Folyóirat cikkek

A hazai szövetkezeti mozgalomról

A baloldali értékek társadalmi beágyazottságát hagyományosan két szervezettípus tevékenysége intézményesítette, illetve napjainkban, megújuló formában intézményesítheti: a szakszervezetek illetve a szövetkezetek. Ezzel az összefoglalóval szerzőnk arra tesz kísérletet, hogy ráirányítsa az olvasó figyelmét a szövetkezetek hazai beágyazottságára.

A modern társadalmakban a versenyképesség fokozására mindjobban előtérbe kerülnek a társadalmi kapacitás erőforrásai, azaz az állampolgárok erőforrásainak önkéntes összehangolása. A különböző intézményesült szervezeti formák egyike a történelem során kialakult szövetkezeti forma. „A szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonuk és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák." A szövetkezetek előtérbe kerülésének egyik oka, hogy a társadalmak fejlődéséért felelősséget vállalók keresik, miként viszonyuljanak az úgynevezett „McWorld" jelenséghez.

A globalizálódó világ pozitív hatásai mellett tapasztalható negatív jelenségek (az egyének atomizálódása, kiszolgáltatottságuk növekedése, a helyi sajátosságok elhanyagolása, az öntevékenység visszaszorulása stb.) csökkentésének a ma ismertek közül a leghatékonyabb formái a szövetkezetek. Ezt ismerték fel a nemzetközi szervezetek és kezdeményezték a kormányoknál a szövetkezések támogatását. (Szövetkeztek Nemzetközi Szövetsége 1995, ENSZ közgyűlés 2001, Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2002, Európai Unió Tanácsa 2002).

A hazai politikai és érték pluralizmus versenyhelyzetet teremt a kü-onböző társadalomfilozófiák, értékhordozó szerveződések és az állampolgárok cselekvésének keretet adó szerveződések között. A baloldali értékek társadalmi beágyazottságát hagyományosan két szervezet típus tevékenysége intézményesítette, illetve napjainkban, megújuló formában intézményesítheti: a szakszervezetek illetve a szövetkezetek. A hazai baloldali intézmények sorsát figyelemmel kísérők viszonylag széles körben feltárták a szakszervezetek múltját, és viszonylagos pontossággal nyomon követik a szakszervezetek tevékenységének jelenét is. Jelen összefoglalóval arra teszek kísérletet, hogy ráirányítsam az olvasó figyelmét a szövetkezetek hazai beágyazottságára. A nemzetközi szövetkezeti mozgalom a szövetkezeteket az alábbiak szerint definiálja:

„A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak."

A Szonda Ipsos 2003 májusában a Miniszterelnöki Hivatal felkérésére közvélemény-kutatást végzett a szövetkezeti értékek hazai jelenlétéről. A kutatás rövid összefoglalóját a megrendelő engedélyével az alábbiakban közöljük.
***
BEVEZETÉS:
A KUTATÁS CÉLJÁRÓL, MÓDSZERÉRŐL ÉS A MINTAÖSSZETÉTELÉRŐL
A SZONDA IPSOS Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet 2003 májusában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett azzal a céllal, hogy bemutassa az aktuális közvéleményt a szövetkezetekkel kapcsolatban.
 
A vizsgálat során 1.500 főt kérdeztünk meg, akik a legfontosabb társadalmi-demográfiai jellemzők – életkor, nem, lakóhely típusa – szerrint reprezentálják a 18 éves és annál idősebb magyarországi lakosságot.
 
A mintavételi hiba maximum 3%, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatban mért adat legfeljebb ennyivel térhet el attól az adattól, amit akkor kaptunk volna, ha az összes felnőtt magyarországi lakost megkérdezzük. Ha az adat nem a minta egészére, hanem annak valamely csoportjára vonatkozik (pl. nők, falusiak, diplomások), akkor a mintavételi hiba nagyobb. A százalékos adatok közti különbségek statisztikai értelemben nem jelentősek, ha a különbség nem haladja meg a mintavételi hiba nagyságát. A teljes mintára vonatkozó átlagok között a különbségek 0,1-től kezdődően tekinthetők szignifikánsnak a vizsgálatunkban szereplő négyfokú skálákon.
 
