A fiatal nők kivándorlási hajlama Magyarországon, Bulgáriában és Csehországban

A tanulmány egy 1998-ban végzett reprezentatív felmérésen alapul, melynek során Bulgáriában, Magyarországon és Csehországban 1000-1000 embert kérdeztek meg. A vizsgált országok között szignifikáns különbségek mutatkoztak. A migrációra gondoló fiatal nők aránya Csehországban mutatja a legnagyobb értéket 59 % -kal, ezután következik Magyarország (53%), majd Bulgária (38%). A haza elhagyásának fő mozgatórugói nyugat- és közép-európai barátok/barátnők, illetve más külföldi kapcsolatok. A munkanélküliség legfőképp azon országokban játszik szerepet, ahol magas a fiatalok között a munkanélküliségi ráta.

1. Bevezetés

A tanulmány célja az volt, hogy adott országokban felmérje 18 és 30 év közötti nők migrációs hajlamát. Az elemzés egy 1998-ban, poszt-kommunista kelet- és közép-európai országokban potenciális kivándorlók körében végzett kutatáson alapul, amely egy, a vizsgált országokban a leánykereskedelem megakadályozását célzó, felvilágosító kampány tervezésének alapjául szolgált. A kivándorlás pontos értelmezésével a kampány célcsoportja meghatározható.

Sokáig az volt a felfogás, hogy a fiatal férfiak úttörő szerepet játszanak, és a nők csak a családegyesítés szándékával követik őket. Ez volt a valós helyzet a második világháború után Európában, amikor számos európai ország vendégmunkásokat alkalmazott (Fassmann /Münz 1994). Ezzel szemben egyre több jel mutat arra, hogy a nők önálló kivándorlása is megjelent, ami férfiaktól független és bizonyos piaci rések betöltésére szolgál.

2. Gazdasági feltételek és migráció

A vizsgált országok a reálszocializmus vége óta különböző utakra léptek, melyek a migrációs hajlamban is tükröződnek. Kétféle mérőszám típust különböztethetünk meg: elsőként az olyan objektív makroökonómiai tényezőket, mint a bruttó hazai termék, a jövedelem vagy a munkanélküliségi ráta; másodsorban a szubjektívgazdasági tényezőket, mint a megelégedettség múlthoz viszonyított szintje vagy az érzés, hogy a megélhetéshez elegendő a jövedelem.

Míg a gazdasági jólétet általában az objektív gazdasági mérőszámokkal jellemzik, a migrációs hajlandóság vizsgálatánál a szubjektív mérőszámok is jelentős szerepet játszanak. Ha az emberek saját gazdasági helyzetüket lehangolónak találják, könnyebben barátkoznak meg a kivándorlás gondolatával, még ha egyébként hazájukban a helyzet kielégítő is.

1. sz. táblázat: Munkanélküliségi ráta 1997-ben
  Munkanélküliség (%)
Bulgária 13,7
Magyarország 10,4
Csehország 5, 2
Forrás: EBRD Transition Report 1998

Az 1. sz. táblázatban látható, hogy Csehországban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem nagysága, s az utóbbi időkben tapasztalt visszaesés ellenére a jólét növekszik és a munkanélküliség alacsony szinten marad. A hosszú közös határ Németországgal lehetővé teszi a „kalandozásokat". A szubjektív mérőszámok azt mutatják, hogy az emberek egyre jobban meg tudnak élni a fizetésükből és a csehek/cseh nők többsége jobban érzi magát, mint a múltban. (1. sz. ábra)

 

415_jov.JPG

Magyarország gazdasági szempontból a posztkommunista országok között éllovasnak számít. Az egy főre eső jövedelem magas, és – mint Csehország – Magyarország is az Európai Unió következő bővítésének tagjelöltje. A munkanélküliségi ráta azonban magasabb, mint Csehországban, és a gazdasági jólét szubjektív mutatószámai is alacsonyabbak a cseh értékeknél. Sokan érzik úgy, hogy 1980-ban jobban éltek, mint most, és sokuknál a szocialista rendszer összeomlásának következményeként csökkenő életszínvonalat nem kompenzálja a növekedő jólét. Míg a cseh nők kevesebb, mint fele véli, hogy régebben (a másik rendszerben) jobban élt, addig a bolgár nők több, mint 60%-a, a magyar nőknek pedig 72%-a érzi ezt. Ezért a magyar nők jelentős része számára a gazdasági összeomlás meghatározó a migráció szempontjából, holott Magyarország egy viszonylag sikeres rendszerváltó ország. A kivándorlás célja az életszínvonal megőrzése.

415_otev.JPG

Bulgária a kevésbé sikeres rendszerváltók közé tartozik. Az életszínvonal általánosan csökkent, a jövedelmek alacsonyak, a munkanélküliségi ráta magas. A szubjektív mutatók szerint a bolgár nők úgy érzik, a múltban jobban éltek, és csak 17% van abban a helyzetben, hogy a rendszeres fizetésből meg tudjon élni, míg ez az arány Csehországban 58%, Magyarországon 49%. Ennek az általános gazdasági hanyatlásnak 1996/97-ben drámai következményei lettek, amikor a gazdaság teljesen összeomlott és hiperinfláció alakult ki. A felmérés során gyűjtött statisztikai adatok alapján a 30 év alatti bolgár nők 62%-a nem rendelkezik önálló jövedelemmel.

