Korábbi számok kategória bejegyzései

99. szám | (2013 Ősz)

 A társadalmi rendszer átalakításának elméleti és történeti problémáit négy nagyszerű írás is elemzi ebben a számunkban. Mészáros István az anyagi és szellemi termelési mód összefüggései alapján vázolja fel a „szabad szel­lemi termelés" lehetőségeit és korlátait, jelezve, hogy a rendszer egészének meghaladása nélkül nincs áttörés a „szabadság birodalmába"; Alekszandr Taraszov 1968 tapasztalatairól gondolkodva mutatja be az átalakulás, a rendszer-meghaladás történetileg meghatározott, forradalmi útját; Gabriel García Márquez, Nobel-díjas író egy 1974-es – ma is eleven – írásában Allende bukásának történelmi mozgatóit és tanulságait tárja fel; a kiváló kultúrszociológus, Jim McGuigan pedig a kapitalizmust mozgató vezér­eszméket rekonstruálja.

Számunk másik tematikai egysége az egyház és a nacionalizmus problema­tikája – történeti nézőpontból. A műfajukban különböző írások a két törté­nelmi jelenség szerepét – a magyar népi mozgalom ideológiatörténtétől a katolicizmus és az antiszemitizmus összefüggéseiig, a felszabadítási teológia kérdésétől Ferenc pápa színrelépéséig – a hatalomfenntartás szempontjából veszi górcső alá.
Tartalomjegyzék
  1. Szarka Klára, Mitrovits Miklós, Krausz Tamás : Neohorthyzmus és a kapitalizmus “második kiadása”
  2. Mészáros István : A “szabad szellemi termelés” föltételei és korlátai
  3. Alekszandr Nyikolajevics Taraszov : 1968 – tapasztalataink fényében
  4. Gabriel García Márquez : Miért kellett Allendének meghalnia? A santiagói lázadás
  5. Bimbó Mihály : A “népi írók” mozgalmáról
  6. Barta Tamás : Széttartó középutak. A népi mozgalom eszmetörténeti kategorizációja
  7. Florian Musil : Franco-ellenes társadalmi mozgalmak Barcelonában. Hogyan váltak a rezsim szociális és politikai áldozatai az új demokratikus civil társadalom megalapítóivá a diktatórikus rendszer uralma idején
  8. Jakab Attila : Fények és árnyak. Katolikus egyházi vezetők, antiszemitizmus és holokauszt a Horthy-korszakban (1920-1944)
  9. François Houtart : A Vatikán hadjárata a felszabadítási teológia ellen. Félelem a marxista fertőzéstől (1984)
  10. Patrick Michel, Jesús García-Ruiz : Újpünkösdizmus Latin-Amerikában. Néhány szempont a globalizáció politikai antropológiájához
  11. Jakab Attila : Ferenc pápa: változások Vatikánban?
  12. Jim McGuigan : A kapitalizmus vezérlő elvei
  13. Bózsó Péter : NEM egyszerű
  14. Tütő László : Fehérek Afrikában
  15. Szarka Klára : Fotós az utcán. Skuta Vilmos képei ürügyén

98. szám | (2013 Nyár)

Folyóiratunk következetesen törekszik a helyi társadalmi konfliktusok globális okainak feltárására. E számunk írásainak sokszínűségéből kibontakozik a közös gondolatiság és módszer: a baloldali radikalitás, amelyről (Mészáros István itt közölt írásának mottójában) Sarte így nyilatkozik: „Anélkül, hogy manicheizmusba esnénk, egyre többre és többre kell becsülnünk a hajthatatlanságot. Végső soron minden baloldali állásfoglalás […] óhatatlanul »botrányos«. Ez nem azt jelenti, hogy keresni kell a botrányt […], hanem hogy nincs mit rettegni tőle: ha helyesen foglalsz állást, ez a mellékhatása, ez a mutatója, ez a természetes szankció a baloldali magatartással szemben." Szerzőink ezen intenció jegyében írják le tömören, mégis elemzően az egyetemes tőkerendszer, a globális világrend legbrutálisabb, társadalmi robbanásokat is magukban foglaló ellentmondásait, a thatcherizmus máig rémítő társadalmi-gazdasági következményeitől a periferális brazil fejlődés kiáltó ellentmondásain át az Európai Unió válságának „politikai gazdaságtanáig". A jövő útkereséseit tükrözik a kritikai ismertetések a Kapitány-házaspárnak a szellemi termelési módról szóló monumentális értekezéséről.

