A bűnös NATO – Népbírósági döntés Jugoszlávia bombázása ügyében

Az Eszmélet 46. számában közöltük azt a vádiratot, amely Bill Clinton ellen készült a balkáni bombázás ügyében. Immár megszületett az ítélet is.

A Háborús Bűnök Népbírósága az USA-t és a NATO-t bűnösnek találta.

Tavaly június 10-én New Yorkban a tizenegy országból érkezett tizenhat esküdtből álló testület népbírósági ülése bűnösnek mondta ki az USA és a NATO politikai és katonai vezetőit a Jugoszlávia ellen 1999. március 24. és június 10. között végrehajtott támadás idején elkövetett háborús bűnök tekintetében.

Ramsey Clark, az USA korábbi igazságügyminisztere, az USA és a NATO Jugoszlávia elleni háborús bűneit vizsgáló Nemzetközi Bíróság főügyésze arra szólította fel a jelenlévőket és azokat, akiknek a képviseletében huszonegy országból megjelentek, hogy hajtsák végre az ítéletet: szervezzenek kampányt a NATO katonai paktumának megszüntetésére.

A tanúvallomást tevők köre felölelt szemtanúkat, Jugoszláviában járt kutatókat, neves politikai és gazdasági szakértőket, történészeket, fizikusokat, biológusokat, katonai szakembereket, újságírókat és nem hivatásos kutatókat.

Sokan e tanúk közül az utóbbi 15 hónapban a NATO Jugoszlávia ellen viselt háborújának a teljes képét mutatták be világszerte. A bíróság előtt azonban mindnyájan csak saját szakterületükre korlátozott részbizonyítékokat nyújtottak be az USA és más NATO-országok politikai és katonai vezetői ellen.

Az egyes részbizonyítékok egységes egésszé álltak össze, ahogy a mozaikkép épül fel az egyes építőkövekből, s a bírók ennek alapján az ésszerű kétséget kizáróan bizonyítottnak találták a vádlottak bűnösségét.

A tanúk leírták, hogy a NATO-erők hogyan használták a médiát hazugságok terjesztésére, hogyan démonizálták a szerbeket és vezetőiket azért, hogy a közvéleményt felkészítsék a háborúra. Ezután rávilágítottak az imperialista hatalmak, az USA és Nyugat Európa valódi gazdasági és geopolitikai érdekeire, ami nem más, mint a Balkántól az olajban gazdag Kaszpi-tengerig terjedő terület gazdasági ellenőrzésének megszerzése.

Végül megmutatták, hogy Washington hogyan ferdítette el a ’racaki mészárlást’ és aztán hogyan használta háború provokálására az úgynevezett Rambuillet-i egyezményt, ami valójában a NATO katonai ellenőrzésének egész Jugoszláviára való kiterjesztését követelő ultimátum volt. Mindez a béke ellen elkövetett bűnnek minősült.

Betiltott fegyverek használatát is kimutatták, civil célpontok szándékos kiválasztását és a környezet valamint a polgári infrastruktúra rombolását, ami mind hozzáadódik a háborús bűnökhöz. Továbbá emberek százezreinek elűzését Koszovóból és Metohijából, ami az emberiség ellen elkövetett bűnnek minősül.

A tanúvallomásokat több esetben dia- és video-felvételek kísérték, amelyeket a manhattani ifjabb Martin Luther King általános iskola előadótermének színpadán felállított nagy projektoron mutattak be. A kivetítőt jól láthatták mind a színpadon helyet foglaló bírók, mind a teremben lévő hallgatóság százai, akiknek többsége végig, kilenc órán át kitartott. A képek és a videók az előadótermen kívül is láthatóak voltak, s más bizonyító erejű dokumentumok is rendelkezésre álltak könyvekben és kutatási anyagokban.

