Korábbi számok kategória bejegyzései

97. szám | (2013 Tavasz)

E számunk tanulmányai néhány új összefüggésben tárják olvasóink elé a szocialista baloldal és a munkásmozgalom vereségének számos tanulságát. Bár a vereség nem csökkentette a kapitalizmus és a tőke világrendszerének belső válságát, ám legyengítette a rendszerrel szemben kialakítható humanista alternatívák erejét. A kérdés európai és világméretű dimenzióinak összekapcsolódását – a feltárt tudományos eredmények tükrében – immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. Miközben a polgári gondolkodás évtizedek óta temeti Marxot, Marx visszatérése – régiónkban a visszahátrálás körülményei között – sokféle formában zajlik s egyre nyilvánvalóbb szerte a világon. Eric Hobsbawm halálával a marxista történetírás utolsó enciklopédikus tudású alkotó történésze távozott az élők sorából, életműve azonban még sokáig megvilágító erejű lesz számunkra.
Megemlékezünk továbbá arról is, hogy a magyar történelem II. világháborús katasztrófájának 70. évfordulójára való megemlékezést neohorthysta szellemi atmoszféra lengi körül. Nemzeti önismeretünket mi a magyar megszálló erők háborús bűncselekményeinek felidézésével igyekszünk gazdagítani. Ez is része a világ megváltoztatásának, még ha e folyamat sokkal bonyolultabb is, mint ahogyan ezt a marxisták korábbi generációi képzelték.
Tartalomjegyzék
  1. Eric J. Hobsbawm : Történelem: a ráció új korszaka
  2. Göran Therborn : Osztály a XXI. században
  3. Samir Amin : A jelenkori kapitalizmus összeomlása. Merészséget, több merészséget a fennálló rendszerrel szembeni alternatíva kimunkálásához!
  4. Samir Amin : Az európai rendszer programozott összeroppanása
  5. Michel Aglietta : Az európai örvény
  6. Marchel van der Linden : A sztrájkok nem fogyatkoznak, alighanem egyre fontosabbak lesznek, Raquel Varela interjúja
  7. Marchel van der Linden : Munkástörténet – határok nélkül
  8. Tütő László : Forradalmi konzervativizmus. Marx kontra Marx.
  9. Vázsonyi Dániel : Mi a kapitalizmus? Civilizáció, termelési mód, egy jó ötlet, vagy valami más?
  10. Tütő László : Beletörődés, “jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra III. A beletörődés szabadsága
  11. Garai László : József Attila indentitásai
  12. Szarka Klára : Molnár Zoltán képei Erdélyről és Moldváról
  13. Önkéntes barbárok, Anatolij Tyunyin viszaemlékezése, akim ötévesen élte meg azt az átkozott háborút

96. szám | (2012 Tél)

Az e számunkat összefogó központi problémakör a „kapitalizmus strukturális válsága” fogalmával írható le a tömören. Történeti és elméleti szempontból is képet kapunk a kelet-európai „újkapitalizmus” – A. Taraszov megfogalmazásában: „a kapitalizmus második kiadásának” – félperifériás gazdasági-társadalmi jellegzetességeiről. Ezek között az egyik döntő mozzanat az agrárfejlődés terén megfigyelhető regresszíó: a kis- és középvállalati szektor rendkívüli gyengesége és versenyképtelensége, amely az államszocializmus korszakához képest is súlyos fejlődési visszaesést jelez. Bár az államszocializmusban a szocialista-kommunista emancipációs eszmény és a valóság között mindvégig történetileg meghatározható feszültség állt fenn, a rendszer megítélését az egyidejűleg lezajlott nyugat-európai fejlődéssel való egybevetés jelentősen differenciálja. Dokumentumrovatunk érdekes levelet közöl Szigeti József akadémikus hagyatékából, amely Mészáros István Heller Ágnes általi megrágalmazásának hátterét világítja meg. „Képes fejezetek Amerika sötét múltjából” címmel összeállítást közlünk Lewis Wickes Hine szociográfiai és szociológiai jelentőségű fotográfiáiból, amelyek illusztrálják: a legmodernebb kapitalizmus múltba vesző történelmi alapzata a mai napig itt él velünk mindenféle új formaváltozatok ellenére is.

