Kinek tejel a tehén? avagy Kiszakadhat-e a tejeszsacskó? – Mikroökonómia nagyra nőtt gyermekeknek

Az írás arra tesz kísérletet, hogy bonyolultnak feltüntetett gazdasági összefüggéseket egyszerű, átlátható összefüggésekként mutasson be. Ennek eszközeként feltérképezi a táplálékszerzés, illetve jövedelemszerzés különböző típusait. Lefordítja a gazdaságtani kategóriákat: szaktudományos fejtegetés helyett – a közérthetőség esélyének növelése érdekében – szemléletességre törekvő nyelvet használ.

„Nehezen ért meg valamit az, aki azért kapja a fizetését, hogy ne értse meg" (Upton Sinclair)

„Az egyéni és társadalmi lét alapvető kérdéseivel, illetve pszichológiai, gazdasági, politikai és morális kérdésekkel kapcsolatban kultúránk fő funkciója: a kérdések elködösítése. Ez fejeződik ki ama állításban, hogy az átlagember számára a problémák annyira bonyolultak, hogy nem tudja megérteni őket… Azzal, hogy ezeket a kérdéseket annyira bonyolultaknak tüntetik fel, hogy csak a 'szakemberek' tudnak érdemben hozzászólni, s még ők is csak szűk szakterületükön, … elveszik az emberek kedvét attól, hogy a lényegesnek számító kérdésekben megbízzanak saját gondolkodási képességükben. Az egyén úgy érzi, hogy az adatok áttekinthetetlen dzsungelének tehetetlen foglya lett, és bámulatra méltó türelemmel várja, hogy a szakemberek végre rájöjjenek: mit kell tenni, milyen irányban kell haladni."

Következmények:

– „az emberek leszoknak arról, hogy maguk gondolkodjanak és döntsenek";

– „egyfajta gyerekes hit mindabban, amit a tekintélyek mondanak";

– „a mai ember… valójában csak azt akarja, amit elvárnak tőle". (Erich Fromm)

Azon állítás, hogy a törvény „szemernyit sem vesz el a szabadságomból", „szélesre tárta a kaput a szakértők uralma előtt." Úgymond: ha az emberek a szakértők uralmát „nem fogadják el, akkor hiányzik belőlük az ésszerűség. Ha viszont az emberek irracionálisak, akkor a ráció eszközével el kell nyomni őket… Én kibocsátom a rendelkezéseimet, ha pedig ellenállsz, akkor az én dolgom, hogy elfojtsam benned azt az irracionális elemet, amelyben az ésszel való szembenállásod megnyilvánul. Persze könnyebb volna a feladatom, ha ezt az elemet te magad fojtanád el magadban; ezért arra próbállak nevelni, hogy ezt meg tudd tenni…"

A szakértők álláspontja szerint: „ha te magad nem fegyelmezed saját magadat, nekem kell megtennem". „Mindez zsarnoksághoz vezet, … amelyről azután kimutatják, hogy a szabadsággal azonos…" (Isaiah Berlin)

„Az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék: kiskorúság." „Az emberiség nagy része… szívesen marad kiskorú egész életében, s másoknak könnyű ezek gyámjává feltolni magukat." „A gyámok… jóságosan magukra vették a rajtuk való felügyeletet. Miután elbutították jószágaikat, s gondosan vigyáztak, nehogy e jámbor teremtmények egy lépést is tehessenek ama járókán kívül, amelybe bezárták őket, megmutatták nekik az őket fenyegető veszélyeket, ha megpróbálnának egyedül járni." (Immanuel Kant)

A gyermek hiszékeny. Hisz a felnőtteknek.

A nagyra nőtt gyermek hiszékeny. Tekintélyeknek hisz: szakértőknek, korunk szakembereinek.

Elhiszi a kirekesztő magántulajdon szakértőjének, a közgazdásznak, hogy csak a kirekesztő magántulajdon lehet gazdaságos.