Azt feltételezhetnénk, hogy az otthoni rossz gazdasági helyzet olyan tényező lehet, ami az embereket a kivándorlásra buzdítja, ugyanakkor a statisztikai adatok ezt nem támasztják alá. Csehországban, a gazdaságilag legjobb helyzetben levő országban a legnagyobb a potenciális kivándorlók száma. A 30 év alatti nők 59%-a mutatott hazája elhagyása iránt érdeklődést. Magyarországon ez 53%, Bulgáriában 38%. Ennek okait a későbbiekben tárgyaljuk.

3. Rövid és hosszú távú kivándorlás

A kutatás időbeli kiterjedésük szerint többféle kivándorlást különböztetett meg. Azokat az embereket, akiket a néhány hetes külföldi munkavállalás, illetve pár hónapos kint tartózkodás érdekel, „potenciális rövid távú kivándorlóknak" nevezzük. Azok, akik országukat több évre akarják elhagyni, hogy külföldön pénzt keressenek, „potenciális hosszú távú kivándorlóknak" hívjuk. Csehországban a legtöbb fiatal nő potenciális rövid távú kivándorló (54%), csak 28%-uk számít potenciális hosszú távú kivándorlónak. Magyarországon ez az arány 48% : 30% – kisebb számok, de a viszony azonos. Bulgáriában ez épp fordítva van. A fiatal nőknek csak egynegyede (23%) számít rövid távú kivándorlónak (a potenciális hosszú távú kivándorlók aránya 34%). Ez talán annak tulajdonítható, hogy a bolgár nőknek mind földrajzi, mind jogi szempontból nehezebb országukat elhagyni, mint a cseheknek vagy a magyaroknak. A bolgár nők szempontjából, ha egy ilyen utazásra vállalkoznak, a költségek tekintetében is ésszerűbbnek tűnik hosszú távú kivándorlással számolni.

 

2. sz. táblázat: A kivándorlás különböző típusai a fiatal nők körében (%-ban)
  Rövid távú migráció Hosszú távú migráció Összes migráció *
Bulgária 23 34 38
Magyarország 48 30 53
Csehország 54 28 59

* Ez a szám nem az első két oszlop összege, mert egy személy akár mindkét kategóriába is tartozhat.

Ezen túlmenően létezik egy másik magyarázat is, ami hosszabb kifejtést igényel. Az egyes országokban különböző típusú kivándorlások léteznek. Azokban az országokban, ahol a lakosság többsége nem tud megélni a fizetéséből, a materiális okok meghatározóak lehetnek a kivándorlás szempontjából. Ilyen pl. a munka miatti kivándorlás, mivel máshol többet tudnak keresni, mint saját országukban. Ez Bulgáriára igaz lehet. Növekvő jólét és a bérből és fizetésből megélni tudók körének növekedése esetén „poszt-materiális" kivándorlással találkozunk. Ebben az esetben nemcsak kedvezőbb kereseti lehetőségekről, hanem kalandról és élménygyűjtésről, azaz poszt-materiális értékekről van szó.1 Ingelhart tanulmánya szerint leghamarabb a fiatalok veszik át a poszt-materiális értékeket. Ez sok cseh és magyar nőre vonatkoztatható.

Jelen tanulmányban a rövid és hosszú távú kivándorlókat összevontan vizsgáljuk, mert együttes számuk nagyon alacsony (127 fiatal nő Csehországban, 69 Magyarországon és csak 37 Bulgáriában). A diagrammok összeállításánál a 30 alatti kivándorlásra hajló nőket az összes többivel állítottuk szembe. Ezáltal a különböző releváns tényezőkről kap képet az olvasó.

A külföldön jártak közül a cseh nők állnak az élen, 17%-uk már élt valamennyit az Európai Unióban, 10%-uk Kelet-Európában, 3%-uk a volt Szovjetunióban és további 5% más országokban (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland).2 A csehek mögött második helyen a bolgárok állnak, legtöbbjük ugyan a volt Szovjetunió területén élt. 11%-uk már élt egy EU-országban, 6%-uk kelet-európai országban, 14%-uk a volt Szovjetunióban és 7%-uk más országban. A magyar nők közül, akiknek nagy része még soha nem élt külföldön, 5% volt EU-országban, 1% Kelet-Európában, 1% az Újvilágban és 1% más országokban. Legalább néhány cseh nő valóra váltja kivándorlási vágyait, bizonyos fokig a bolgár nők is megvalósítják ezeket. Minthogy a felmérés a megkérdezettek saját országában zajlott, nyilvánvalóvá válik, hogy bár sokan éltek már külföldön, de visszatértek hazájukba.

