Online cikkek kategória bejegyzései

Rafał Pankowski: A nacionalizmus nemzetköziesedése és a gyűlölet hétköznapivá válása

Észrevételek a szélsőjobb előretöréséről Lengyelországban

 

Lengyelország, amely azelőtt Európa leginkább multikulturális országa volt, manapság a földrész leghomogénebb nemzetállama. Bár az etnikai kisebbségek a lakosság alig 2%-át teszik ki, a radikális, etnopopulista jobboldal mégis egyre jobban teret nyer. A lengyel nemzeti ünnep alkalmából (november 11.) megtartott éves fölvonulás látványosan mutatja a szélsőjobboldal társadalmi bázisának gyors növekedését és szélsőséges ideológiai hátterét, amely az 1930-as évek nacionalista hagyományában gyökerezik. A fölvonulást két ifjúsági szélsőjobboldali csoport szervezi: a Nemzeti Radikális Tábor (Obóz Narodowo-Radykalny, ONR) és az Összlengyel Ifjúság (Młodzież Wszechpolska, MW), amelyek nevüket és ideológiájukat a második világháború előtt működött nemzeti radikális szervezetektől örökölték. Az ONR és az MW háború előtti változatai hírhedtek voltak heves antiszemitizmusukról és a baloldali ellenzék elleni támadásaikról. Egyértelműen a korabeli európai fasiszta mozgalmak jellegzetességeit viselték, s noha Lengyelországban soha nem sikerült hatalomra jutniuk, a fiatal nemzedék jelentős támogatásban részesítette őket, különösen a gazdasági világválság nyomán, az 1930-as évek elején. Aligha véletlen, hogy a mai, XXI. századi szerveződések a háború előtti eszméket és jelképeket tették magukévá.

Bővebben…

Samir Amin: Az októberi forradalom indította el a világ átalakulását

Ez a cikk, amely az 1917-es októberi forradalom centenáriumára készült, semmiképpen sem kívánja lebecsülni azt a gigantikus szocialista projektumot, amely – a dicső Párizsi Kommünt (1871) megidézve – megpróbálta „megostromolni az eget”. Az egész emberiség sokat köszönhet a Szovjetuniónak, e forradalom termékének, hisz’ egyedül a Vörös Hadsereg volt képes arra, hogy útját állja a názi hordáknak. A szovjet állam modellje: egy olyan több nemzetiségű állam, amelyben a kevésbé szegények támogatják a legszegényebbeket, mindmáig egyedül áll a történelemben. A Szovjetunió által nyújtott támogatás Ázsia és Afrika népeinek nemzeti felszabadító harcaihoz annak idején meghátrálásra kényszerítette az imperialista hatalmakat, amelyek arra kényszerültek, hogy elfogadják egy olyan több központú és kevésbé egyensúlyhiányos globalizáció létrejöttét, amely nagyobb tiszteletet tanusít a nemzetek és a nemzeti kultúrák szuverenitása iránt.

Bővebben…

Karsai László: A történészek és a roma holokauszt. Vita Heindl Péterrel

Heindl Péter nem történész, miként Bársony János és Daróczi Ágnes sem az. Közös bennük, hogy a roma holokauszt történetével kapcsolatos magyarországi levéltári dokumentumokban nem kutattak, a levéltári forrásokat nem sokra becsülik, és nem ismerik a holokauszt modern, nemzetközi szakirodalmát sem. A Bársony-Daróczi szerzőpáros megpróbált roma holokauszt túlélőket találni, interjúkat készítettek, ezekre és csak ezekre alapozva viszont komoly történeti szakmunkát nem lehet írni.

Bővebben…