Korábbi számok kategória bejegyzései

103. szám | (2014. ősz)

E számunk alapvető tartalma – nem először az Eszmélet történetében – a fennálló és átalakuló világrend evolúciójának ellentmondásait, fejlődési sajátosságait reflektálja az elmúlt 25 év tapasztalatai alapján. Az utóbbi negyedszázadban a háborúk, a népirtások, amelyek gyakran a demokrácia zászlaja alatt bontakoznak ki, minden technológiai újítás ellenére, a világ népei életének részei. A perifériák és félperifériák mint az átalakulások fő elszenvedői maguk is olyan társadalmi struktúrákkal és hierarchiákkal rendelkeznek, amelyek a centrumnak való alárendelődés vonásait mutatják. Még az elszakadni akaró mozgalmak többsége is csak ennek a fejlődésnek a rossz meghosszabbítása. Az a kérdéskör is izgalmas, amelynek során az államszocializmus antikapi- talista útkereséseinek sorsát vizsgálják szerzőink a történelmi tapasztalatok alapján. Beletörődünk-e a kilátástalanságba?

E számunkban búcsúzunk Vigvári Andrástól.

Bővebben…

102. szám | (2014. nyár)

eszmelet102002E számunk három alapvető témakört érint: az ukrajnai válságot, a világrendszer fejlődéselméletének új és fontos kérdéseit, valamint a mostanában népszerűvé vált ún. alapjövedelem-tematikát. Az első két témakör szorosan összefügg egymással, amennyiben az ukrajnai polgárháború menete és jellege szervesen összekapcsolódik a világrendszer utóbbi évtizedekben bekövetkezett szerkezeti átalakulásával. Egyfelől az USA és az EU közös érdekei, illetve érdekellentéte, másfelől az orosz regionális érdekek Nyugat általi negligálása az ukrajnai gáz- és olajpiaci küzdelemben összefonódnak egymással. Merre tart a multipoláris világrend fejlődése? A jóléti állam lebomlása nyomán egy új szociális kihívás került a tőke asztalára: az alapjövedelem bevezetésének kérdése. Cui bono? Végül Másképp rovatunk ismét az antikapitalista ellenállás társadalmi és erkölcsi problémáit igyekszik kibogozni.

A szám egésze pdf formátumban.

Bővebben…

101. szám | (2014 Tavasz)

1533833_657373947632462_56551180004137955_n

25 éve már, hogy az Eszmélet a kapitalizmus és a kapitalizmus „második kiadásának” kritikai elemzése mellett a történelmi-politikai folyamat belső és a rendszeren túlmutató alternatíváit is érzékelteti, feltárja. E számunkban mindenekelőtt a földkérdést állítjuk a középpontba, amely körül szociális és gazdasági harcok bontakoztak ki újólag. Ha a magyarországi tapasztalatokat egybevetjük a latin-amerikai földfoglaló és termelői társulási tapasztalatokkal, nyilvánvaló: a központi kérdés – akárcsak a Horthy korszakban vagy más módon az államszocializmus korszakában is – a tulajdon kérdése. Jórészt akörül folyik a küzdelem. E számunkban tisztelgünk az idén elhunyt Jancsó Miklós életműve előtt. Nem lanyhul a nemzeti méretű vita a magyar megszálló csapatok népirtásban való részvételéről, melynek egyik összefüggését egy dokumentumközlés tárja elénk.