Tartalomjegyzék
  1. Immanuel Wallerstein : A világméretű osztályharc – a tiltakozás geográfiája
  2. Nigel Swain : Posztszocialista kapitalizmus
  3. Alekszandr Nyikolajevics Taraszov : A “kapitalizmus második kiadása” Oroszországban
  4. Vámos György : Bűnösök és bűnbakok a Magyar Rádióban 1945 után
  5. Susan Zimmermann : A társadalmi-nemi (gender) rezsim és küzdelem a magyar államszocializmusban
  6. Szarka Klára : Képes fejezetek amerika sötét múltjából. Lewis Wickes Hine fotográfiái
  7. Révész József : Szigeti József a filozófus (1921-2012)
  8. Szigeti József : Tájékoztató hozzászólás a Bolivár-díj ügyhöz
  9. Ignacio Ramonet : WikiLeaks
  10. Tütő László : Beletörődés, “jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra II. “Menekülés a szabadságba”
  11. Koltai Mihály Bence : Miért pont az ideológia?

95. szám | (2012 Ősz)

A világrend konkrét elemzése megkívánja, hogy folyóiratunk ne csak a válság sokoldalú vizsgálatával, hanem gyakorlati alternatívák kimunkálásával is foglalkozzon – vagy legalább' igyekezzen ilyenek létezését feltárni és beszámolni róluk. Első tematikus blokkunk ezt a gyakorlati orientációt képviseli: leltárt készít az elmúlt évek közösségi termelési kísérleteinek hazai tapasztalatairól, illetve bemutatja ezek egyik legsikeresebb európai példáját, az 1968-as gyökerű, több országban jól működő, hálózatot alkotó Longo maï szövetkezeteket.
Mindazonáltal e számunkból sem hiányzik az elméleti-tudományos elemzés: ezúttal a globális és a nemzeti kapitalizmus hamis szembeállításának kritikája, legyen szó a pénzügyi rendszerről vagy az etnonacionalista reneszánsz okairól és megnyilvánulási formáiról.
A szám másik blokkja egy „több mint irodalmi" jelentőségű írói „párbajra", a Gulag-tematika mentén létrejött irányzatok harcára hívja fel a figyelmet. A Nyugat támogatását élvező Szolzsenyicinnel szemben kevésbé ismert a nála jóval magasabb esztétikai és morális minőséget képviselő, 105 éve született Varlam Salamov. A cikkek a hatalommal és az üzlettel konzekvensen szembehelyezkedő író-költő pályaképét és munkásságának alapvető értékeit a szolzsenyicini „kompromisszumokkal" szembesítve mutatják be.
Végül az olvasó a magyar történetírás és a marxizmus viszonyáról folytatódó vitát követheti, amely tipikusan – és sajnálatosan – magyar, azaz máris személyeskedő gellert kapott…

Tartalomjegyzék
  1. Terbe Teréz : Szocio és öko. A közösségi gazdálkodás dilemmáiról
  2. Fülöp Ádám : Egy másik Európa bölcsői. Az európai Longo mai szövetkezetek története, 1968-2012
  3. Fülöp Ádám : Via Campesina. “Globalizáljuk a harcot, globalizáljuk a reményt!”
  4. Don Kalb : A pénz, a démosz és az etnikum mély “összjátéka” az új-régi Európában
  5. Szilágyi Ágnes Judit : A nők helyzete, politika és feminizmus az elmúlt két évtizedben Latin-Amerikában
  6. Szarka Klára : A chilei élet krónikása, Patricio Guzmán Campos
  7. Szergej Szolovjov : Az elkerülhetetelen magány. Varlam Salamov és az eszmei örökség
  8. Mark Goloviznyin : Varlam Salamov “felszabadítási teológiája”
  9. Szergej Szolovjov : Salamov és Szolzsenyicin
  10. Tütő László : Beletörődés, “jobb nem tudni”, stréberség. Változatok a meghátrálásra
  11. Bartha Eszter : Rendszerváltó szociológia. Kritikai diagnózisok
  12. Artner Annamária : Globális tőkerendszer – nemzeti válaszok?
  13. Gyáni Gábor : Pontatlan olvasatok, avagy hogyan konstruáljuk meg a vitapartnert
  14. Krausz Tamás : A meg nem értett Gyáni Gábor

94. szám | (2012 Nyár)

Új számunk kiemelt témája (ismét) Mészáros István életműve, ezúttal egy brazíliai tudományoskonferencia-sorozat tükrében, amely a kiemelkedő marxista filozófus nemzetközi jelentőségét, a tőkerendszer strukturális válságának mély analízisét reflektálja. E válságra adott válasz volt a 2011-es világméretű népfölkelés-hullám, amelyről szintén latin-amerikai, radikális baloldali nézőpontból adunk közre elemzést. Kína mint új hegemón történelmi kísérletének jövője – Giovanni Arrighi immár lezárult munkássága nyomdokain – egyike a tőkerendszer perspektíváit érintő sorsfordító kérdéseknek. Kelet-Európa s benne hazánk „mélyrepülésének" fontos kérdésköre a történelem hivatalos meghamisítása és a vele szemben kibontakozó tudományos ellenállás.

