Krausz Tamás: A Hamász és Izrael háborújának értelmezései: antikapitalista vagy iszlamobaloldal?
Szocializmus
Paul Le Blanc: Lenin. Bevezetés, avagy mire is jó ez a könyv?
A cikk a szerző 2023-ban megjelent, Lenin. Responding to Catastrophe, Forging Revolution című könyvének előszava. Le Blanc monográfiájának fő kérdése, hogy miben is áll Lenin aktualitása, s természetesen – a nagy forradalmár nyomán – az,
hogy „mi a teendő” korunk társadalmi és ökológiai katasztrófája közepette.
Fikadu T. Ayanie: A kaszárnyaszocializmus „felülről”. Az etióp kísérlet a nem kapitalista vegyesgazdaság kontextusában.
1974-ben a Derg nevű katonai kormány ragadta magához az államhatalmat Etiópiában, hogy a népi demokrácia, az egypártrendszer és a központi tervezési mechanizmusok intézményesítésével új progresszív szocialista gazdaságpolitikát
valósítson meg. A különféle fejlesztési programok kombinációja azonban politikailag és gazdaságilag kontraproduktív volt, elsősorban azért, mert nem vette figyelembe a már létező nem kapitalista társadalmi-gazdasági intézményeket. A cikkben ezt az etióp politikai kísérletet elemzi a szerző.
Analízis
Ay Salem: Homokszem a felsőoktatási ipar gépezetében. Joyce Canaan szociológiai gyakorlata.
Joyce Canaan szociológus évtizedekre visszanyúlóan kritikus és érzékeny elemzéseket közölt a brit akadémikusokat sújtó strukturális problémákról. Jelen tanulmány az egyetemi rendszerrel kapcsolatos gondolkodásának főbb témáit és aggályait vizsgálja, amelyek kiterjednek a kormány és az üzleti élet hasznára fordított felsőoktatási kutatásra, a széles körű kommercializáció és a bürokratikus irányítás hatására a tudományos munka tapasztalataira, valamint a diplomák kétértelmű státuszára a jelenlegi zord gazdasági helyzetben. A cikk a progresszív cselekvés és változás kilátásainak megvitatásával zárul a jelenlegi körülmények között, ami kezdettől fogva foglalkoztatta Canaant.
Lakócai Csaba: A helyi fizetőeszközök lehetséges szerepe a kapitalizmus meghaladásában.
A közgazdasági pénzkiegészítők egyik fajtáját képezik a helyi kötődésű kiegészítő fizetőeszközök. A magyar nyelvű szakirodalomban általánosan elterjedt megnevezése a helyi fizetőeszközöknek a „helyi pénz”, bár ez nem teljesen korrekt. Ezek az eszközök ugyanis a pénz klasszikus közgazdasági funkciói közül jobbára csak a forgalmi és fizetőeszköz-funkciót töltik be. A cikk konklúziója, hogy csak akkor várható érdemi
gazdasági és társadalmi hatás a helyi fizetőeszközöktől, ha az intézményi kontextus is változik, méghozzá a kapitalizmus meghaladásának irányába.
David Lane: Az államkapitalizmus ellentmondásai és az államilag vezérelt hibrid kapitalizmus felemelkedése.
Ebben a tanulmányban az államkapitalizmussal kapcsolatos azon koncepció különböző interpretációit vázolom fel és teszem kritikai vizsgálat tárgyává, amely az államkapitalizmust a kapitalizmusból a szocializmus felé fejlődő társadalmak kontextusában értelmezi. A tanulmányban különbséget teszek az állam mint a termelőeszközök birtokosa, mint egyfajta gazdasági koordinátor, mint a politikai hatalom uralkodó intézménye és mint a többletérték kinyerésének és elosztásának eszköze között.
Történelem
Krajcsi Sándor Roland: Adalékok a kubai internacionalizmus születéséhez és metamorfózisához.
A kubai forradalom győzelme után a szigetországban hatalomra kerülő, Fidel Castro vezette új kormány külpolitikája igen érdekes irányvonalat jelölt ki maga számára. Ez pedig nem volt más, mint az elnyomott harmadik világbéli országok (különösképpen Afrika és Latin-Amerika államainak) internacionalista alapokon történő megsegítése szabadságuk kivívásához. A cikk ezen külpolitika kialakulásának hátterében álló okokra keresi a választ, mégpedig a Kubát és népét ért különböző történelmi, ideológiai, társadalmi és külpolitikai hatások együttes elemzése útján.
Sándor Norbert Tibor: A kubai munkásnők életviszonyai az államszocialista Magyarországon.
A kutatás középpontjában az 1980-as években a kubai–magyar munkaügyi megállapodás keretében Magyarországra érkezett kubai textilipari vendégmunkásnők életkörülményeinek bemutatása áll. A szerző részletesen ismerteti az érkezők körét,
a kiválasztási kritériumokat és az államközi szerződés részleteit, arra is rávilágítva, hogy milyen feltételekkel és milyen céllal érkeztek a fiatal kubaiak Magyarországra. A cikk új primer források felhasználásával járul hozzá a kubai–magyar munkaügyi megállapodás korszakának jobb megértéséhez és értékeléséhez.
Dokumentum
A Közel-Kelet a világrendszerben. Részletek Lugosi Győző és Krausz Tamás levelezéséből (2009-2018)
Melléklet
Mészáros István: A Leviatánon túl. Az állam kritikája. (Részletek.)
A nemzetközileg elismert magyar filozófus négykötetes magnum opusa, A tőkén túl után kezdte el írni A Leviatánon túl című, az állam kritikájával sokoldalúan foglalkozó, de befejezetlen munkáját. Ez ugyan poszthumusz mű, de a szövegkorpusz egyértelműen megmutatja szerzője filozófiai radikalizmusát: a tőke és az állam meghaladása együttes feladat, egyik sem mehet a másik nélkül.
(Első fejezet) Az állam történelmileg anakronisztikus jellege és szükségszerű meghaladása.
(Harmadik fejezet) Az ősi-kezdetleges egyenlőségtől a valódi egyenlőségig – a szolgaságon át.