Tartalomjegyzék

  1. Társadalmi válaszúton (kapitalizmusról és szocializmusról)
  2. Mészáros István : Gondolatok az Új Internacionáléról
  3. Szabó Tamás, Fülöp Ádám : Emberek föld nélkül, földek ember nélkül: a termőföld anyagi és szellemi kisajátítása Magyarországon
  4. Fred Magdoff : A XXI. századi földrablások: felhalmozás a mezőgazdaság kisajátításából
  5. Mônica Dias Martins : A részvétel tanulása: Az MST tapasztalata Brazíliában
  6. Laurent Delcourt : Az agrobiznisz terjeszkedési dinamikái a déli féltekén
  7. Jancsó Miklós : Ez a buta mesterség. Andrew James Horton interjúja
  8. Krzysztof Rucinski : Két ember szemben a történelemmel. Jancsó Miklós és Andrzej Wajda filmjeinek összehasonlító elemzése
  9. Barta Tamás : Magyar néptáncmozgalom a korai időkben – társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet?
  10. Fóris Ákos : Holokauszt a Nyugati Megszálló Csoport területén. Az Államvédelmi Hatóság Ügyészi Kirendeltségének jelentése Pápa Nándor és társai ügyében, 1950. január 12.
  11. Bartha Eszter : Szövetkezetek az állam szorításában
  12. Tütő László : Fej Párt – Has Párt

100. szám | (2013 Tél)

borito003

„Abszolút módon kilátástalan helyzetek nincsenek.” Lenin beszéde a Kommintern II. kongresszusán. Idézi: Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. III. kötet. Prolegomena. Budapest, Magvető Kiadó, 1976. 210.

„Tekintettel arra, hogy a tőke – korunkban – minden ízében destruktív szerves rendszerével szemben szükséges alternatíva nem lehet más, mint minőségileg bár eltérő, de éppannyira szerves rendszer, csakis a társadalmi újratermelés közösségi módja minősülhet ilyennek. Más szóval, csakis közösségileg szervezett rendszer képes általános keretet szolgáltatni ahhoz, hogy folyamatosan kifejlődjék az a sokféle és lényegileg egyenjogú alkotórész, amelyeket – tehát az összes kreatív egyéni és kollektív erőt – szocialista módon lehet koherens egésszé, vagyis a társadalmi anyagcsere-újratermelés történelmileg életképes szerves rendszerévé integrálni. S e vállalkozás sikere csak akkor képzelhető el, ha az előirányzott új típusú szerves rendszerbe integrálás úgy megy végbe, hogy a részek kölcsönösen támogatják és erősítik egymást egyfajta valódi jövőre-nyitottság alapján, a tudatos önmeghatározás szellemében, teret adva ezáltal a szabadon társult termelők önmegvalósításához »gazdag társadalmi egyénekként« (Marx szavaival szólva), az egymással és a természettel való társadalmi anyagcsere-kölcsönhatásuknak teljes mértékben fönntartható formája révén.” Mészáros István Eszmélet 79. 98.

„Lapunk végül is és elsősorban keres. Keresi a baloldal új érveit, új céljait, új arcát, új hangját; új fellendülésének forrásait és lehetőségeit. Keresünk. Olvasóinkat ehhez a kereséshez hívjuk társul.” Eszmélet 1. 6.

Tartalomjegyzék
  1. Az Eszmélet múltja és jövője. Törzsolvasóink válaszai a szerkesztőség felhívására
  2. Eleonora de Lucena, Mészáros István : Barbárság a láthatáron. Eleonora de Lucena interjúja Mészáros Istvánnal
  3. Szalai László, Lugosi Győző, Búr Gábor : Az elnyomás csapatban károg… Lugosi Győzővel Búr Gábor és Szalai László beszélget
  4. Szigeti Péter, Andor László, Krausz Tamás : A kapitalizmust nem az EU hozta létre… Andor László válaszol Krausz tamás és Szigeti Péter kérdéseire
  5. Szigeti Péter : A politikum konstrukciója. A politikai mproblémája Carl Schmittnél, Max Webernél és a neomarxistáknál
  6. Tütő László, Terbe Teréz : Átmenet Mozgalom
  7. Peter North : Az argentíniai barterhálózatok és a pénzügyi összeomlás túlélése
  8. Eszterhai Viktor : A guanxi az ázsiai államközi kapcsolatokban. A Kína-központú hűbérajándék-rendszer újragondolása
  9. Chris Hann : Merre forog az idő kereke Tázláron (és a társadalomnéprajzban)?
  10. Zolcsák Attila : A chilei diákmozgalom
  11. Farkas Péter : A rendszerszemléletű kritikai közgazdaságtan védelmében
  12. Bartha Eszter : “Magyar vagyok de európai”
  13. Tütő László : Két felkelés
  14. Szarka Klára : Capa 100
  15. Felhívás egy egyenlőségelvű Európa létrehozására
  16. Stéphane Madelaine, Vincent Liegey, Christophe Ondet, Anne-Isabelle Veillot : Jólét gazdasági növekedés nélkül. A Nemnövekedés felé. Kiáltvány a Feltétel Nélküli Alapjuttatásért

