Folyóirat kategória bejegyzései

105. SZÁM (2015 TAVASZ)

Az elnyomottak tradíciója arra tanít, hogy a „rendkívüli állapot”, amelyben élünk, a dolgok rendje szerint való. El kell jutnunk a történelem ennek megfelelő fogalmához. Akkor világosan látjuk majd, hogy mi a feladatunk: kiváltani az igazi rendkívüli állapotot; és ez javítani fogja pozíciónkat a fasizmus elleni harcban. A fasizmus esélye nem utolsósorban azon alapul, hogy ellenfelei a haladásnak mint valami történelmi normának a nevében szállnak szembe vele. Csodálkozni afölött, hogy a huszadik században „még” lehetséges az, amit megértünk, ez nem filozofikus dolog. Nem kezdete semmilyen felismerésnek, hacsak annak nem, hogy a csodálkozás a történelem tovább fönn nem tartható felfogásából ered.” (A történelem fogalmáról. In Walter Benjamin: Angelus novus. Magyar Helikon 1980. 965-966. o.)

Bővebben…

Szükségtelen illúziók – és ami utánuk jön

Nem véletlenül szerepelt előző számunk címlapján a görögországi Sziriza egy tömeggyűlésének fotója: az akkor épp a választási győzelem előtt álló radikális baloldali párt hatalomra kerülése nem egyszerűen a kapitalista demokráciák szokásos ingadozásainak egy – elméleti folyóiratunk számára érdektelen – momentuma volt, hanem történelmi esemény. Történelmi esemény, mert a Szovjetunió bukása óta először történt meg, hogy egy identitásában deklaráltan antikapitalista párt kitört a marginális ellenzékiség „szubaltern” pozíciójából és a kormányhatalomig emelkedett – sőt, ha a világkapitalizmus centrumának országait tekintjük csak, ez a harmincas évek óta nem fordult elő. Ennek a jelentősége akkor is óriási, ha kormányon a párt kudarcot vall, ti. ha az Európai Unió apparátusai, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Unió különböző (elsősorban a német) kormányai nemzetközi, illetve a görög uralkodó osztály belső nyomása megtöri az új kormányt, amely így feladná programját és belesimulna az európai neoliberális „szociáldemokrácia” mainstream-jébe, folytatva a neoliberális átstrukturálást. Még ha így is történne – a február 20-i megállapodás jelentette teljes (időleges) visszavonulás és különösen ennek őszintétlen „győzelemmé” nyilvánítása a görög közvélemény felé a kormány vezetői részéről efelé mutat – akkor sem szűnik meg annak a jelentősége, hogy az antikapitalista politika az európai centrum egy államában domináns politikai erővé tudott válni, mintegy visszatérve a világtörténelem színpadjára.

Bővebben…

104. szám (2014 tél)

E számunk megy tovább a kijelölt úton: a tanulmányok bőségesen reflektálják a tőke világrendszerének átalakulását, infarktusainak természetét, összeomlásának perspektíváit.

A kapitalizmus pórusaiban lehetőségek nyílnak új társadalmi kezdeményezések számára a közösségi tulajdon működtetésének irányában, amelyekhez szintén kínálunk érdekes adalékokat. Történelmi tárgyú tanulmányaink a hazai antiszemitizmus gazdag múltjától a budapesti utcanevek jelenkori átalakításáig rámutatnak a neohorthysta restauráció néhány jellemző vonására. Elméleti vitát vált ki e restauráció hátterét a „maffia-állam” fogalmával megrajzoló koncepció.