4. Célországok

A fiatal cseh nők, akik külföldön akarnak dolgozni, Nagy-Britanniát jelölik meg elsődleges célországként (58%). Ez leginkább arra visszavezethető, hogy egy ideje nagyon sok cseh lány dolgozik baby-sitterként Nagy-Britanniában, illetve hogy oda baby-sirter-vízumot kaphat. Ezzel szemben a magyar és bolgár nők számára Németország a kedvelt célország, amelyet az Egyesült Államok, Ausztria és Franciaország követ. A megkérdezett cseh nők jóval több meglátogatni kívánt országot adtak meg, ezek között kelet-európai országokat is, mint Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia. A migrációra kész magyar és bolgár nők azonban csak kevés országra korlátozzák szándékukat, melyek között nem szerepel kelet-európai. Ezek alapján materiális és poszt-materiális kivándorlásra következtethetünk. A cseh és magyar nők számára Ausztria és Németország fontos országok, mert szomszédos államok. Akiket közülük a migráció gondolata foglalkoztat, azoknak az Újvilág országai fontosabbak, mindamellett, hogy ebben a csoportban is megjelenik Németország, mint egy fontos célország.

5. Migrációs index

Sokan mutatnak érdeklődést a migráció iránt, de hányan hagyják el ténylegesen országukat? Hogy meggyőződjünk a kijelentések komolyságáról, kilenc erre irányuló kérdés került a kérdőívbe. Ezek főképp konkrét előkészületekre kérdeznek rá, mint pl. a célország nyelvének elsajátítása, szakmai képesítés megszerzése, a célország életkörülményei ismeretének mértéke s a szálláskeresésre és a tartózkodási engedély megszerzésére irányuló törekvések. A válaszokat egy indexben foglaltuk össze, melyet egy 0-tól 9-ig terjedő skálán ábrázolunk, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem történtek előkészületek, míg a 9 azt mutatja, hogy minden, a kérdőívben felvázolt irányban megtörténtek a megfelelő lépések.

Ezek alapján Csehországban és Bulgáriában több konkrét előkészítő lépést tettek meg, mint Magyarországon.

Minden egyes ország esetében a 30 alatti migrációra hajló nő indexét a többi, ugyanebbe a korosztályba tartozó nőével hasonlítottuk össze. Az eredmények néhány feltűnő eltérést mutatnak. Természetesen azok, akik a külföldi munka iránt leginkább érdeklődnek, tették meg a legtöbb konkrét lépést – a potenciális kivándorlók indexe mindig magasabb, mint a nem-kivándorlóké. A fiatal bolgár nők, együttesen alacsony index-értékeik ellenére, több erőfeszítést tettek, mint a két másik országot képviselő nők, hogy megvalósítsák kivándorlási terveiket. Második helyen Csehország áll, míg Magyarországon a potenciális kivándorlók alig tettek előkészületeket. Magyarországon nincs is feltűnő különbség a kivándorlók és a nem-kivándorlók között. Ezek alapján feltehetjük, hogy a bolgár és a cseh nők kivándorlási tervei realisztikusabbak, mint a magyar nőkéi.

6. Szociális hálók

A szociális hálók fontos szerepet kapnak a kivándorlási forgatókönyvek kialakításakor. A potenciális kivándorló nőknek sokkal gyakrabban volt külföldi ismerősük, mint a többi fiatal nőnek, és a legfontosabb tényezőnek a külföldi ismerős bizonyult.

Csehországban és Magyarországon azok a fiatal nők, akiknek külföldi ismerőse van, kétszer olyan érdekeltek a kivándorlásban, mint társaik (Csehországban a kivándorlók 36%-ának van ismerőse Nyugaton, míg a kivándorlásban nem érdekeltek csak 18%-ának; Magyarországon ez az arány: 41% : 23%). Bulgáriában ez a különbség még nyilvánvalóbb: a Nyugat iránt érdeklődő fiatal nők 31%-ának van ott ismerőse, míg a többiek közül csak 5% ismer valakit külföldön.

A megkérdezett bolgár nők főképp más közép- és kelet-európai országokból ismernek embereket, akik terveik megvalósításában közre tudnak működni, még ha nem is az ő országuk a célország. Szintén sok cseh nőnek van barátja, rokona közép- és kelet-európai országokban, és magától értetődő, hogy az ismerősök többsége Szlovákiában él. Egy nő a megkérdezettek közül oda akart kivándorolni. Bár a magyar nők számára a közép- és kelet-európai ismerősök szerepet játszanak a kivándorlásban, de egyetlen közép- és kelet-európai országot sem neveztek meg célországként. Itt tehát az figyelhető meg, hogy bár a közép- és kelet-európai ismerősök a magyaroknál éppúgy, mint a bolgároknál, erősítik a kivándorlási hajlamot, paradox módon azonban ezek az országok nem tartoznak a potenciális kivándorlók által megjelölt célországok közé. Másrészt a cseheknél ezek a barátságok kis szerepet játszanak, bár az ismerősök származási országait mint célországot megnevezték. Arra lehet következtetni, hogy az ilyen saját országon kívüli szociális hálózatok, még ha nem is Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban lakók alkotják, segítik a kivándorlást, legfőképp Bulgáriában.

