Összetett Keresés

114. SZÁM (2017. NYÁR)

E számunk az írások sokféleségével tűnik ki. A Jacobin c. amerikai, elméleti, antikapitalista lap interjúalanya, Erik Olin Wright a szocializmusról gondolkodva, rehabilitálja az osztályszempontot mint alapvető kiindulópontot, noha politikai nézeteivel bizonyára nem minden olvasónk ért majd egyet. Ugyancsak nemzetközi vita folyik Trump megválasztásának társadalmi hátteréről és következményeiről az Egyesült Államokban, amiből olvasóink ízelítőt kapnak egy komoly tanulmányban. A nemzetközi baloldal témakörében ezúttal izgalmas írásokat közlünk a latin-amerikai baloldal mai fejlődési problémáiról, visszaesésének okairól, valamint a latin-amerikai pápa antikapitalista üzeneteiről. Reakciós rezsimekről – a Horthy-rendszertől a mai pronáci ukrán rendszerig –, illetve e rezsimek mai megítéléséről a történetírásban és a politikai-mozgalmi megközelítésben, szintén ér- dekes olvasnivalókat találunk. A késő kapitalizmus egyik már régebb óta nem vizsgált jelenségét is áttekintjük: a kisegyházak kérdésését a szcientológiai egyház tükrében. Vitára is sor kerül a munka fogalmá- nak történeti és elméleti tartalmáról. Végül, de nem utolsó sorban említjük meg a társadalmi nem/gender rendkívül eredeti megközelítését, amelyet az olvasó egy külön blokkban talál meg.

Bővebben…


Elhunyt Király Jenő filmesztéta

kiraly_jeno (1)

Király Jenő Balázs Béla- és Hauser Arnold díjas filmesztéta, a műfajelmélet meghatározó alakja, 73 éves korában, 2017. augusztus 27-én hosszú, súlyos betegség után elhunyt otthonában, Budapesten.

Király Jenő 1943. december 1-én született Sopronban. 1967-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol 1971-től tanított évtizedeken keresztül. A hetvenes években a Filmelmélet, a Kultúraelmélet és a Kommunikációelmélet tárgyakat tanította (abban az időben írta első filmesztétikai jegyzeteit), a nyolcvanas években a kultúra és kommunikáció, illetve a tömegkultúra és tömegkommunikáció álltak érdeklődése középpontjában. Ez utóbbi téma találkozott külső érdeklődéssel és ösztönző igénnyel, ezért ebbe az irányba indultak kutatásai. Ez mozdította tevékenységét a tömegkultúra és a tömegfilm kutatása felé. 1978-1981 között a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum filmtörténeti és filmelméleti osztályán dolgozott, mint tudományos kutató, ahol szintén ilyen jellegű megbízásokat kapott. A szimbolika kutatása a kilencvenes években került munkássága középpontjába. Tantárgyai: Esztétikai antropológia, A tömegkultúra szimbolikája, Szexuálesztétika és szimbolika, Elemi esztétika és szimbolika (az archetípusok kultúrája), valamint különböző tömegfilmes kurzusok. Tanított az ELTE BTK-n belül a Közművelődési, a Kulturális Antropológia, a Kulturális Menedzser, valamint a Filmtudomány Tanszéken, előadásokat tartott az ELTE Tanárképző Főiskolai Karon, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Zsigmond Király Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen (2008-2013 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszéken volt tudományos munkatárs). Éveken át tagja volt a Magyar Mozgókép Alapítvány Filmforgalmazási Kuratóriumának (1996-ig), a tömegkultúra esztétikájával foglalkozó könyvéért Hauser Arnold-díjat (1993), oktatói és filmszakírói tevékenységéért Balázs Béla-díjat (1993) kapott. 2013-ban 70. születésnapja tiszteletére az ELTE BTK Filmtudomány Tanszéke “Király 70” címmel konferenciát szervezett róla, majd a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat egyik száma is róla szólt.