A bíróságnak ezt a záró tárgyalását a Clark által 1992-ben alapított Nemzetközi Akcióközpont (International Action Center) szervezte. Azoknak a képviselői is jelen voltak, akik hasonló bírósági tárgyalásokat szerveztek Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Oroszországban, Ukrajnában, Jugoszláviában és Görögországban. Athénban tavaly novemberben ezrek nyilvánították Bill Clintont, az USA elnökét háborús bűnösnek.

A tanúvallomásokon kívül fontos előadások hangzottak el a jugoszláv és a kubai kormány képviselőinek részéről. Ezen felül Ismael Guadelupe, a Puerto Rico-i Viequesből erőteljes beszédben mutatott rá arra, hogy a hadgyakorlatok hogyan nyújtanak bázist az USA/NATO agressziójához az egész világon.

A Nemzetközi Akcióközpont adatai szerint összesen 511-en regisztráltatták magukat, beleértve a bírókat, tanúkat és a szervezőket. A meghívott előadók, tanúk és bírók Haitiből, Törökországból, Koreából, Puerto Ricóból, Indiából, Németországból, az USA-ból, Kanadából, Olaszországból, Jugoszláviából, Oroszországból, Nagy Britanniából, Belgiumból, Irakból, Görögországból, Ausztriából, Franciaországból és Portugáliából érkeztek. Az USA-hatóságok megtagadták a vízumot négy ukrán meghívottól, akiknek az üzenetét felolvasták a színpadon.

A roma népnek, akiket gyakran a gúnyos cigány jelzővel illetnek, szintén megjelentek képviselői. Shani Ritafi, egy roma tanú, aki Pristinában, Koszovó fővárosában született, elmondta, hogy a NATO-megszállás hogyan vezetett 100 000 roma elűzéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a romák üldözését első alkalommal ítélték el a nemzetközi bíróságok történetében. A tárgyalást öt különböző tévétársaság rögzítette, beleértve a szerb televíziót és egy három kamerát használó ausztrál stábot is, valamint számos alternatív médiumot az USA-ból, mint a Peoples Video Network.

*** 

Az USA és a NATO Jugoszlávia népe ellen elkövetett háborús bűneit tanulmányozó vizsgálóbizottság záró ítélete:

Záró ítélet

Az USA és a NATO Jugoszlávia népe ellen elkövetett háborús bűneit tanulmányozó független vizsgálóbizottság tagjai New Yorkban tartott ülésükön megvizsgálták az 1999. július 31-én kelt eredeti vádpontokat, melyekben tizenkilenc különböző, béke elleni, háborús és emberiség elleni bűnökkel, az ENSZ alapokmányának valamint az 1949-es Genfi Konvenció és más nemzetközi egyezmények, továbbá a nemzetközi szokásjog megsértésével vádolják a következőket: Bill Clintont, az USA elnökét, Wesley Clark tábornokot, Madeleine Albright külügyminisztert, Tony Blair miniszterelnököt, Gerhard Schröder kancellárt, Jacques Chirac elnököt, Massimo D’Alema miniszterelnököt, Jose Maria Aznar miniszterelnököt, az USA és más NATO-tagországok kormányait, Javier Solana korábbi NATO főtitkárt és más NATO-vezetőket.

Mint a világ polgárai, élve jogunkkal és kötelességünkkel, hogy a nemzetközi és humanitárius jogok megsértéséről ítéletet hozzunk,