7. Mozgatórugók

A fiatal bolgár nők meg vannak győződve arról, hogy külföldön jobbak az életkörülmények; majdnem az összes potenciális bolgár kivándorló ezen a véleményen van (94%). Tehát a bolgár nők esetében a materiális indokok nagy szerepet játszanak. A cseh és magyar nők közül csak kevesebb gondolja, hogy a külföldi életkörülmények jobbak, eszerint tehát nem ez a migráció fő mozgatórugója, vagy legalábbis kevésbé jelentős, mint Bulgáriában.

A külföldi pénzkereset Bulgáriában az egyik legfontosabb motiváció. A potenciális kivándorlók 95%-a saját maga nyilvánítja ezt fő mozgatórugónak. Magyarországon is ez a helyzet, ha kisebb mértékben is, mint Bulgáriában. Csehországban ezzel ellentétben nincs különbség a kivándorlók és a nem-kivándorlók külföldi kereseti lehetőségekre vonatkozó vélekedései között. Ez Csehország esetében ismét a poszt-materiális kivándorlásra enged következtetni.

Mások kedvező tapasztalatai is szerepet játszanak a fiatal nők döntéseiben, főképp a cseh és a magyar nőknél. Bulgáriában a kivándorlóknak csak 41%-a értékeli más nők tapasztalatait kedvezőnek, nem-kivándorlók esetében ez az arány nagyjából azonos. E tényező kapcsán a magyar nők körében mutatkozik a legnagyobb eltérés, ahol a kivándorlók 68%-a, míg a nem-kivándorlóknak csak 37%-a ítéli mások tapasztalatait pozitívnak. Mások kedvező tapasztalatai tehát a mozgatórugók egyikét adják, legalábbis a két közép-európai országban, Bulgáriában már kevésbé.

Magyarországon és Bulgáriában a munkaerő-piaci lehetőségek felmérése nagy szerepet játszik a döntésben: a potenciális bolgár kivándorló nők 66%-a, míg a többieknek csak 27%-a ítélte munkaerő piaci lehetőségeit a döntés szempontjából fontosnak. Magyarországon a kivándorlóknak csak 62%-a, tehát a bolgároknál valamivel kisebb arányban, értékelte munkaerő piaci lehetőségeit jónak. Csehországban még kevesebben gondolták, hogy jók az elhelyezkedési esélyeik, tehát ez a kivándorlásukban kisebb szerepet játszik.

A fiatal bolgár nők esetében a személyes és politikai szabadság hiánya is fontos kivándorlási ok (a potenciális kivándorlók 58%-a áll szemben a nem-kivándorlók 21%-ával). Mivel a legtöbb fiatal bolgár nő nem rendelkezik saját jövedelemmel, és családjuknál laknak, feltehető, hogy inkább a személyes, mint politikai szabadságról van szó, akkor is, ha ez utóbbi területén Bulgáriának Csehországhoz és Magyarországhoz képest van mit behoznia (Rose / Mishler / Haerpfer 1998). Ennek ellenére a cseh nők 42%-a akar ilyen okokból kivándorolni. Ebből a szempontból Csehországban nincs különbség a kivándorlók és a nem-kivándorlók között. Magyarországon a potenciális kivándorlók 49%-a adta meg kivándorlási okként a külföldön szélesebben gyakorolható személyes és politikai jogokat, nem-kivándorlók esetében ez csak 33% volt. Ez a tényező tehát Bulgáriában kiemelkedő szerepet játszik.

Egy további tényező, ami Magyarországon a kivándorlást erősíti, az etnikai konfliktusok erőteljes érzékelése. Ez a potenciális kivándorlók 54%-ra igaz (szembe a nem-kivándorlók 32%-ával). Bulgáriában is szerepet játszik ez a probléma, de kisebb mértékben (25% : 12%). Csehországban ez a tényező kevésbé jelentős, a másik két országgal ellentétben a nem-kivándorlók is érzékelik ezt a problémát (25% : 19%).

Egy másik kivándorlási motívum Bulgáriában és Magyarországon a gazdasági helyzet pesszimista értékelése, Csehországban már kevésbé. A magyar és bolgár kivándorlók közel kétharmada meg van győződve arról, hogy a gazdasági helyzet tovább fog romlani, a nem-kivándorlók között Bulgáriában a nők 34%-a, Magyarországon 40%-a van ezen a véleményen. Csehországban csak kevéssel több potenciális kivándorló van ezen az állásponton, mint nem-kivándorló. Összességében ez a szempont Csehországban, ellentétben Bulgáriával ós Magyarországgal, nem játszik döntő szerepet.

Térjünk át azokra az okokra, amelyek az ország elhagyása ellen hatnak. Ennek kapcsán a három országban jelentős eltérések mutatkoznak. Bulgáriában nagyon kevesen érzik úgy, hogy megfelelő munkahellyel és kielégítő pénzügyi háttérrel rendelkeznek (a kivándorlók 28%-a, a nem-kivándorlók 17%-a). Magyarországon az elégedettek száma közel 50%, Csehországban két ötöd. Ugyanakkor kiderült, hogy ez a tényező nem megfelelő a kivándorlók és nem-kivándorlók megkülönböztetésére. Csehországban az értékek a két kategóriában közel azonosak, míg Bulgáriában azok a nők, akik elégedettek munkájukkal, több esetben tervezik a kivándorlást. A magyar nők számára a rossz munkakörülmények és a kedvezőtlen pénzügyi helyzet nem jelent kivándorlási okot.