Tartalomjegyzék
  1. Mészáros István : Sartre munkássága
  2. Emir Sader : Hugo Chávez mint Mészáros István olvasója
  3. Richard Seymour : Nekrológ alulnézetből. Margaret Thatcher halálára
  4. Valerio Arcary : Refromszellem valódi reformok nélkül. Lula kormányzása Brazíliában, történeti nézőpontból (2003-2010)
  5. Artner Annamária : A perifériális fejlődés anatómiájához – Brazília
  6. François Houtart : Jegyzetek a brazíliai Amazóniáról és a latin-amerikai parasztmozgalmakról
  7. Fabio Luis Barbosa dos Santos : Rafael Correa kormányának dilemmái Ecuadorban. Ökológia vagy kapitalizmus
  8. Vajda Zsuzsa : Tudás és hatalom a XXI. század kezdetén. Az iskola, a gazdaság és a globalizáció
  9. Szarka Klára : Sokszoros hátrányban – Hartyányi Norbert fotóesszéi
  10. Szigeti Péter : A szellemi termelési mód alternatívájáról
  11. Tütő László : Gondolkodás és termelés. Egy fontos könyv margójára
  12. Bózsó Péter : Az IMF hitele
  13. Tütő László : Beletörődés, “jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra IV. A “jó tudni” és a “jobb nem tudni” szabadsága
  14. Artner Annamária : Az Európát feszítő ellentmondások természete
  15. Pogátsa Zoltán : Az európai integráció politikai gazdaságtana
  16. A Globális Társadalmi Fórum (GTF) Társadalmi Mozgalmak Közgyűlésének nyilatkozata. Tunisz, 2013. március 29.

97. szám | (2013 Tavasz)

E számunk tanulmányai néhány új összefüggésben tárják olvasóink elé a szocialista baloldal és a munkásmozgalom vereségének számos tanulságát. Bár a vereség nem csökkentette a kapitalizmus és a tőke világrendszerének belső válságát, ám legyengítette a rendszerrel szemben kialakítható humanista alternatívák erejét. A kérdés európai és világméretű dimenzióinak összekapcsolódását – a feltárt tudományos eredmények tükrében – immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. Miközben a polgári gondolkodás évtizedek óta temeti Marxot, Marx visszatérése – régiónkban a visszahátrálás körülményei között – sokféle formában zajlik s egyre nyilvánvalóbb szerte a világon. Eric Hobsbawm halálával a marxista történetírás utolsó enciklopédikus tudású alkotó történésze távozott az élők sorából, életműve azonban még sokáig megvilágító erejű lesz számunkra.
Megemlékezünk továbbá arról is, hogy a magyar történelem II. világháborús katasztrófájának 70. évfordulójára való megemlékezést neohorthysta szellemi atmoszféra lengi körül. Nemzeti önismeretünket mi a magyar megszálló erők háborús bűncselekményeinek felidézésével igyekszünk gazdagítani. Ez is része a világ megváltoztatásának, még ha e folyamat sokkal bonyolultabb is, mint ahogyan ezt a marxisták korábbi generációi képzelték.
Tartalomjegyzék
  1. Eric J. Hobsbawm : Történelem: a ráció új korszaka
  2. Göran Therborn : Osztály a XXI. században
  3. Samir Amin : A jelenkori kapitalizmus összeomlása. Merészséget, több merészséget a fennálló rendszerrel szembeni alternatíva kimunkálásához!
  4. Samir Amin : Az európai rendszer programozott összeroppanása
  5. Michel Aglietta : Az európai örvény
  6. Marchel van der Linden : A sztrájkok nem fogyatkoznak, alighanem egyre fontosabbak lesznek, Raquel Varela interjúja
  7. Marchel van der Linden : Munkástörténet – határok nélkül
  8. Tütő László : Forradalmi konzervativizmus. Marx kontra Marx.
  9. Vázsonyi Dániel : Mi a kapitalizmus? Civilizáció, termelési mód, egy jó ötlet, vagy valami más?
  10. Tütő László : Beletörődés, “jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra III. A beletörődés szabadsága
  11. Garai László : József Attila indentitásai
  12. Szarka Klára : Molnár Zoltán képei Erdélyről és Moldváról
  13. Önkéntes barbárok, Anatolij Tyunyin viszaemlékezése, akim ötévesen élte meg azt az átkozott háborút

96. szám | (2012 Tél)

Az e számunkat összefogó központi problémakör a „kapitalizmus strukturális válsága” fogalmával írható le a tömören. Történeti és elméleti szempontból is képet kapunk a kelet-európai „újkapitalizmus” – A. Taraszov megfogalmazásában: „a kapitalizmus második kiadásának” – félperifériás gazdasági-társadalmi jellegzetességeiről. Ezek között az egyik döntő mozzanat az agrárfejlődés terén megfigyelhető regresszíó: a kis- és középvállalati szektor rendkívüli gyengesége és versenyképtelensége, amely az államszocializmus korszakához képest is súlyos fejlődési visszaesést jelez. Bár az államszocializmusban a szocialista-kommunista emancipációs eszmény és a valóság között mindvégig történetileg meghatározható feszültség állt fenn, a rendszer megítélését az egyidejűleg lezajlott nyugat-európai fejlődéssel való egybevetés jelentősen differenciálja. Dokumentumrovatunk érdekes levelet közöl Szigeti József akadémikus hagyatékából, amely Mészáros István Heller Ágnes általi megrágalmazásának hátterét világítja meg. „Képes fejezetek Amerika sötét múltjából” címmel összeállítást közlünk Lewis Wickes Hine szociográfiai és szociológiai jelentőségű fotográfiáiból, amelyek illusztrálják: a legmodernebb kapitalizmus múltba vesző történelmi alapzata a mai napig itt él velünk mindenféle új formaváltozatok ellenére is.

