Emberek összetartozásának, együttélésének egyik történelmileg kifejlődött formája. A „nemzet" kategória különböző jelentései honosodtak meg.
- Kultúrnemzet: az azonos nyelvet beszélők és kulturális hagyományt követők integrációja.
- Államnemzet: az ugyanahhoz az országos méretű politikai egységhez tartozók integrációja.
- Gazdasági nemzet: az egyazon nemzetgazdaság működésébe bekapcsolódók integrációja.
Az emberek életfolyamatát a gazdasági értelemben vett nemzethez való tartozás (illetve ennek a hiánya) befolyásolja a legközvetlenebbül. Gazdasági nemzetről valamely állam egységes belső piacának, integrált nemzetgazdaságának létrejöttétől kezdve indokolt beszélni. A nyugat-európai államok többségében a két világháború közötti időszakig, a kelet-európai államok többségében a XX. század hatvanas éveiben bekövetkezett egy ilyen értelemben vett nemzet kialakulása. A soknemzetiségű országok közül például Nagy-Britanniában és Svájcban már régebben végbement ez a folyamat, Jugoszláviában vagy a Szovjetunióban viszont mind ez ideig nem jött létre egységes nemzetgazdaság.
A gazdaságilag offenzív helyzetben levő, prosperáló nemzetbe – mint más országokkal szemben gazdasági védelmet nyújtó pozitív közösségbe – való integrálódás társadalmi biztonságot jelent, közvetlen előnyöket biztosít a társadalom tagjai számára. Ugyanakkor a gazdasági problémák megjelenésével, illetve a nemzetközi integrációs folyamat megélénkülésével gyengül a nemzet gazdasági támaszt nyújtó szerepe, csökken a vele való azonosulás tehetősége, és bekövetkezik a nemzettudat válsága. Az emberek jelentős részénél felerősödik a kisközösségek iránti vonzalom, illetve a gazdasági nemzet hitetlenné vált közösségével szemben uralkodóvá válik a kultúrnemzettel való azonosulás, a nemzetiségi tudat.