Sok cseh és magyar nő, kivándorlók és nem-kivándorlók, a kivándorlás veszélyeit visszatartó okként értékelik. A nem-kivándorlók azonban inkább készek ezek elismerésére. A bolgárok közül a kivándorlók 31%-a, a nem-kivándorlók 20%-a tekinti a

veszélyeket visszatartó tényezőnek. Megállapíthatjuk tehát, hogy a lehetséges veszélyek és kockázatok Bulgáriában nem hatnak a kivándorlás ellen, ugyanakkor Magyarországon és Csehországban erőteljesen.

A kivándorlás ellen szólhatna az embert külföldön érő diszkriminációtól való félelem is. A magyar és a cseh nők a nemzetiségük miatti diszkriminációt visszatartó erőként tekintik (Magyarországon a kivándorlók 48%-a a nem kivándorlók 60%-ával szemben, Csehországban pedig 44% az 55%-kal szemben). Bulgáriában azonban a kivándorlók körében gyakrabban (59%) merül fel ez a félelem, mint a nem-kivándorlók esetében (52%), bár a fiatal nők többsége úgy gondolja, hogy az ő nemzete külföldön diszkriminációval szembesülne. Ezért a diszkriminációtól való félelem cseh és magyar nőket visszariaszthatna a kivándorlástól, Bulgáriában azonban ennek nincs kihatása.

A hazában maradás egy további oka lehet az illegalitásban éléstől való félelem. Itt is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes országokban. A cseh nőknek csak mintegy egyharmadát tántorítják el a jogi nehézségek, és ebben szinte semmi különbség nincs a kivándorlók és a nem-kivándorlók között. Ezzel ellentétben a bolgár nők nagy része tisztában van ezekkel a problémákkal. Míg az illegális lét a magyarok nagy részét elrettenti (a kivándorlók 51 %-a tart ettől, a nem-kivándorlók 61 %-aval szemben), a bolgár nők között a potenciális kivándorlók nagyobb százaléka van tisztában ezzel a problémával, mint a nem-kivándorlók. A jogi nehézségek tehát néhány magyart eltántoríthatnak a kivándorlástól, a cseheket és a bolgárokat azonban nem.

Minden nő számára fontosak a családi és baráti kapcsolatok, ugyanakkor nincs hatásuk a kivándorlási tervekre. Bulgáriában és Csehországban a családjukkal nagyon szoros viszonyban álló nők még gyakrabban gondolnak a kivándorlásra, míg a magyar nők közül főképp azok játszanak a kivándorlás gondolatával, akiknek lazák a családi kötelékeik. Az erős szociális kapcsolatok tehát nem jelentenek súlyos érvet a kivándorlással szemben. Már régebbi vizsgálatokból is kitűnt, hogy sokan „családi stratégia" segítségével boldogulnak, csekély mértékben Magyarországon is.3 Ennek alapján valószínű, hogy sok fiatal nő azért megy külföldre, hogy családjának pénzt keressen.

Vizsgáljuk meg a kérdést, milyen szerepet játszik az a feltevés, hogy a gazdasági helyzet javul a kivándorló saját országában. Úgy tűnik, hogy a gazdasági optimizmus alig néhány bolgár nőt tart vissza a kivándorlástól. Csak egyharmaduk optimista a gazdasági helyzetet illetően. Magyarországon ez az arány kétharmad, míg Csehországban, az egész népességre jellemző visszafogott várakozásoknak megfelelően, kisebb az optimizmus (Wallace 1998). Csehországban és Magyarországon ezek szerint visszatartó tényező a gazdasági fellendülés reménye, Bulgáriában pedig csak kis mértékben játszik ez szerepet.

Mások rossz tapasztalatai sok cseh nőt tántorítanak vissza. A kivándorlók 13%-a, a nem-kivándorlók 28%-a hallott már negatív élményekről, Magyarországon a kivándorlók 25%-a, a nemkivándorlók 38%-a értesült ilyesmiről. Bulgáriában csak minden tizedik nő tud rossz tapasztalatokról. A kivándorlók és nem-kivándorlók között nincs különbség ebben a tekintetben. Ez azt jelenti, hogy a fiatal nők kivándorlási hajlama csökkenthető lenne, ha a nyilvánosság tudomására jutnának az ilyen tapasztalatok. Ez főképp Bulgáriában szükséges.

8. Az elvándorló nők szociális és geográfiai jellemzői

8.1 Képzettség

Bulgáriában képzettségük alapján két teljesen eltérő potenciális kivándorló csoport létezik. Az első csoportba azok a nők tartoznak, akik csak alapfokú képzettséggel rendelkeznek. Ezek a nők különösen ki vannak téve annak a veszélynek, hogy szexuális kizsákmányolás áldozatai legyenek. A második csoportba azok tartoznak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.

Magyarországon a kivándorlási hajlam összefüggésben áll a képzettségi szinttel, egyenes arányban növekszik; Csehországban ugyanakkor azon nők körében gyakoribb a kivándorlás, akik csak alapfokú képzettséggel bírnak, sokkal gyakoribb, mint a felsőfokú végzettségűek körében.