  • tudomásul véve az elmúlt évben a tanúk országaiban felállított vizsgálóbizottságok és népbíróságok előtt tett tanúvallomásokat és megkapva számos más bizottsági meghallgatás jelentéseit, amelyek felsorakoztatták az összegyűjtött bizonyítékokat;
  • átvéve a dokumentáló bizonyítékokat, szemtanúk nyilatkozatait, fotókat, videó-felvételeket, különleges jelentéseket, szakértői vizsgálatokat és a bizottság rendelkezésére álló tényanyagok összefoglalásait;
  • hozzájutva minden a Bizottság anyagaiban rendelkezésre álló vagy a Bizottság munkatársai által hozzáférhető bizonyítékhoz, ismerethez és szakértői véleményhez;
  • a Bizottságtól vagy más módon átvéve a Jugoszláviára és a Balkán más országaira, a katonai és fegyveres érdekcsoportok helyzetére és a lezajlott eseményekre vonatkozó különféle könyveket, cikkeket és egyéb írott anyagokat;
  • áttanulmányozva a témával foglalkozó újságokat, folyóiratokat és időszaki kiadványokat, speciális publikációkat, tv, rádió és más média anyagokat, valamint a vádlottak és más hivatalos személyek nyilatkozatait és további nyilvános anyagokat;
  • meghallgatva a Vizsgálóbizottság 2000. június 10-én a nyilvánosság előtt tett jelentését és az általa bemutatott tanúvallomásokat, bizonyítékokat és összegzéseket, összeültünk, mérlegeltünk, tanácskoztunk egymással és a Bizottság munkatársaival, tekintetbe vettünk minden a vádiratban szereplő tizenkilenc bűncselekményi vádpont szempontjából fontos tényt, és a következőket állapítjuk meg:

Feltárt tények:

A Háborús Bűnök Nemzetközi Bíróságának esküdtjei a bizonyítékok alapján a vádirat mind a tizenkilenc különböző vádpontjában az ésszerű kétségeket kizáróan bizonyítottnak találták a vádlottak bűnösségét a következőkben:

  1. Jugoszlávia feldarabolásának, elszigetelésének és megnyomorításának kitervelése és végrehajtása.
  2. Erőszak szítása, fokozása és erőszakra való felbujtás a muzulmánok, a szlávok és azok egyes csoportjai között.
  3. Jugoszláviában az egység, a béke és a stabilitás fenntartására szervezett erők szétzüllesztése.
  4. Az ENSZ béketeremtő szerepének lerombolása.
  5. A NATO katonai agresszióra és megszállásra való felhasználása engedetlen szegény országok ellen.
  6. A védtelen lakosság lemészárlása és megsebesítése Jugoszlávia minden részében.
  7. Orgyilkos támadások kitervelése, bejelentése és végrehajtása Jugoszláviában a kormányfő, más kormánytisztviselők és kiválasztott civilek ellen.
  8. Gazdasági, társadalmi, kulturális, orvosi, diplomáciai (beleértve a Kínai Népköztársaság és más országok követségeit) és vallási létesítmények, épületek és eszközök lerombolása és megrongálása Jugoszlávia minden részében.
  9. Jugoszlávia lakosságának túléléséhez nélkülözhetetlen objektumok megtámadása.
  10. Veszélyes anyagokat és energiákat tartalmazó létesítmények megtámadása.
  11. Gyengített uránium, fürtös bombák és más betiltott fegyverek használata.
  12. A környezet ellen indított háború.
  13. Az ENSZ felhasználásával olyan szankciók alkalmazása, amelyek az emberiség ellen elkövetett népirtással érnek fel.
  14. Jogalap nélküli, ötletszerű bíróság felállítása a szerb vezetőség lerombolására és démonizálására. Ezen bíróság illegitimitását továbbá az is bizonyítja, hogy nem tudott egyetlenegy esetet sem felmutatni a roma nép elnyomására, holott minden nép közül náluk a legmagasabb az elesettek aránya.
  15. A nemzetközi média ellenőrzött felhasználása támogatás megszerzésére és annak fenntartására az USA támadásához, valamint Jugoszlávia, a szlávok, a szerbek és a muzulmánok népirtóként való démonizálásához.
  16. Jugoszlávia stratégiai részeinek hosszútávú katonai megszállása a NATO-erők által.
  17. Kísérlet arra, hogy lerombolják Jugoszlávia szláv, muzulmán, roma és más népeinek szuverenitását, jogát az önrendelkezésre, demokráciáját és kultúráját.
  18. Törekvés arra, hogy az USA dominanciáját és ellenőrzését megteremtsék Jugoszlávia fölött, kihasználandó annak népét és erőforrásait.
  19. Katonai erő és gazdasági kényszer alkalmazása az USA dominanciájának eléréséhez.