A kutatási gyorsjelentésben az adatokat kerekítettük, így a százalékok összege 1-2 százalékponttal eltérhet a 100-tól.
 
Az eredményeket a későbbiekben elemző tanulmány formájában foglaljuk össze.
 
A KUTATÁS ALAPADATAI
 
A 8,3 millió főt reprezentáló mintánk – elmondása szerint – 15%-a tagja és 4%-a alkalmazottja jelenleg valamilyen szövetkezetnek. Azoknak az aránya, akik korábban voltak tagok, illetve alkalmazottak, 27 illetve 15%.
 
Sokan többféle szövetkezetnek voltak korábban tagjai, és többszörös tagság jelenleg is előfordul: a megkérdezettek 3%-a két vagy több szövetkezet tagja.
 
Szövetkezeti tagok és alkalmazottak százalékos aránya: jelenleg és korábban
  Jelenleg tag Tag volt Jelenleg alkalmazott Alkalmazott volt
Mezőgazdasági termelőszövetkezet 2 11 1 9
Gazdaszövetkezet 1 1 0 0
Kisipari szövetkezet 1 3 0 3
Takarékszövetkezet 7 11 1 1
Lakásszövetkezet 2 3 0 0
Fogyasztási szövetkezet 4 8 1 3
Diák- és iskolaszövetkezet 1 3 1 1
Együtt 15 27 4 15
 
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által elfogadott hat érték: az önsegélyezés, a felelősségvállalás, a demokrácia, az egyenlőség, a méltányosság és a szolidaritás válaszadóink felfogása szerint meglehetősen közel áll a szövetkezet fogalmához, de azért nem kapcsolódik szorosan ahhoz. Más értékeket, mint az összefogást, az együttműködést, a közösségi szellemet, az önszerveződést és az önkéntességet többen érzik a szövetkezet fogalmához tartozónak és kevesebben attól távolállónak, mint a kiemelt hat értéket. Az előző társadalmi rendszerben erőszakos módon létrehozott szövetkezetek rossz emlékére utal, hogy a válaszadók az államtól, a kormánytól való függetlenséget tartják a szövetkezet fogalmától legtávolabb állónak a felsorolt 15 érték közül. Azt pedig, hogy a jelenleg létező szövetkezetekre sem jellemző, hogy e hat érték szellemében működnek, mutatja, hogy azok, akik jelenleg tagjai valamilyen szövetkezetnek, távolabb állónak érzik annak fogalmától e hat értéket, mint azok, akik nem tagjai semmilyen szövetkezetnek.
 

15 érték megítélése: Mennyire áll közel vagy távol a szövetkezet fogalmától?

(áltagok négyfokú skálán, ahol 1 = nagyon közel áll, 4 = nagyon távol áll, illetve azok %-os aránya, akik szerint nagyon közel vagy közel áll és távol vagy nagyon távol áll)

  Átlag Nagyon közel vagy közel Távol vagy nagyon távol
Együttműködés 1,7 77 10
Összefogás 1,7 75 10
Közösségi szellem 1,8 73 13
Egymás támogatása 1,9 70 15
Önszerveződés 1,9 67 15
Önkéntesség 1,9 64 19
Felelősségvállalás egymás iránt 2,0 65 19
Demokrácia 2,0 64 20
Szolidaritás 2,0 63 17
Nyitottság 2,0 63 18
Részesedés az előnyökből 2,0 61 21
Önsegélyezés 2,0 59 20
Egyenlőség 2,1 62 21
Méltányosság 2,1 59 21
Függetlenség az államtól.kormánytól 2,3 49

31

 
A felnőtt lakosság egyharmada tud arról, hogy a nyugat-európai országokban sok beszerzési-értékesítési, fogyasztási, ipari szövetkezet működik.
 