8.2 A háztartás mérete

Bulgáriából főképp azok a nők akarnak kivándorolni, akik nagycsaládokból származnak. Csehországban hasonló a helyzet. (A magyaroknak nem tették fel ezt a kérdést.) Ennek okaként esetleg a szűkös otthoni lakáskörülményeket nevezhetnénk meg. Másrészt „családi stratégiával" is magyarázhatjuk, ami azt célozza, hogy a külföldön dolgozó családtagok segítsék az otthon maradottakat.

 

3. sz. táblázat: A háztartás mérete
  1-2 fő 3-5 fö Több mint 5 fő
  Kivándorlók Többiek Kivándorlók Többiek Kivándorlók Többiek
Bulgária 8 13 78 78 14 0
Csehorsszág 16 20 81 80 3  

8.3 A lakóhely népessége

Mindhárom ország esetében több kivándorló nő származott nagyvárosi környezetből, mint vidékről. Ez azon múlhat, hogy a városokbán több kivándorlásra vonatkozó információ hozzáférhető, és a nők ott magasabb anyagi elvárásokat fogalmaznak meg. Csehország fővárosában több kivándorló, mint nem-kivándorló nő van (13% a 3%-kal szemben), a többi nagyvárosban azonban a nem-kivándorlók vannak többségben (38% a 23%-kal szemben). Magyarországon is egyértelműen több kivándorló származik városi központokból, mint kis falvakból; Bulgáriában a legtöbb kivándorló a fővárosból jön, valamivel kevesebben a kisebb városokból és legkevesebben vidékről.

 

4.sz táblázat: A lakóhely népessége
  <5.000 fő 5.000-50.000 fő >50.000 fő Főváros
  Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek
Bulgária 16 32 30 20 22 38 32 10
Magyarország 25 40 33 29 22 15 20 16
Csehország 30 33 34 28 23 38

13

 

 

8.4 Foglalkoztatás

Bulgáriában főleg a tanulók és a munkanélküli nők akarnak kivándorolni. Az ebben a felmérésben résztvevők egy alcsoportján 1998-ban Bulgáriában végzett kvalitatív vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy a legtöbb családban a fiatalok munkanélküliek voltak és végzésük után még soha nem álltak foglalkoztatásban.4 A fiatalok munkanélkülisége Bulgáriában különösen magas, a teljes munkaidejű foglalkoztatás csökkenthetné a kivándorlást.

Csehországban nagyon sok tanuló van a potenciális kivándorlók közt, holott ebből a szempontból nincs különbség a kivándorlók és a nem-kivándorlók között. Csehországban a fiatalok munkanélküliségi rátája viszonylag alacsony, ezért nincsenek is a fiataloknak olyan erőteljes jövőhöz kapcsolódó félelmeik, mint például Bulgáriában. Csehországban a teljes munkaidős foglalkoztatás a saját országban maradás egyik oka. Ezt a kérdést nem tették fel Magyarországon.

 

5. sz. táblázat: Foglalkoztatás
  Teljes munkaidős Részidős Tanuló Háztartásbeli Munkanélküli
  Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek
Bulgária 30 32 8 8 30 17 11 18 22 18
Csehország 32 40 5 5 46 38     18 1

 

8.5 Jövedelem

A háztartások jövedelme döntő hatással van a fiatal nők kivándorlási hajlamára. A háztartások bevételeit négy csoportra osztottuk, hogy a háztartási és a személyes jövedelmek között összehasonlítást lehessen végezni. Legfőképp nem az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokból származó nők hajlanak a kivándorlásra. Mint ahogy a 6. sz. táblázat mutatja, a kivándorló nők 59%-a magas jövedelmű családokból származik, velük szemben az alacsony jövedelmű családokból származó 29% áll. Ez a minta érvényesül Magyarországon is, ahol a kivándorlók 39%-a magas jövedelmű családokból jön, és csak 29% alacsonyabb jövedelmű családokból. Csehországban is ilyenek az arányok, 28%-kal, illetve 15%-kai.

Magyarországon az a tendencia is megfigyelhető, miszerint az alacsony jövedelmű családokból származó nők is nagyobb mértékben vándorolnak ki, ami materiális migrációra enged következtetni. Mindemellett a magas jövedelmű családokból származó nők szintén ki akarnak vándorolni. A kevésbé előnyös anyagi körülmények közül jövő fiatal nők különösen veszélyeztetettek, hogy szexuális kizsákmányolás áldozatai lesznek, minthogy külföldön az utazáshoz és a lakhatáshoz pénzre van szükségük.