Elhiszi az állami uralom szakemberének, a politikusnak, hogy társadalom nem létezhet állami uralom nélkül.

Inkább hisz a kirekesztő magántulajdon és az állami uralom ideológusának, a jogásznak, mint önmagának.

Inkább hisz a kirekesztő magántulajdon és az állami uralom propagandistájának, a médiának, mint önmagának.

***

 

Az Úr megteremté a világot. És látá, hogy jó.

Azután az ördög elkezdte kidolgozni a részleteket.

(Apokrif)

 

Az ördög a részletekben van. A részletekben az ördög van. Pokolba az ördöggel! Pokolba a részletekkel!

I.

 

Kinek tejel a tehén? A tehén a borjának tejel. Tejet ad a borjának, ha az éhes.

Miért tejel a tehén? Miért ad tejet a borjának?

Viselkedésére vannak bonyolultabb magyarázatok is, de a gazdaságtani álláspont a legvilágosabb. Klasszikus piacgazdasági nézőpontból a tehén azért elégíti ki borja szükségletét, mert borja kielégíti az ő szükségletét. A tehén azért elégíti ki borja tejszükségletét, mert borja kielégíti az ő szeretetszükségletét. A tehén tejárut ad szeretetáruért, vagy valamilyen más, a borjától kapott szimbolikus (egyetlen szóval pontosan nem megnevezhető) áruért.

A tehén és a borja közötti kapcsolat az állatvilág egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A tehén és a borja közötti kapcsolat úgy is felfogható, mint a hajdani borjú és a majdani tehén közötti szabad, önkéntes polgári kapcsolat. (Itt el kell tekinteni az olyan eshetőségektől, amelyek ezen összefüggés megértését hátráltatják, például hogy a borjú nem tehénként, hanem bikaként vagy borjúhúsként végzi.)

A tehén és a borja közötti kapcsolat a piacgazdaság egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A tehén és a borja közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi.

A piac a szabad és önkéntes szükségletcsere birodalma. A tehén szabadon dönt arról, hogy tőgyet nyújt. A borjú szabadon dönt arról, hogy tőgyet szív. Nyújtás és szívás időtartamát, terjedelmének nagyságát (az átmozgó tej mennyiségét) a piaci szereplők kölcsönös egyetértése határozza meg. A tehén addig ad a borjának tejet, ameddig a borja tejszükséglettel rendelkezik. Vagyis ameddig a borjának tejre van szüksége és ezt a szükségletét, tejigényét tevőlegesen kinyilvánítja – azaz szívja.

 

II.

 

 

Megakadályozhatja bármi is a tehenet abban, hogy tejeljen a borjának? Megakadályozhatja abban, hogy a borjával szabad piaci kapcsolatba lépjen?

Hátrányosan érintheti a tehén és a borja közötti piaci kapcsolat létesítését, ha a tehén valamilyen állati ragadozóval, például farkassal találkozik, amely őt – a borjával ellentétben – nem a tejéért, hanem a húsáért szereti. Ez a ragadozó a tehénnel – annak a borjával létesített piaci kapcsolatához képest – másféle piaci kapcsolatot, versenypiaci kapcsolatot kezdeményez. Konkrétan: a ragadozó két egyenlő piaci szereplő futóversenyét kezdeményezi, amelyben – ha történetesen ő győz – a verseny vesztesét levadássza, leragadozza. A tejárut megszemélyesítő tehén átalakul húsárut megszemélyesítő tehénné.

Esélyegyenlőség, versenyegyenlőség van biztosítva a piaci verseny résztvevői számára: azonos a versenypálya, azonosak a versenyszabályok (bal, jobb, illetve szabadon választható alternatívaként: jobb, bal). Ennek ellenére tehén és borja piaci kapcsolata, illetve ragadozó és tehén piaci kapcsolata nem teljesen azonos, amennyiben az utóbbiban a tehén részéről a versenypiaci részvétel nem feltétlenül önkéntes. A tehén valószínűleg nem kezdeményezi ezt a versenyt, továbbá a nem általa kezdeményezett versenyben nem teljesen szabad elhatározásából vesz részt. Nem pusztán belső késztetésre kezd a piacon versenytehénként szerepelni.

