : A szocialista ellenzékiség történetéből – Az 1971-es Kemény-per
  4. Andrea Komlosy : Magyarország adósságciklusai és a világgazdaság 1945 után
  5. Feitl István : A csúcs felé – Megjegyzések egy először publikált Kádár-beszédhez
  6. Kádár János : Előadás az MSZMP KB ülésén, 1963. augusztus 2. (részletek)
  7. Böröcz József : Kettős függőség és a külső kötődések informálissá válása: a magyar eset
  8. Peter Gowan : Az óbor az új tömlőkben: nyugati politika Kelet-Közép-Európában
  9. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor : Néhány tézis a “kádárizmusról” avagy: a “kádárizmus” és a jövő
  10. Bill Lomax : Feltámadás, avagy a hatalom metamorfózisa Kelet-Európában
  11. Nagy Husszein Tibor : “…Carthaginem essedelendam”?
  12. Póczik Szilveszter : Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus
  13. Tamás Pál : Függőség és állami szerepvállalás – A globális perifériák államának mozgásteréről
  14. Tőkei Ferenc : Üzenetek a XIX. századból – Hol várta Marx az új forradalom kezdetét?
  15. Kapitány Gábor : Még egyszer a baloldaliságról
  16. Kapitány Gábor : Egy főszerkesztő elköszön
  17. Krausz Tamás : A Kádár-rendszer és a baloldali ellenzék (Egy probléma felvetéséhez)

17. szám | (1993 Tavasz)

E számunk a "baloldaliság" fogalmával bírkózik: a kérdés körüljárása érdekében olyan írásokat is közzéteszünk, amelyekkel elsősorban vitát, ellenvéleményeket szeretnénk kiváltani. Igyekszünk bemutatni továbbá olyan írásokat is, amelyek a baloldaliságnak az elmúlt évtizedekben nálunk kevésbé közismert formáit (anarchizmus, feminizmus, trockizmus) képviselik.
Tartalomjegyzék
  1. Robert Daniels : Trockij, Sztálin és a szovjet kommunizmus kialakulása
  2. Fekete Gyula : Szabadság és tulajdon – A polittikai jobb és bal kérdéséhez
  3. Krausz Tamás : Kapitalizmus-antikapitalizmus-külföldi tőke – Jegyzet egy új-régi politikai amalgámról
  4. Szigeti Péter : A baloldal elméleti zsákutcáiról
  5. Andrea Komlosy, Susan Zimmermann : Pénzt vagy életet? – Megjegyzések a gyakorlati nőmozgalom körüli vitához
  6. Susan Zimmermann : A nyugat-európai típusú jóléti állam születése és kimúlása
  7. Giovanni Arrighi : Marxista évszázad, amerikai évszázad: a világ munkásmozgalmának kialakulása és átalakulása
  8. Johan Galtung : A terrorizmus okairól és megszűntetéséről
  9. Lakatos László, Ernest Mandel : Európa változásai – balszemmel
  10. Maróthy János : Mindig-új baloldal
  11. Colin Ward : Aktív anarchia (részletek)
  12. A baloldali egység megteremtéséért – A Balodali Alternatíva Egyesülés politikai nyilatkozata
  13. Henri Lefebvre : A civil társadalom és a polgári jogok
  14. Michael Löwy : A romantikus marxizmus – Henri Lefebvre
  15. Rémi Hess : Henri Lefebvre válogatott bibliográfiája
  16. Tőkei Ferenc : Üzenetek a XIX. századból – Marx a gazdaságtan fejlődéséről és a szocialista forradalmakról
  17. Néhány ötletes módszer a demokrácia ellenőrzésére, avagy mit kezdjünk a tömegtájékoztatás eszközeivel?

16. szám | (1992 Tél)

Immanuel Wallerstein és André Gunder Frank után most Samir Amin írásaival folytatjuk a New Left klasszikusainak bemutatását. Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Amin külön a mi lapunk számára megküldte 12, részben már megjelent, részben publikálatlan cikkét (ezek közül válogattuk be a számunkban olvasható négyet), valamint A káosz birodalma című könyvét (amelyre írásában Marton Imre reagál). A következő bemutatandó Giovanni Arrighi, akinek egy hosszabb lélegzetű írását e számunkban adjuk közre, egy másikat pedig a következőben. A “klasszikusok” közlése (akik közé, egyébként Étienne Balibar is besorolható) ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy hozzájuk kritikátlan tisztelet fűzne. Ezért is örültünk Zalai K. László Wallersteinnel polemizáló írásának – a közlésekkel éppen az a legfőbb célunk, hogy a jelentékeny szerzők gondolatai megtermékenyítsék a hazai elméleti gondolkodást.

Változatok egy témára rovatunkban ezúttal válogatást nyújtunk abból az érdekes, elemző vitából, amely az Öböl-háború kapcsán bontakozott ki a Marx Centouno hasábjain.

Tartalomjegyzék
  1. Samir Amin : A szovjet rendszer bírálatának harmic esztendeje
  2. Bodács Emil : Európaiság -tegnap és ma. Európa történelmi és geopilitikai fogalmának változásai
  3. Samir Amin : A harmadik világ újra “viharzóna”
  4. Andre Gunder Frank : Az Észak-Dél konfliktus politikai gazdaságtana
  5. Marco Bonzio : Az Öböl és az imperializmus. Gondolatok és feltevések a kapitalista termelési mód jelenlegi fejlődési szakaszáról
  6. Roger Burbach : Az amerikai demokrácia tragédiája
  7. Pip Hinman : Háború a környezet ellen Közép-Amerikában
  8. Tézisek egy alternatív európai fejlődésről
  9. Michel Husson : A liberális évtized: a polarizálódó kapitalizmus felé
  10. John Ross : Növekvő világszegénység
  11. Alexande Adler : Keleten és Délen: az emberi jogok diadala vagy az értelem veresége?
  12. Samir Amin : Megjegyzések a transznacionalizálódásról
  13. Samir Amin : Megjegyzések a lekapcsolódás elméletéhez
  14. Giovanni Arrighi : A fejlődés illúziója. A félperiféria koncepciójának megújítása
  15. Étienne Balibar : Az osztályharctól az osztályok nélküli harcig
  16. Zalai K. László : A valóság mítosza. Wallerstein haladás kritikájának szemléleti-módszertani fogyatékosságairól
  17. k. g. : Mi is hát az a valami, amiért életüket áldozták a “világszabadság” hősei?
  18. Marton Imre : Kimerülőben vannak-e a baloldal történelmi lehetőségei? Új remények a reménytelenségben
  19. Andor László : Schumacher Magyarországon
  20. 1:0 a tudomány javára