Tükröződik-e vajon mindez a személyes jövedelmekben? Ezt a kérdést csak Bulgária és Magyarország esetében vizsgáltuk, de az eiőbb felvázolt tendencia éppen fordítva érvényesül: Bulgáriában a saját jövedelemmel nem rendelkező nők – Bulgáriában ez a nők 62%-a! – mutatnak inkább a kivándorlás iránt érdeklődést. Magas jövedelmű fiatal bolgár nők nem akarnak kivándorolni. Magyarországon is főként az alacsony jövedelmű nők gondolkoznak kivándorláson. Mindenesetre meg kell jegyeznünk,

hogy olyan országokban, ahol általánosan alacsony a jövedelemszint és a nők jövedelme különösen alacsony, a személyes jövedelem nem egészen megfelelő mutató. Bulgáriában nagyon sok háztartás függ a fekete, ill. szürkegazdaságtól, ezáltal próbálnak a felszínen maradni. Ez kevésbé érvényes Magyarországra és Csehországra. Egy fiatal nő anyagi helyzete attól is függ, hogy milyen típusú háztartásban él, ezért a háztartás jövedelme nem megfelelő mutatószám.

A magas jövedelmű háztartásokból származó nők tehát jobban hajlanak a kivándorlásra, aminek valószínűségét az alacsony személyes jövedelem még növeli, mivel hátrányban érzik magukat az ilyen háztartásokban. A személyes jövedelem hiánya összességében ezekben az országokban egy olyan tényező, ami a fiatal nők kivándorlási hajlamát növeli.

 

6. sz. táblázat: A háztartások jövedelme
  Alacsony Átlag alatti Átlag feletti Magas
 

Kiván-

dorlók

Többiek Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek Kiván- dorlók Többiek
Bulgária 6 10 9 14 25 39 59 29
Magyarország 22 26 15 19 26 36 37 19
Csehország 0 0 42 58 29 28 28 15

8.6 Családi állapot

A családi állapot a fiatal nők kivándorlási hajlamának vizsgálata esetén egy további fontos szempont. Az egyedülálló és elvált fiatal nők nagyobb mértékben találhatók a kivándorlók között, mint házasok. Közép- és Kelet-Európában a nők a szocializmus összeomlása óta egyre később mennek férjhez. Ennek a jelenségnek az egyik megnevezett oka az utazás és a karrier utáni vágy. Ugyanakkor az előreláthatatlan gazdasági fejlődés is.

 

7. sz. táblázat: Családi állapot
  Hajadon Házas Elvált
  Kivándorlók Többiek Kivándorlók Többiek Kivándorlók Többiek
Bulgária 57 48 35 48 8 2
Magyarország 55 40 36 48 4 3
Csehország 72 50 28 45 0 3

 

9. Honnan származnak a potenciális kivándorlók?

Bulgáriában a legtöbb potenciális kivándorló Szófiából származik. A második legnagyobb városból, Plovdivból is sokan jönnek (16%). Ebből következik, hogy a legtöbb kivándorló általában a legnagyobb városból származik, tehát nem a bolgár határmenti régiókból.

Magyarországon is a fővárosból származik a legtöbb kivándorló, Csehországban ez a tendencia nem érvényesül ennyire, ott a legtöbb kivándorló az osztrák/német határterületekről és Észak-Bohémiából, egy Kelet-Németországgal határos régióból származik, melyet a gazdasági hanyatlás sújt. Csehországban tehát a nyugati államokkal határos területekről származnak elsősorban a kivándorolni vágyók.

10. Következtetések

  1. A kivándorlók főképp Csehországból származnak, ezt követi Magyarország. Bulgáriában csak kevés potenciális kivándorló található, akik közül azonban nagyon sokan már konkrét lépéseket tettek kivándorlásuk előkészítésére.
  2. A cseh és magyar fiatal nőket az időben korlátozott kivándorlás foglalkoztatja. A bolgár nők ezzel szemben hosszabb időre akarják elhagyni országukat.
  3. Külföldi barátok, ismerősök olyan tényezőt jelentenek, ami megnöveli a kivándorlás valószínűségét.
  4. Egyedülálló és elvált nők többen akarnak kivándorolni, mint a férjezettek.
  5. Felállíthatjuk a hipotézist, miszerint kétféle migráció létezik: „materiális" és „poszt-materiális". Az elsőt legfőképpen Bulgáriában találjuk meg, ahol a magasabb életszínvonal iránti igény erős, ugyanakkor a hazai kilátások nem túl biztatóak. A bolgár nők közel kétharmadának nincs jövedelme, magas a fiatalok munkanélküliségi rátája, a gazdasági kilátások pedig rosszak. Ezzel ellentétben Csehországban ezek a materiális faktorok alárendelt szerepet játszanak. A cseh nők körében nem a materiális értékek állnak első helyen, hanem olyan dolgok, mint más országok megismerése, kíváncsiság és kalandvágy. Sokan közülük Nagy-Britanniába akarnak menni, hogy javítsák nyelvtudásukat és kulturális tőkét szerezzenek. Ez nem jelenti azt, hogy ők nincsenek kitéve a veszélynek, hogy leánykereskedők áldozatai lesznek, de esetükben kisebb a valószínűsége, hogy az anyagi szükség ezek kezei közé kergeti őket. Magyarországon, bár magasak a fizetések, de alacsonyabbak, mint Csehországban. A 80-as évek óta folyamatosan csökkennek. Magyarországon találkozhatunk mind „materiális", mind „poszt-materiális" kivándorlással.
  6. A potenciális kivándorló nők gyakrabban származnak magas jövedelmű családokból, mint alacsony jövedelműekből, és magas fokú képzettséggel rendelkeznek. Ennek ellenére Magyarországon és Bulgáriában jelentős számú, alacsony jövedelmű családokból származó fiatal nő akar kivándorolni. Ez a csoport kockáztat a legtöbbet, mivel ők könnyen kerülhetnek anyagi függésbe.
  7. A potenciális kivándorlók elsősorban hazájuk nagyvárosaiból származnak, és leginkább a fővárosból.
  8. Magyarországon és Csehországban a potenciális kivándorlókat a kivándorlás veszélyei és kockázatai, valamint a célországban őket érő hátrányos megkülönböztetéstől való félelem eltántorítja szándékuktól. A bolgár nőket azonban egyetlen fent említett tényező sem tartja vissza.
  9. A munkanélküliség olyan tényező, ami kivándorlásra buzdít. Egy nemrégiben megjelent, Lengyelországban készült tanulmány alapján (Roberts / Jung 1995) a fiatalok körében a munkanélküliség nem olyan jelenség, ami csak az alsóbb néprétegeket érintené, ellenkezőleg, az egész fiatalságra kiterjed. Fiatal munkanélküli nők előbb elgondolkoznak a kivándorláson, akkor is, ha nem rendelkeznek magas szintű képzettséggel.