Nem tisztán szabad mérlegelés eredményeként viszi a vásárra a teje helyett a bőrét versenytehénként. A tehén nem szabadon határoz arról, hogy a piaccal ne pusztán árutermelőként, azaz áruja (teje) révén kerüljön kapcsolatba, hanem hogy önmaga, mint áru váljon versenypiaci szereplővé. Számára a versenykényszer kényszerű tevékenységet eredményez, kényszerpiaci részvételt, piaci kényszermunkát jelent.

 

III.

 

A tehén és a borja közötti kapcsolat az állatvilág egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A ragadozó és a tehén közötti kapcsolat az állatvilág polgárai közötti nem egyenrangú kapcsolat: a kényszerítő, vagyis a kényszert alkalmazó és a kényszerített, vagyis a kényszert elszenvedő versenypiaci kapcsolata. A ragadozó és a tehén közötti gazdasági kapcsolat az állatvilág ragadozó polgára és az állatvilág elragadott (megkergetett, levadászott, leragadozott) polgára közötti kapcsolat. Az állatvilág ragadozó polgárának hatalmát az állatvilág elragadott (leragadozott) polgára felett természeti erőfölénye hozza létre.

A tehén és a borja közötti kapcsolat a piacgazdaság egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A tehén és a borja közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi.

A ragadozó és a tehén közötti kapcsolat a piacgazdaság nem egyenrangú polgárai közötti nem szabad kapcsolat. A ragadozó és a tehén közötti piacgazdasági kapcsolatot nem önkéntesség és kölcsönösség jellemzi.

 

IV.

 

A tehén tejet ad a borjának. Elképzelhető, hogy a tehén másnak is tejel? Elképzelhető, hogy a tehén nem csak a borjának, hanem másnak is ad tejet?

Előfordul, hogy a tehénnek gazdája van és a tehén a gazdájának is tejel. Előfordul, hogy a tehén tejet ad a gazdájának, mert a gazda tejet ragad el tőle.

A gazda megműveli a tehenet. Kiviszi a rétre legelni. Vizet hoz neki a kútról. Az istállóban szalmát tesz alá. Megfeji stb. Az állati ragadozó a tehenet a húsáért szereti. A tehén tejivó gazdája a tehenet a tejéért szereti. A dolgozó tulajdonosok rendszerében a tehén tulajdonosa és a tehén megművelője – a tejműves – ugyanaz.

Azé a tehén, aki megműveli.

(A gazdátlan és megműveletlen, vagyis önművelő tehenek vizsgálatától itt most el kell tekinteni.)

 

V.

 

Azé a tehén, aki megműveli. Azé a tehén, aki megműveli?

Előfordul, hogy a gazda műveli meg a tehenet. Kiviszi a rétre legelni. Vizet hoz neki a kútról. Az istállóban szalmát tesz alá. Megfeji stb. Ebben az esetben a tehén tulajdonosa és a tehén megművelője, a tejműves, ugyanaz.

Előfordul, hogy nem a gazda műveli meg a tehenet. Nem ő viszi legelni. Nem ő hoz neki vizet. Nem ő tesz alá szalmát. Nem ő feji meg.

Előfordul, hogy a gazda alkalmazottat fogad, aki eteti, itatja, gondozza, megfeji a tehenet. Az alkalmazott a gazdának eteti, itatja, gondozza, feji a tehenet. Az alkalmazott nem saját magának, hanem a gazdának ragadja el a tehéntől a tejet. A tehén nem az őt fejő alkalmazottnak, hanem a gazdának adja a tejet. Az alkalmazott által megfejt tehén a gazdának tejel. A tehenet megművelő alkalmazott is a gazdának tejel.