Az esküdtek a NATO-t, a NATO-országokat és vezetőiket az általuk elkövetett bűnök tekintetében felelősségre vonhatónak találták és a lehető legnagyobb mértékben elítélik őket. Az esküdtek elítélik a bombázásokat, leleplezik a nemzetközi bűnöket és a nemzetközi humanitárius jogok fegyveres támadás általi vagy más módon, például gazdasági szankciók által elkövetett megsértését. A NATO törvénytelenül cselekedett és megpróbálta a nemzetközi jogot kiiktatni.

Ajánlások

Az esküdtek sürgetik a Jugoszlávia elleni minden embargó, szankció és büntetés azonnali visszavonását, mivel ezek az emberiség ellen elkövetett folyamatos bűnnek minősülnek. Az esküdtek felhívást intéznek a jugoszláv területek NATO-megszállásának azonnali befejezésére, minden NATO és USA bázis és erő visszavonására a Balkán térségéből, a nyílt és titkos akciók beszüntetésére, beleértve a hágai székhelyű, a néhai Jugoszlávia számára felállított Nemzetközi Bíróságot, amelynek célja a jugoszláv kormány megdöntése.

Az esküdtek továbbá jóvátétel fizetésére szólítanak fel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság javára a NATO-bombázások, gazdasági szankciók és a blokád során bekövetkezett halálokért, sebesülésekért, gazdasági és környezeti károkért. Jóvátétel fizetendő továbbá más, a régióban lévő államok számára is, amelyek gazdasági és környezeti károkat szenvedtek a NATO-bombázások és a Jugoszlávia ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt. Az esküdtek elítélik a katonai technológia mind polgári, mind katonai emberélet elleni alkalmazását vagy az avval való fenyegetést, ahogy azt a NATO-hatalmak alkalmazták Jugoszlávia népe ellen.

Az esküdtek ösztönzik a polgári akciókat és a mozgósítást, hogy megakadályozzák az USA és más NATO-erők új szankcióit illetve a régiek folytatását Irak, Kuba, Észak-Korea, Kelet-Európa és a volt Szovjetunió, Puerto Rico, Ázsia, Szudán, Kolumbia és más országok ellen. Felhívunk az USA és a NATO nyílt és titkos akcióinak azonnali beszüntetésére ezekben az országokban.

Az esküdtek úgy vélik, hogy a béke, az igazságosság és az emberi fejlődés érdekei megkövetelik a NATO megszüntetését, ami minden kétséget kizáróan az agresszió eszközének bizonyult az uralkodó, gyarmatosító hatalmak kezében, különös tekintettel az USA-ra. A Pentagont, a NATO központi, kulcselemét s a világ népei számára a legnagyobb magában álló fenyegetést fel kell oszlatni.

Az esküdtek szorgalmazzák, hogy a Bizottság oldja meg a jelentések, bizonyítékok és összegyűjtött anyagok megőrzését és tegye azt hozzáférhetővé mások számára, továbbá törekedjen arra, hogy az igazság az USA és a NATO Jugoszlávia elleni háborújáról a lehető legszélesebb körben ismertté váljon.

A világ minden polgárát arra kérjük, hogy a Bizottság ajánlásai szerint cselekedjék, annak érdekében, hogy a hatalom elszámoltatható legyen, és hogy biztosítsuk a társadalmi igazságot, amire a tartós békét alapoznunk kell.

Kelt New Yorkban, 2000. június 10-én.

A 16 esküdt listája.