Javaslatok

  1. A legtöbb kivándorló nagyvárosból származik, főként a fővárosból, jó anyagi helyzetben van és magas szintű képzettséggel rendelkezik. Annak ellenére, hogy a lehetséges kockázatokról és veszélyekről nem kellően informáltak, nem ők a legsebezhetőbb csoport. Bár az anyagilag rosszabb helyzetben lévő, munkanélküli fiatal nők nem a kivándorlók többségét alkotják, a leánykereskedelemről és a szexuális kizsákmányolásról szóló felvilágosításnak rájuk kell koncentrálnia. Bulgáriában az alacsony képzettséggel rendelkező nők csoportját is több információval kellene ellátni ezekről a veszélyekről.
  2. Az ilyen felvilágosító kampányoknak a kivándorlás veszélyeit kellene előtérbe állítaniuk, például a célországban tapasztalt hátrányos megkülönböztetés lehetőségét, és más nők rossz tapasztalatait. Csehországban és Magyarországon ezáltal csökkenthető lenne a kivándorlási hajlam. Bulgáriában a lakosság nincs tisztában ezekkel a veszélyekkel.
  3. A kampányoknak Bulgáriában materiális, Csehországban és Magyarországon poszt-materiális motívumokra kellene koncentrálniuk. A materiális mozgatórugók a magasabb fizetés és jobb életkörülmények utáni vágy, a poszt-materiális motivációk a kalandvágy, a kíváncsiság és az idegen nyelvek elsajátításának vágya. Bár inkább a poszt-materiálisan motivált fiatal magyar és cseh nők szeretnek a leginkább utazni, a materiális okokból kivándorlók vannak kitéve a veszélynek, hogy szexuális kizsákmányolás áldozatai lesznek, mert könnyebben kerülnek anyagi függésbe.

(A cikk eredetileg az Ost-West Gegeninformationen c. lap 2000. évi 1. számában ban jelent meg. Ungarn, Bulgarien und Tschechien: Das Migrationspotential junger Frauen)

(Fordította: Szabó Adrienne)

 

Irodalomjegyzék

Fassmann, Heinz / Münz, Rainer, Editors. European Migration in the Laté Twentieth Century. Aldreshot, Hánts: Edward Elgar; 1994.

Inglehart, Ronald. Culture Shift in Advanced Industrial Society. New Jersey: Princeton University Press: 1990.

Roberts, Ken / Jung, Bohdan. Poland's First Post-Communist Generation. Aldershot, Hánts, Ashgate, USA: Avbury; 1995.

Rose, Richárd / Mishler, William / Haerpfer, Christian. Democracy and Its Alternatives. Understanding Post-Communist Societies. Cambridge, UK: Polity Press; 1998.

Wallace, Claire / Haerpfer, Christian. From Euphoria to Depression. Changing Attitudes to Reform in the Czech Republic in Comperative perspective. Potucek, martin, EditorPrague; 1998.

Jegyzetek

1 Ezt a elképzelést Ingelhart (Ingelhart 1990) gondolatmenetéből vezettük le, miszerint a magas életszínvonalú országokban élő emberek a poszt-materiális értékeket előbbre sorolják, mint a materialistákat.

2 Ez a statisztika egy kérdéscsokrot foglal magában: „Élt már több hetet / hónapot / évet egy EU-országban vagy más országban?" – Ez a kérdés egy másik felmérésből származik (New Democracies Barométer V- NDBV). A bolgár kivándorlás felmérése az IOM számára az NDBV kutatással együtt készült, a másik két országban 1998 során egy másik időpontban készült a vizsgálat.

3 Wallace, 1999, Report to Jubilee Fund of the Austrian National Bank „Economic and social change in households".

4 Jubilee Fund of the Austrian National Bank „Economic and Social Change in Households: Bulgária and Hungary" July 1999.