Tartalomjegyzék
  1. Immanuel Wallerstein : A világméretű osztályharc – a tiltakozás geográfiája
  2. Nigel Swain : Posztszocialista kapitalizmus
  3. Alekszandr Nyikolajevics Taraszov : A “kapitalizmus második kiadása” Oroszországban
  4. Vámos György : Bűnösök és bűnbakok a Magyar Rádióban 1945 után
  5. Susan Zimmermann : A társadalmi-nemi (gender) rezsim és küzdelem a magyar államszocializmusban
  6. Szarka Klára : Képes fejezetek amerika sötét múltjából. Lewis Wickes Hine fotográfiái
  7. Révész József : Szigeti József a filozófus (1921-2012)
  8. Szigeti József : Tájékoztató hozzászólás a Bolivár-díj ügyhöz
  9. Ignacio Ramonet : WikiLeaks
  10. Tütő László : Beletörődés, “jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra II. “Menekülés a szabadságba”
  11. Koltai Mihály Bence : Miért pont az ideológia?

95. szám | (2012 Ősz)

A világrend konkrét elemzése megkívánja, hogy folyóiratunk ne csak a válság sokoldalú vizsgálatával, hanem gyakorlati alternatívák kimunkálásával is foglalkozzon – vagy legalább' igyekezzen ilyenek létezését feltárni és beszámolni róluk. Első tematikus blokkunk ezt a gyakorlati orientációt képviseli: leltárt készít az elmúlt évek közösségi termelési kísérleteinek hazai tapasztalatairól, illetve bemutatja ezek egyik legsikeresebb európai példáját, az 1968-as gyökerű, több országban jól működő, hálózatot alkotó Longo maï szövetkezeteket.
Mindazonáltal e számunkból sem hiányzik az elméleti-tudományos elemzés: ezúttal a globális és a nemzeti kapitalizmus hamis szembeállításának kritikája, legyen szó a pénzügyi rendszerről vagy az etnonacionalista reneszánsz okairól és megnyilvánulási formáiról.
A szám másik blokkja egy „több mint irodalmi" jelentőségű írói „párbajra", a Gulag-tematika mentén létrejött irányzatok harcára hívja fel a figyelmet. A Nyugat támogatását élvező Szolzsenyicinnel szemben kevésbé ismert a nála jóval magasabb esztétikai és morális minőséget képviselő, 105 éve született Varlam Salamov. A cikkek a hatalommal és az üzlettel konzekvensen szembehelyezkedő író-költő pályaképét és munkásságának alapvető értékeit a szolzsenyicini „kompromisszumokkal" szembesítve mutatják be.
Végül az olvasó a magyar történetírás és a marxizmus viszonyáról folytatódó vitát követheti, amely tipikusan – és sajnálatosan – magyar, azaz máris személyeskedő gellert kapott…

Tartalomjegyzék
  1. Terbe Teréz : Szocio és öko. A közösségi gazdálkodás dilemmáiról
  2. Fülöp Ádám : Egy másik Európa bölcsői. Az európai Longo mai szövetkezetek története, 1968-2012
  3. Fülöp Ádám : Via Campesina. “Globalizáljuk a harcot, globalizáljuk a reményt!”
  4. Don Kalb : A pénz, a démosz és az etnikum mély “összjátéka” az új-régi Európában
  5. Szilágyi Ágnes Judit : A nők helyzete, politika és feminizmus az elmúlt két évtizedben Latin-Amerikában
  6. Szarka Klára : A chilei élet krónikása, Patricio Guzmán Campos
  7. Szergej Szolovjov : Az elkerülhetetelen magány. Varlam Salamov és az eszmei örökség
  8. Mark Goloviznyin : Varlam Salamov “felszabadítási teológiája”
  9. Szergej Szolovjov : Salamov és Szolzsenyicin
  10. Tütő László : Beletörődés, “jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra
  11. Bartha Eszter : Rendszerváltó szociológia. Kritikai diagnózisok
  12. Artner Annamária : Globális tőkerendszer – nemzeti válaszok?
  13. Gyáni Gábor : Pontatlan olvasatok, avagy hogyan konstruáljuk meg a vitapartnert
  14. Krausz Tamás : A meg nem értett Gyáni Gábor