  1. Ben Dupuy (Haiti), Haiti volt nagykövete Jean-Bertrand Aristide első kormánya idején, jelenleg a haiti Népi Nemzeti Párt (PPN) főtitkára.
  2. Angeles Maestro Martin (Spanyolország), a spanyol parlament madridi képviselője és az Irak elleni szankciók megszüntetését követelő mozgalom egyik vezetője.
  3. Cimile Cakir (Törökország), a kurd közösség egyik lapjának újságírója és a törökországi Emberi Jogok Egyesületének tagja. Négy évet töltött törökországi börtönökben emberjogi tevékenységéért.
  4. Ki Yul Chung tisztelendő úr (Korea), a Koreai Egyesítés Kongresszusa Végrehajtó Bizottságának elnöke Észak-Amerikában.
  5. John Nickels (roma), a Nemzetközi Roma Unió képviselője és az USA-beli roma közösség egyik bírója.
  6. Jorge Farinacci (Puerto Rico), a Puerto Rico-i szocialista Front vezetője és a Puerto Rico-i függetlenségi mozgalom régi vezetője.
  7. Ray Laforest (haiti Amerikai), szakszervezeti aktivista az Állami, Megyei és Önkormányzati Alkalmazottak Szövetségénél, és a Haiti Igazság Egyesülés egyik vezetője, ez a szervezet a rendőri brutalitás ellen lép fel New Yorkban.
  8. Uma Kutwal (eredetileg India), szakszervezeti vezető az Állami, Megyei és Önkormányzati Alkalmazottak Szövetségénél.
  9. dr. Christa Anders (Németország), orvos, a németországi és európai népbíróság szervezője.
  10. Raniero La Valle (Olaszország), korábbi szenátor, aki 14 évet töltött az olasz parlamentben és háborúellenes vezető keresztény körökben, továbbá az olaszországi Háborús Bűnök Népbírósági mozgalmának egyik vezetője.
  11. dr. Wolfgang Richter (Németország), a Polgári Jogokat és Emberi Méltóságot Védelmező Szövetség elnöke, továbbá a Háborús Bűnök Népbírósági mozgalmának egyik németországi vezetője.
  12. Martha Grevatt (USA), az AFL-CIO szakszervezeti szövetség ’Büszkeség a munkában’ nevű leszbikus/meleg/bi- és transzszexuális munkásszövetségének nemzeti titkára, és aktív az Egyesült Autóipari Munkások szervezetében is.
  13. Michael Ratner (USA), polgárjogi ügyvéd az Alkotmányos Jogok Központjának Nemzeti Tanácsánál, ő perelte be az USA kormányát a Háborús Törvények megsértéséért, amikor az hadüzenet nélkül megtámadta Jugoszláviát.
  14. Yole Stanesic (Jugoszlávia, Oroszország), Oroszországban élő montenegrói költő és író, esküdt a Jaroszlavi, Kijevi és Belgrádi tárgyalásokon.
  15. John Black (USA), a pennsylvániai Egészségügyi és Kórházi Dolgozók Szakszervezetének nyugalmazott elnöke, aki sok kórházi dolgozót vitt be a szakszervezetbe. Tizenévesként Németországban a náciellenes földalatti mozgalom aktív tagja volt.
  16. dr. Berta Joubert (Puerto Rico), a közszolgálatban dolgozó pszichiáter, a Puerto Rico-i és afrikai, amerikai rasszizmus ellenes mozgalmak szervezője Philadelphiában.

Az ügyészek:

Ramsey Clark, korábbi amerikai igazságügy-miniszter és a Nemzetközi Akcióközpont alapítója.

Pat Chin, eredetileg Jamaikából, a Nemzetközi akcióközpont szóvivője a Haiti és Jugoszlávia iránti szolidaritás kérdésében és más ügyekben.

Sara Flounders, a Nemzetközi Akcióközpont nemzeti társigazgatója, számos népbírósági tárgyalás résztvevője.

Gloria La Riva, a Békét Kubának Bizottság egyik vezetője, a NATO-célpontok című videófilm készítője.

Mindnyájan jártak Jugoszláviában vagy a háború idején, vagy a háború utáni tanácskozásokon, illetve szemináriumokon vettek részt.

(Fordította: Bózsó Péter)