Ismeretek a nyugat-európai országokban működő szövetkezetekről
(az igenlően válaszolók százalékos aránya)
Hallott Ön arról, hogy a nyugat-európai országok mezőgazdaságában sok beszerzési-értékesítési szövetkezet működik, amelyekben a tagok önállóan gazdálkodnak, de közösen szerzik be a vetőmagot vagy a takarmányt és közösen adják el a terményeket, a tejet, a húst?                          38
Hallott-e arról, hogy a nyugat-európai országokban sok fogyasztási szövetkezet van, amelyek közös erőből boltokat működtetnek, ahol a tagoknak olcsóbban árusítanak?

 36
Hallott-e arról, hogy a nyugat-európai országokban sok ipari szövetkezet van, amelyeknek tagjai összeadják a kis pénzüket és közös vállalkozásban működtetnek valamilyen kisebb ipari üzemet? 33
 
Az uralkodó nézet szerint Magyarországon is szűkség lenne hasonló szövetkezetekre. A megkérdezettek 64%-ának ez a véleménye és 7% helyezkedett az ellenkező álláspontra. A többiek (29%) nem tudtak véleményt formálni e kérdésről.

A baloldali és a liberális pártok, valamint az MDF hívei körében az átlagosnál gyakoribb az a nézet, hogy szükség lenne Magyarországon is önkéntesen szerveződő szövetkezetekre. Az ellenkező nézet a Fidesz-MPP és a MIÉP támogatóinak körében felülreprezentált.

Válaszadóink szerint Magyarországon 100 falusi gazdálkodó közül 41-en lépnének be egy ilyen beszerzési-értékesítési szövetkezetbe, s 100 család közül 43-an fogyasztási és 34-en ipari szövetkezetbe. (Ezek az átlagértékek a megkérdezettek 69, 68, illetve 68%-ának a válaszain alapulnak, mivel a többiek nem vállalkoztak a becslésre.)
 
A megkérdezettek 2%-ának megítélése szerint a saját falujában, városában, a környéken sok, 18% szerint pedig elég sok olyan ember van, aki alkalmas is lenne és hajlandó is lenne ilyen szövetkezetet szervezni. Elég kevés ilyen embert 31%, nagyon kevés ilyen embert pedig 21% feltételez. (27% nem tudott állást foglalni.)
 
Az emberek véleménye nagyon megosztott abban a tekintetben, hogy ha önkéntes szövetkezetek alakulnak Magyarországon, mennyire lesz jellemző rájuk a vizsgált 15 érték. Leginkább azt feltételezik, hogy az önszerveződés, az önkéntesség, az együttműködés és az összefogás fogja jellemezni őket. A kiemelt hat érték érvényesülését kevésbé tartják valószínűnek, mint ezekét. A legritkábban azt valószínűsítik, hogy az új szövetkezetek függetlenek lehetnek az államtól és a kormánytól.

15 érték megítélése: mennyire lesz jellemző az önkéntes szövetkezetekre?
(átlagok négyfokú skálán, ahol 1=nagyon jellemző, 4=egyáltalán nem jellemző, illetve azok százalékos aránya, akik szerint nagyon jellemző vagy jellemző lesz és kevéssé vagy egyáltalán nem lesz jellemző)
  Átlag Nagyon jellemző vagy jellemző Kevéssé vagy egyáltalán nem jellemző
Önszerveződés 2,0 57 20
Együttműködés 2,1 57 21
Önkéntesség 2,1 54 24
Összefogás 2,1 54 25
Nyitottság 2,2 50 26
Közösségi szellem 2,3 51 28
Részesedés az előnyökből 2,3 47 30
Egymás támogatása 2,3 47 31
Önsegélyezés 2,3 45 28
Demokrácia 2,4 46 32
Szolidaritás 2,4 44 31
Méltányosság 2,4 41 33
Felelősségvállalás egymásért 2,5 41 37
Egyenlőség 2,5 39 39
Függetlenség az államtól, kormánytól 2,5 36 39
 
E 15 értéket általában kevéssé látják jellemzőnek az emberek Magyarországra, kevéssé tapasztalják azok érvényesülését a mindene életükben. A megkérdezettek többsége valamennyi értékre azt mondta hogy az kevéssé vagy egyáltalán nem jellemző Magyarországon. Leginkább a demokráciát, legkevésbé pedig az egyenlőséget látják érvényesülni.
 
