Online cikkek kategória bejegyzései

Fábry Ádám: A szélsőjobboldal mint a neoliberalizmussal szembeni ellen-hegemónikus blokk? A Jobbik sikerének titka

Bevezetés

Az erőteljes szélsőjobboldal újbóli megjelenéséről az utóbbi évek Európájában, kezdve a „szalonképes” muszlimellenes pártoktól (Front National, Lega Nord, Sverigedemokraterna, UKIP, ÖVP és a sor folytatható) a keményvonalas neofasiszta pártokig bezárólag, mint amilyen a magyarországi Jobbik és a görög Arany Hajnal, egyre növekvő számú tanulmányt olvashatunk, elsősorban a mainstream politikatudomány képviselőitől, amelyek megpróbálják elemezni és megmagyarázni ezt a jelenséget.1

Magyarország esetében a szélsőjobboldal felemelkedését általában a cigányellenes érzelmek felerősödéséhez kötik, ami egy 2006 őszén romák által elkövetett tragikus gyilkosság után volt tapasztalható.2 Általában abban is egyetértés van, hogy a Magyar Gárda létrehozása kulcsfontosságú volt a Jobbik sikerében, mert ráirányította a média érdeklődését az állítólagos „cigánybűnözésre” és lehetővé tette a párt számára, hogy kihasználja a meglévő cigányellenes érzelmeket.3 Mások ugyanakkor amellett érvelnek, hogy abban, hogy a párt nemcsak megtartotta, hanem növelte is támogatottságát a 2009-es EP-választások után, más tényezők is szerepet játszottak, úgy mint: 1) a szocialista-liberális koalíció mélyülő válsága 2006 után és a demokratikus intézményekkel szembeni fokozódó bizalomhiány 2) a gazdasági világválság hatása Magyarországra 3) a Jobbik belső átszervezése, a fiatal és taktikus Vona Gábor pártelnökké választása után 2006-ban 4) a Jobbik képessége arra, hogy koherens politikai programot nyújtson, amely azt ígérte, hogy enyhít Magyarország a „neoliberális globalizáció” által okozott problémáin.4

Bővebben…

Szükségtelen illúziók – és ami utánuk jön

Nem véletlenül szerepelt előző számunk címlapján a görögországi Sziriza egy tömeggyűlésének fotója: az akkor épp a választási győzelem előtt álló radikális baloldali párt hatalomra kerülése nem egyszerűen a kapitalista demokráciák szokásos ingadozásainak egy – elméleti folyóiratunk számára érdektelen – momentuma volt, hanem történelmi esemény. Történelmi esemény, mert a Szovjetunió bukása óta először történt meg, hogy egy identitásában deklaráltan antikapitalista párt kitört a marginális ellenzékiség „szubaltern” pozíciójából és a kormányhatalomig emelkedett – sőt, ha a világkapitalizmus centrumának országait tekintjük csak, ez a harmincas évek óta nem fordult elő. Ennek a jelentősége akkor is óriási, ha kormányon a párt kudarcot vall, ti. ha az Európai Unió apparátusai, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Unió különböző (elsősorban a német) kormányai nemzetközi, illetve a görög uralkodó osztály belső nyomása megtöri az új kormányt, amely így feladná programját és belesimulna az európai neoliberális „szociáldemokrácia” mainstream-jébe, folytatva a neoliberális átstrukturálást. Még ha így is történne – a február 20-i megállapodás jelentette teljes (időleges) visszavonulás és különösen ennek őszintétlen „győzelemmé” nyilvánítása a görög közvélemény felé a kormány vezetői részéről efelé mutat – akkor sem szűnik meg annak a jelentősége, hogy az antikapitalista politika az európai centrum egy államában domináns politikai erővé tudott válni, mintegy visszatérve a világtörténelem színpadjára.

Bővebben…

Hatalmi önkény és társadalmi ellenállás

A rendszerváltás 25. évfordulóján az európai hatalmi elit ünneplő hangulatát nemcsak az ukrajnai, hanem a magyarországi események is megrontották. Magyarország, amelyet nemrégen még a rendszerváltás sikertörténeteként reklámoztak, mára nyilvánvalóan az egyik legsikertelenebb ország a régióban. 2014 őszén társadalmi mozgalom bontakozik ki a szemünk láttára a tekintélyelvű elnyomó hatalom ellen. A válság minden formában jelen van. Mészáros István „a tőke strukturális válságáról” megfogalmazott gondolatai a maguk globális összefüggéseiben tükröződnek a mai Magyarország állapotaiban. Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy a nacionalista kormányhatalom nemzetközileg olyan mértékben elszigetelődött, amely már megingatja Magyarország korábban elfoglalt helyzetét az Európai Unióban – mégpedig anélkül, hogy bármilyen más szövetségi rendszer felé tájékozódni tudna vagy akarna.

Bővebben…

Eszmélet : Stabilizálódott a nemzeti-konzervatív Magyarország dominanciája a parlamenti választásokon

A rendszerváltás óta Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban elkerülhetetlen az új tekintélyuralmi rendszer kialakulása. Ugyanis ez az újkapitalizmus a Nyugaton megismert ún. polgári demokratikus intézmény- és eszközrendszerrel nem stabilizálható itt a világrendszer félperifériáján. Ennek okai ismertek: a tömeges elszegényedés, a munkabérek tartós leszorítása, a munkanélküliség állandóan magasan tartott szintje, emberek millióinak feláldozása az új uralkodó osztályok felülről való létrehozásának érdekében tekintélyuralmat követel meg.