Mostani számunk mellékletet is tartalmaz: Krausz Tamás vitára hívó, nagyívű tanulmányát a magyar történetírás marxizmushoz való viszonyáról.

Tartalomjegyzék
  1. Carlos Antonio Aguirre Rojas : 2011 népfölkelései – történeti távlatban
  2. Csala Károly : Mészáros-szeminárium Brazíliában
  3. Maria Orlanda Pinassi : Mészáros István, egy XXI. századi klasszikus
  4. Jorge Beinstein : Egy hosszú út kezdetén: a kapitalizmus hanyatlása, nosztalgiák, örökségek és remények a XXI. században
  5. John Bellamy Foster, Brett Clark : A társadalmi és ökológiai anyagcsere dialektikája: Marx, Mészáros és a tőke abszolút határai
  6. John Gulick : „A hosszú huszadik század” és a kínai hegemónia előtt álló akadályok
  7. Mitrovits Miklós : A történelem kriminalizálása. Átvilágítások, perek és kárpótlás a cseh, a lengyel és a magyar gyakorlatban (1989-2012)
  8. Hegyi Gyula : Marx a moziban
  9. Szarka Klára : Hemző Károly beszédes fotográfiái
  10. Tütő László : Ki törődik Koldus Józsival? (A kisebbik rossz és a nagyobbik jó dilemmájához) Módszertani elmélkedés elvekről és kompromisszumokról
  11. Marsai Viktor : Az amerikai neokonzervatívok és az iszlám biztonságiasítása
  12. Mitrovits Miklós : EURO 2012 Kelet-Európában. Egy félperifériás Európa-bajnokság margójára
  13. Bartha Eszter : Merlin és a varázslóinas: Egy életrajz értelmezéséhez
  14. Mezei Bálint : 900 nap az élet? – a leningrádi blokád története magyarul.
  15. Krausz Tamás : A magyar történetírás és a marxizmus. Megjegyzések a „keleteurópaiság” problémájához

93. szám | (2012 Tavasz)

E számunk első témaköre a globális kapitalista válság természete, mely egyre meggyőzőbben mutatja a tőkerendszer szerkezeti betegségeit, amelyek szerkezeti változtatások nélkül nem gyógyíthatók. Fontos témakör, másodszor, a 2010-es magyarországi „rendszerváltozás" nyomán kiépült orbáni – neokonzervatív és neohorthysta – államrend vizsgálata, amely a globális válságnak az európai félperifériára gyakorolt paradigmatikus következményeként jelenik meg. Számunk – harmadsorban – górcső alá veszi a 2011-es esztendő egyik jelentős rendszerellenes, radikális antikapitalista társadalmi mozgalmát, a főként az USA-t megrázó Occupy Wall Street! mozgalmat, amelynek jelentősége főként abban áll, hogy a baloldali közbeszéd és cselekvés végre magáról a rendszerről, a kapitalizmus válságáról kezd szólni – világméretekben. Végül önálló, nagyívű tanulmány elemzi egy, a piaci viszonyokon túli, demokratikus tervezésen alapuló szocialista társadalom lehetőségeit.
Tartalomjegyzék
  1. Immanuel Wallerstein : A világ baloldala 2011 után
  2. Mészáros István : A szerkezeti válság szerkezetváltást követel
  3. Wiener György : A 2009-2011. évi politikai rendszerváltásról
  4. Szigeti Péter, Bartha Eszter, Kállai R. Gábor, Földes György, Krausz Tamás, Wiener György : A társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege a 2010 utáni Magyarországon
  5. Bárdos-Féltoronyi Miklós : Hogyan gondolkodnak a „fiatal felnőttek” a mai Magyarországon?
  6. Hajdu János : Egy pártprogram Európából
  7. David McNally : A piacon túl
  8. Charles Armstrong : Észak-Korea lerombolása és újjáépítése, 1950-1960
  9. Tütő László : Kik a marxisták, és miért nem akarnak kommunizmust? (Hypo)tézisek arról, hogy kell-e nekünk a világforradalom
  10. Pham Binh : Az Occupy mozgalom és a szocialisták feladatai
  11. Koltai Mihály Bence : Néhány megjegyzés Pham Binh cikkéhez
  12. John Halle : Az Occupy Wall Street, a zeneszerzők és a plutokracia. Variációk egy ősrégi témára