15 érték megítélése: mennyire jellemző általában véve Magyarországra, mennyiben tapasztalja a mindennapi életben?
(átlagok négyfokú skálán, ahol 1=nagyon jellemző, 4=egyáltalán nem jellemző, illetve azok százalékos aránya, akik szerint nagyon jellemző vagy jellemző lesz és kevéssé vagy egyáltalán nem lesz jellemző)
  Átlag Nagyon jellemző vagy jellemző Kevéssé vagy egyáltalán nem jellemző
Demokrácia 2,7 33 58
Önszerveződés 2,8 30 57
Nyitottság 2,8 32 57
Önkéntesség 2,9 26 64
Részesedés az előnyökből 2,9 25 65
Önsegélyezés 2,9 23 61
Szolidaritás 2,9 22 65
Együttműködés 2,9 22 70
Méltányosság 3,0 21 66
Közösségi szellem 3,0 20 72
Összefogás 3,0 16 76
Függetlenség az államtól, kormánytól 3,0 18 67
Egymás támogatása 3,1 17 75
Felelősségvállalás egymásért 3,2 13 78
Egyenlőség 3,3 10 82

Összevetve az értékek jelenlegi, általános érvényesülésére és az önkéntes szövetkezetekben való majdani érvényesülésére vonatkozó adatsorokat, azt állapíthatjuk meg, az emberek bíznak abban, hogy a szövetkezetek előrelépést jelentenek majd ezen értékek terén; feltételezésük szerint valamennyi érték nagyobb szerepet játszik bennük, mint amennyire manapság az Magyarországon általában jellemző. Különösen az összefogás és az együttműködés tekintetében gondolják ezt. A hat kiemelt érték közül az egyenlőség terén számítanak leginkább előrelépésre az önkéntes szövetkezetek révén.

15 érték megítélése

(átlagok négyfokú skálán, ahol 1=nagyon jellemző, 4=egyáltalán nem jellemző)
  Önkéntes szövetkezetek Magyarország általában Különbség
Összefogás 2,1 3,0 0,9
Együttműködés 2,1 2,9 0,8
Önkéntesség 2,1 2,9 0,8
Egyenlőség 2,5 3,3 0,8
Egymás támogatása 2,3 3,1 0,7
Felelősségvállalás egymásért 2,5 3,2 0,7
Önszerveződés 2,0 2,8 0,7
Közösségi szellem 2,3 3,0 0,7
Részesedés az előnyökből 2,3 2,9 0,6
Önsegélyezés 2,3 2,9 0,6
Méltányoság 2,4 3,0 0,5
Nyitottság 2,2 2,8 0,5
Szolidaritás 2,4 2,9 0,5
Függetlenség az államtól, kormánytól 2,5 3,0 0,5
Demokrácia 2,4 2,7 0,4

 

15 érték megítélése

(azok %-os aránya, akik szerint nagyon jellemző vagy jellemző)

  Önkéntes szövetkezetek Magyarország általában Különbség
Összefogás 54 16 38
Együttműködés 57 22 36
Közösségi szellem 51 20 31
Egymás támogatása 47 17 30
Egyenlőség 39 10 29
Felelősségvállalás egymásért 41 13 28
Önkéntesség 54 26 28
Önszerveződés 57 30 27
Önsegélyezés 45 23 22
Részesedés az előnyökből 47 25 22
Szolidaritás 44 22 22
Méltányosság 41 21 21
Nyitottság 50 32 19
Függetlenség az államtól, kormánytól 36 18 17
Demokrácia 46 33 13

 

Kapcsolódó cikkek

Nincs hasonló cikk.