Ebben az esetben nem azé a tehén, aki megműveli. A megművelt tehén a gazdáé, vagyis a ragadozó tulajdonosé, a farkas-tulajdonosé. A ragadozó tulajdonosok, a farkas-tulajdon rendszerében a tehén megművelője, a tejműves és a tehén tulajdonosa nem ugyanaz a személy.

 

VI.

 

A tehén és a borja közötti kapcsolat az állatvilág egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A gazda és a tehén közötti kapcsolat az élővilág polgárai közötti nem egyenrangú kapcsolat. A gazda és a befogott tehén közötti gazdasági kapcsolat az élővilág ragadozó polgára és az élővilág elragadott (befogott, leragadozott) polgára közötti kapcsolat.

A ragadozó polgár előjogait az élővilág befogott (leragadozott) polgárával szemben erőfölénye hozza létre, és állami törvényhozás szentesíti.

A tehén és a borja közötti kapcsolat a piacgazdaság egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A tehén és a borja közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi.

A gazda és a tehén közötti kapcsolat a piacgazdaság nem egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat.

A gazda és a tehén közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi. A befogott és jászolhoz kötött tehén előbb-utóbb megéhezik és megszomjazik. Mivel befogták és megkötötték, nincs módja önművelésre, nincs módja arra, hogy szükségleteit saját maga elégítse ki. Táplálkozási szükségleteinek kielégítéséről a gazdája gondoskodik. A gazda joggal tart arra igényt, hogy a tehén – ellenszolgáltatásként – neki tejeljen.

Az anarchista tehén csak a borjának tejel.

Az állami (államilag megrendszabályozott) tehén a gazdájának tejel.

 

VII.

 

Az alkalmazott nem teljesen szabad elhatározásból szegődik a gazda szolgálatába. Nem pusztán belső késztetésre bocsátja áruba a piacon termékei helyett a munkaerejét. Az alkalmazott nem szabadon határoz arról, hogy a piaccal ne pusztán árutermelőként, áruja révén kerüljön kapcsolatba, hanem hogy önmaga, mint áru váljon piaci szereplővé. Számára az alkalmazotti helyzet kényszerű tevékenységet eredményez, kényszerpiaci részvételt, piaci kényszermunkát jelent.

VIII.

 

A tehén és a borja közötti kapcsolat az állatvilág egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A gazda és az alkalmazottja közötti kapcsolat az állami világ polgárai (az állampolgárok) közötti nem egyenrangú kapcsolat. A gazda és az alkalmazott közötti gazdasági kapcsolat a ragadozó polgár és a leragadozott (befogott) polgár közötti kapcsolat.

A ragadozó polgár előjogait az állami világ befogott (leragadozott) polgárával szemben gazdasági erőfölénye hozza létre, és állami törvényhozás szentesíti.

A tehén és a borja közötti kapcsolat a piacgazdaság egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A tehén és a borja közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi.

A gazda és az alkalmazott közötti kapcsolat a piacgazdaság nem egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat.

A gazda és az alkalmazott közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi. A saját létfenntartási feltételektől megfosztott alkalmazott előbb-utóbb megéhezik és megszomjazik. Mivel megélhetési eszközeitől megfosztották, nincs módja önfenntartásra, nincs módja arra, hogy a szükségleteit saját maga elégítse ki. Táplálkozási szükségleteinek kielégítéséről a gazdája gondoskodik. A gazda joggal tart arra igényt, hogy az alkalmazott – ellenszolgáltatásként – neki tejeljen.

Az anarchista alkalmazott magának fej tejet.

Az államilag megrendszabályozott alkalmazott a gazdájának fej tejet.

 

IX.

 

A tehén tejet ad a borjának. A borjú tejet iszik. A tehén tejet ad a gazdájának. A gazda tejet iszik. A gazda tejet ad az alkalmazottjának. Az alkalmazott tejet iszik. Elképzelhető, hogy a gazda másnak is ad tejet?