Bővebben…

Hatalmi önkény és társadalmi ellenállás

A rendszerváltás 25. évfordulóján az európai hatalmi elit ünneplő hangulatát nemcsak az ukrajnai, hanem a magyarországi események is megrontották. Magyarország, amelyet nemrégen még a rendszerváltás sikertörténeteként reklámoztak, mára nyilvánvalóan az egyik legsikertelenebb ország a régióban. 2014 őszén társadalmi mozgalom bontakozik ki a szemünk láttára a tekintélyelvű elnyomó hatalom ellen. A válság minden formában jelen van. Mészáros István „a tőke strukturális válságáról” megfogalmazott gondolatai a maguk globális összefüggéseiben tükröződnek a mai Magyarország állapotaiban. Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy a nacionalista kormányhatalom nemzetközileg olyan mértékben elszigetelődött, amely már megingatja Magyarország korábban elfoglalt helyzetét az Európai Unióban – mégpedig anélkül, hogy bármilyen más szövetségi rendszer felé tájékozódni tudna vagy akarna.

Bővebben…

120. szám (2018. tél)

E számunk fő témáját a tőkeuralommal szembeni társadalmi ellenállás globális és helyi lehetőségeinek elméleti és gyakorlati kérdései alkotják. Ezt a témát – nyilvánvaló aktualitásán túl – különösen is középpontba állítja Samir Amin halála, aki a teória és a gyakorlati mozgalom terén egyaránt kiemelkedő életművet hagyott hátra. Barátunktól, elvtársunktól – aki írásaival három évtizede rendszeresen jelen volt folyóiratunkban – nem búcsúzó írásokat közlünk. Éppenséggel azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a kapitalizmussal szembeni társadalmi ellenállás sokféle irányból szerveződik, láthatók a szellemi ellenállás kontúrjai is, noha egyelőre megoldatlan a részkérdések és az egész kapcsolata a rendszer fejlődésében, átalakításában. Amin ennek szellemében alkotott, s a róla szóló megemlékező írás is ezt érzi lényegesnek. A tőkés rendszer egyetlen nagy problémája sem gyógyítható a rendszer keretein belül. Az útkeresés mind szélesebb körben s mind magától értetődőbben folyik. A tüntető, ellenálló fiatalokat világszerte megérintette a világos antikapitalista perspektívák hiánya. Írásaink egy része ezt a szükségletet kívánja kielégíteni. A kritikai társadalomtudomány irányzatainak új kérdésföltevéseiről – a marxista kritikai földrajz bemutatása után (lásd előző számunk írásait) – ezúttal a mélylélektan (a pszichoanalitikus elmélet) kritikai potenciálja kerül terítékre és önálló, nagy ívű tanulmány foglalkozik Polányi Károly „kettős mozgás” fogalmának, a társadalom piaci és a kulturális integrációjának antagonizmusával. Végül sor kerül két 1956-tal kapcsolatos – ismeretlen vagy kevéssé ismert – tény- és eseményközlésre – eredeti dokumentumok tükrében.

Tartalomjegyzék

30 év múltán. Miért bukott el a liberalizmus Magyarországon (is)? – Krausz Tamás

Arcok

„De az emberek szükséglete, hogy autentikus és szabad életet éljenek, nem múlik el” Beszélgetés a 70 éves Tamás Gáspár Miklóssal

Artner Annamária: Samir Amin szellemi öröksége
A cikk a 2018 szeptember 3-án elhunyt, korszakos jelentőségű és hatású marxista forradalmár és teoretikus életművének állít emléket. Amin folyamatosan fölvizsgálta és a valóságos gazdasági-társadalmi változásokhoz igazította saját nézeteit, midőn napjaink globális kapitalizmusának működését elemezte, s a gyakorlati kérdések szem előtt tartásával törekedett a posztkapitalista társadalom, illetve az oda vezető út főbb jellegzetességeinek leírására. Minden megnyilvánulásával a radikális társadalmi progressziót, a globalizáció kapitalista, kizsákmányoló jellegének és az ökológiai pusztításnak a megszüntetését célozta. Ebből a nézőpontból értékelte a világ munkásosztályának elmúlt száz évben vívott harcait és emancipatorikus kísérleteit, s ennek érdekében igyekezett stratégiai és taktikai iránymutatásokkal szolgálni.