Legendássá vált Frivol múzsa (1993) című könyve, összegző műve, a “filmesztétika bibliája”-ként emlegetett könyvsorozat, A film szimbolikája (2010-2011), melynek megjelent utolsó része A mai film szimbolikája (2017) címet viseli, de koncepció szerint lett volna még egy kötet, mely lezárja a sorozatot és a forradalmi filmről szól, de ebből csak három fejezet készült el.

kiraly_jeno_a_(mai)_film_szimbolikaja_9_kotet

könyvei:

Király Jenő – Zsilka János: Kommunikációelmélet III. (Homogén médiumok), Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.
Király Jenő: A marxista filmelmélet alapjai, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.
Király Jenő: Nicolaescu világa (előadás-jegyzet), 1-2. kötet, Budapest, Népművelési Intézet, 1978.
Király Jenő (szerk.): Film és szórakozás, Budapest, MOKÉP – Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1981. (benne két tanulmánya is)
Király Jenő: Filmelmélet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1982.
Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll. A populáris filmkultúra elméletéhez, Budapest, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1983.
Király Jenő: Karády mítosza és mágiája, Budapest, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 1989.
Király Jenő: A tömegkultúra esztétikája, 1-2. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1992.
Király Jenő: Frivol múzsa. A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája, 1-2. kötet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában, Budapest, Korona Kiadó, 1998.
Balogh Gyöngyi – Király Jenő: “Csak egy nap a világ…” A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929-1936, Budapest, Magyar Filmintézet, 2000.
Király Jenő: A film szimbolikája, I-VIII. kötet, Kaposvár – Budapest, Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék – Magyar Televízió Zrt, 2010-2011.
Király Jenő: A mai film szimbolikája, Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2017.


Elhunyt Mészáros István

Mészáros István (1930-2017) marxista filozófus, A tőkén túl  írója, az Eszmélet egykori alapítója, Kossuth-, Isaac Deutscher-, József Attila- és Lukács György díjas gondolkodó, a Magyar Tudomanyos Akadémia külső tagja, október 1-én Londonban 87. életévében elhunyt.

Lukács György azon kevés tanítványa és munkatársa közé tartozott, akik egész életükben és életük egészében marxisták maradtak: keresték a tőkefelhalmozáson és az értéktöbblet magánelsajátításán nyugvó polgári társadalmi berendezkedés humanista alternatíváját. Impozáns szellemi teljesítménye a magyar irodalmi és filozófiai kultúrát is gazdagította, a Szatíra és valóság (Csongor és Tünde) elemzésétől kezdve az 1956-os emigrációját követően olaszul írt és 2004-ben végre magyarul is megjelent József Attila és a modern művészet elemzéséig. Mészáros a legkomolyabb klasszikus filozófiai témák  – a marxi elidgenedés elmélet, Hegel – Marx – Lukács viszony, társadalmi struktúra és tudatformák összefügggéseinek elemzése – mellett számos jelenkori témát vett szellemi birtokába. Így   J. P. Sartre munkásságának jelentőségét, a single issue társadalmi mozgalmak “röghöz kötöttségét”, az ideológia hatalmának jellegét, a szocializmus vagy barbarság kérdését vagy éppen a polgári ökonomikusok (Jevons, Hayek, Marshal, Friedman) kritikáját. Opus Magnuma a Beyond Capital első ízben 1995-ben jelent meg Londonban, és mint más, számtalan kiadást megért műveit is, tucatnyi nyelvre fordították le.  Felfogásában a jelenkori kapitalizmust strukturalis válság jellemzi, melynek társadalmilag ellenőrizhetetlenné vált viszonyai teszik indokolttá a szocializmus felé való átmenet elméleti lehetőségeinek kutatását, beleértve a szocialista kritika és a szocialisztikus kísérletek történelmi örokségének feldolgozását. Mészáros a klasszius hagyomány szisztematikus tovabbépítőjeként a filozófiai szintű és igényű kapitalizmus kutatás egyik, sőt, alighanem legnagyobb jelenkori alakja. Művei hatástörténete óriási, további kutatást igenylő feladat.Szorgalmas élete, rendíthetetlen munkamorálja is példaértékű, melyet a nemzetközi mozgalom életéhez kapcsolódó jelenléte szervesen kísért.

Meggyőződésünk: emlékét a nagyívű munkásságához kapcsolódás  nemcsak fenntartja, hanem tovább is fogja vinni.



Karsai László: A történészek és a roma holokauszt. Vita Heindl Péterrel

Heindl Péter nem történész, miként Bársony János és Daróczi Ágnes sem az. Közös bennük, hogy a roma holokauszt történetével kapcsolatos magyarországi levéltári dokumentumokban nem kutattak, a levéltári forrásokat nem sokra becsülik, és nem ismerik a holokauszt modern, nemzetközi szakirodalmát sem. A Bársony-Daróczi szerzőpáros megpróbált roma holokauszt túlélőket találni, interjúkat készítettek, ezekre és csak ezekre alapozva viszont komoly történeti szakmunkát nem lehet írni.

Bővebben…