Előfordul, hogy a gazda saját maga készíti a ruházatát. Előfordul, hogy a gazda alkalmazottat fogad, és vele készítteti a ruháját.

Előfordul, hogy a gazda maga építi a házát. Előfordul, hogy a gazda alkalmazottat fogad, és vele építteti a házát.

De az is előfordul, hogy a gazda a ruhaszükségletét, házszükségletét stb. ruhavásárlással, házvásárlással stb. elégíti ki. A ruhaműves, házműves stb. azért elégíti ki a tejtermelő gazda szükségletét, mert a tejtermelő gazda kielégíti az ő tejszükségletét. A tejtermelő gazda azért elégíti ki a ruhaműves, házműves stb. tejszükségletét, mert a ruhaműves, házműves stb. kielégíti az ő ruhaszükségletét, házszükségletét stb. A gazda tejárut ad ruhaáruért, házáruért és más, számára szükséges árukért.

A tejtermelő gazda és a ruhatermelő ruhaműves, háztermelő házműves stb. közötti kapcsolat a piacgazdaság egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A tejtermelő gazda és a ruhaműves, házműves stb. közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi.

A piac a szabad és önkéntes szükségletcsere birodalma. A tejtermelő szabadon dönt arról, hogy tejet árul. A ruhatermelő szabadon dönt arról, hogy ruhát árul. A háztermelő szabadon dönt arról, hogy házat árul. Stb. A kicserélésre kerülő tejáru, ruhaáru, házáru stb. nagyságát (cserearányát, a cserében alkalmazott mennyiségét) a piaci szereplők kölcsönös egyetértése határozza meg.

 

X.

 

A tehén tejet ad a borjának. A borjú tejet iszik. A tehén tejet ad a gazdájának. A gazda tejet iszik. A gazda tejet ad az alkalmazottjának. Az alkalmazott tejet iszik. A gazda tejet ad a ruhaművesnek, a házművesnek stb. A ruhaműves, a házműves stb. tejet iszik. Elképzelhető, hogy a gazda másnak is ad tejet? Elképzelhető, hogy rajtuk kívül más is iszik tejet?

Elképzelhető, hogy politikus is iszik tejet (visel ruhát, lakik házban stb.) A politikus politikát termel. Elképzelhető – mint a mesében -, hogy a tejtermelő gazda rendelkezik politikaszükséglettel. Ebben az esetben a tejtermelő gazda azért elégíti ki a politikus tejszükségletét, mert a politikus kielégíti az ő politikaszükségletét. A gazda tejárut ad a számára szükséges politikaáruért.

A tejtermelő gazda és a politikus közötti kapcsolat a piacgazdaság egyenrangú polgárai közötti szabad kapcsolat. A tejtermelő gazda és a politikus közötti piacgazdasági kapcsolatot az önkéntesség és a kölcsönösség jellemzi.

A piac a szabad és önkéntes szükségletcsere birodalma. A tejtermelő szabadon dönt arról, hogy tejet árul. A politikus szabadon dönt arról, hogy politikát árul. A kicserélésre kerülő tejáru és politikaáru nagyságát (cserearányát, a cserében alkalmazott mennyiségét) a piaci szereplők kölcsönös egyetértése határozza meg. Annyi tejet iszik a politikus, amennyit politikája a tejtermelő gazdának megér.

 

XI.

 

Elképzelhető, hogy a tejtermelő gazdának szüksége van a politikus

termékére. Ezért ad neki tejet. De az is elképzelhető, hogy a tejtermelő gazdának nincs szüksége a politikus termékére. Ezért nem ad neki tejet.

Elképzelhető, hogy a politikus annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Hogyan lehetséges, hogy a politikus akkor is iszik tejet, ha a tejtermelő gazda nem adott neki? Ha a tejtermelő gazda nem adott neki, akkor ki adhatott neki tejet?