Asszociációk

Samir Amin: A Társadalmi Világfórum és az Alternatívák Világfórumának két évtizede. Részlet a szerző emlékirataiból

Dokumentum
Az antikapitalista ellenállási mozgalmak helyzete a világban és Európában, 20012018
Az Attac Magyarország Egyesület helyzetértékelése – Benyik Mátyás
György László: Számvetés – Megjegyzések egy „apokrif” Eszmélet-lapszámhoz

Történelem
Böröcz József: „Kivégeztek bennünket”. A Honvéd Együttes ötvenhatos forradalma Kínában
A sztálini ideológiai népművelés és művészetirányítás egyik ikonikus intézménye, a Magyar Néphadsereg Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Központi Művészegyüttese 1956 őszén három és fél hónapos vendégszereplésen járt a Kínai Népköztársaságban. A vendégművészek szenzációszámba menő, emberfeletti erőfeszítést igénylő turnéjuk közepén értesültek a hazai eseményekről. Nyomban Forradalmi Tanácsot választottak, küldöttet indítottak haza, hogy „élőben” hozzanak információkat szeretteik hogylétéről s az otthoni helyzetről. A tanulmány rövid összefoglalását adja az Együttes művészei politikai és erkölcsi állásfoglalásainak, és annak, ahogy kínai vendéglátóik – köztük a politikai csúcsvezetés tagjai – menedzselni próbálták a jószerével menedzselhetetlen politikai helyzetet.

Analízis

Tallár Ferenc: Polányi és a „társadalom védelme”
A tanulmány Polányi Károly egyik központi fogalmát, a „kettős mozgást”, azaz a társadalom „két szervező elvének”, a gazdasági liberalizmusnak és a „társadalom védelmének” működését vizsgálja, továbbá azt a társadalomképet, amit az utóbbi fogalom feltételez. A szerző Polányit olyan baloldali szerzőként értelmezi, aki mintegy megelőlegezve a New Left álláspontját, nem az antagonisztikus osztályokból, nem az osztályharcból, hanem a „társadalomból mint egészéből” indul ki, miközben az antagonizmust az integráció két formája, a piaci és a kulturális integráció között lokalizálja. Ez az átrendeződés lehetővé teszi, hogy Polányi a politika világát autonóm szféra gyanánt értelmezze, és a demokratikus küzdelmeket új kontextusba helyezze.

Csányi Gergely: A pszichoanalitikus elmélet kritikai potenciálja ma. Mélylélektan és világrendszer-elemzés
A tanulmány célja egyfelől hogy bemutassa azoknak az elméleteknek az eszmetörténetét, amelyek a kapitalista osztályviszonyok mélypszichológiájának felderítésére és kritikájára irányultak. Másrészről annak eszmetörténeti bemutatása, hogy miként szorult háttérbe a tudattalan szempontja a társadalomtudományi, illetve a társadalom szempontja a pszichológiai gondolkodásból. Legvégül pedig, hogy megpróbálja megválaszolni a kérdést, hogy mi a mélylélektan kritikai potenciálja ma, azaz, hogy a pszichoanalitikus metapszichológia mivel tud hozzájárulni egy modern kritikai elmélethez.

Tényről tényre  
Szalay Gábor: Izrael

Olvasójel

Bartha Eszter: Humanisták, aktivisták, technokraták az értelmiség szerepváltozatai Szalai Erzsébet: Hatalom és értelmiség a globális térben. Tanulmányok és publicisztikai írások 2015–2018. Budapest, Kalligram, 2018.

Másképp más kép

Tütő László: Bajnok-ság – lélektani jegyzet –

Egy olyan világban, amely nem ismeri a megnyugtató eligazodást segítő szabályszerűségeket, a szigorúan jogkövető magatartás az illető eltévedéséről tanúskodik. Ahol nincsenek egyértelműen világos játékszabályok, ott bajnoknak lenni képtelenség. A „bajnok” minősítés a rendszeridegenséget, ezért a nevetségessé válást mondja ki.