99. szám | (2013 Ősz)

 A társadalmi rendszer átalakításának elméleti és történeti problémáit négy nagyszerű írás is elemzi ebben a számunkban. Mészáros István az anyagi és szellemi termelési mód összefüggései alapján vázolja fel a „szabad szel­lemi termelés" lehetőségeit és korlátait, jelezve, hogy a rendszer egészének meghaladása nélkül nincs áttörés a „szabadság birodalmába"; Alekszandr Taraszov 1968 tapasztalatairól gondolkodva mutatja be az átalakulás, a rendszer-meghaladás történetileg meghatározott, forradalmi útját; Gabriel García Márquez, Nobel-díjas író egy 1974-es – ma is eleven – írásában Allende bukásának történelmi mozgatóit és tanulságait tárja fel; a kiváló kultúrszociológus, Jim McGuigan pedig a kapitalizmust mozgató vezér­eszméket rekonstruálja.

Számunk másik tematikai egysége az egyház és a nacionalizmus problema­tikája – történeti nézőpontból. A műfajukban különböző írások a két törté­nelmi jelenség szerepét – a magyar népi mozgalom ideológiatörténtétől a katolicizmus és az antiszemitizmus összefüggéseiig, a felszabadítási teológia kérdésétől Ferenc pápa színrelépéséig – a hatalomfenntartás szempontjából veszi górcső alá.
Tartalomjegyzék
  1. Szarka Klára, Mitrovits Miklós, Krausz Tamás : Neohorthyzmus és a kapitalizmus “második kiadása”
  2. Mészáros István : A “szabad szellemi termelés” föltételei és korlátai
  3. Alekszandr Nyikolajevics Taraszov : 1968 – tapasztalataink fényében
  4. Gabriel García Márquez : Miért kellett Allendének meghalnia? A santiagói lázadás
  5. Bimbó Mihály : A “népi írók” mozgalmáról
  6. Barta Tamás : Széttartó középutak. A népi mozgalom eszmetörténeti kategorizációja
  7. Florian Musil : Franco-ellenes társadalmi mozgalmak Barcelonában. Hogyan váltak a rezsim szociális és politikai áldozatai az új demokratikus civil társadalom megalapítóivá a diktatórikus rendszer uralma idején
  8. Jakab Attila : Fények és árnyak. Katolikus egyházi vezetők, antiszemitizmus és holokauszt a Horthy-korszakban (1920-1944)
  9. François Houtart : A Vatikán hadjárata a felszabadítási teológia ellen. Félelem a marxista fertőzéstől (1984)
  10. Patrick Michel, Jesús García-Ruiz : Újpünkösdizmus Latin-Amerikában. Néhány szempont a globalizáció politikai antropológiájához
  11. Jakab Attila : Ferenc pápa: változások Vatikánban?
  12. Jim McGuigan : A kapitalizmus vezérlő elvei
  13. Bózsó Péter : NEM egyszerű
  14. Tütő László : Fehérek Afrikában
  15. Szarka Klára : Fotós az utcán. Skuta Vilmos képei ürügyén