Az anarchista tehén biztosan nem adott a politikusnak tejet, mert ő csak a borjának ad.

A gazda által befogott (elragadott) tehén sem adhatott a politikusnak tejet, mert tőle tejet csak a gazdája ragadhat el. A tehén ragadozó tulajdonos gazdájának ezt a jogát az állam szentesíti és védi.

A gazda által befogott alkalmazott sem adhatott a politikusnak tejet, mert ő csak a gazdájának ragadhat el tejet a tehéntől. Az alkalmazott ragadozó tulajdonos gazdájának ezt a jogát az állam szentesíti és védi.

Hogyan lehetséges, hogy a politikus akkor is iszik tejet, ha senki nem ad neki? Valahogyan mégis csak tejet kellett szereznie ahhoz, hogy tejet tudjon inni!

 

XII.

 

Elképzelhető, hogy a politikus annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Elképzelhető, hogy az adószedő annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Elképzelhető, hogy a jogász annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Elképzelhető, hogy a rendőr annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Elképzelhető, hogy a közgazdász annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Elképzelhető, hogy a pedagógus annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Elképzelhető, hogy a médikus (újságíró, riporter, politológus, médiaszereplő stb.) annak ellenére iszik tejet, hogy a tejtermelő gazda nem adott neki.

Hogyan lehetséges, hogy a politikus, adószedő, jogász, rendőr, közgazdász, pedagógus, médikus stb. akkor is iszik tejet, ha a tejtermelő gazda nem adott neki? Ha a tejtermelő gazda nem adott neki, akkor ki adhatott neki tejet?

 

XIII.

 

A politikusnak, az adószedőnek, a jogásznak, a rendőrnek, a közgazdásznak, a pedagógusnak, a médikusnak stb. az állam ad tejet. Az államnak a tehén gazdája ad tejet.

A tehén gazdája az államnak azért ad tejet, mert az állam elragadja tőle. A gazda tejel az államnak, mert kénytelen az államnak tejelni. Tehát a tehén a gazdájának is, meg az államnak is tejel.

 

XIV.

 

A tehén azért ad tejet a borjának, mert a borja kielégíti anyai szükségletét. Tehén és borjú kapcsolata egyenrangú, szabad, önkéntes és kölcsönös.

A tejtermelő gazda azért ad tejet a ruhaművesnek, házművesnek stb., mert azok fogyasztási szükségleteit elégítik ki. Kapcsolatuk egyenrangú, szabad, önkéntes és kölcsönös.

A tehén azért ad tejet a gazdájának, mert az elragadja tőle. A gazda azért gondoskodik a tehén megműveléséről, hogy a tejét elragadhassa tőle. Gazda és tehén kapcsolata nem egyenrangú. Ragadozó tulajdonos és befogott (elragadott) tulajdon kapcsolata áll fenn közöttük. De az alárendelt helyzetben levő tehén szükségletkielégítéséről gondoskodik a gazdája (hogy meg ne dögöljön). Tehén és gazdája kapcsolata – az alá-fölérendeltség helyzetében (e hierarchia bázisán, alapzatán) -szabad, önkéntes és kölcsönös. (A tehén álláspontjáról: kölcsönös, mert élelemért ad tejet; önkéntes, mert nem utasítja vissza az élelmet; szabad, mert kényszerhelyzetében így tudja a táplálkozási szükségletét kielégíteni, az éhhalált elkerülni.)

A gazda azért ad tejet az alkalmazottjának, mert az a tehenét megműveli (gondozza). Gazda és alkalmazott kapcsolata nem egyenrangú. Ragadozó tulajdonos és befogott (elragadott) munkaerő kapcsolata áll fenn közöttük. De az alárendelt helyzetben levő alkalmazott szükségletkielégítéséről gondoskodik a gazdája (hogy meg ne dögöljön). Alkalmazott és gazdája kapcsolata – az alá-fölérendeltség helyzetében (e hierarchia bázisán, alapzatán) – szabad, önkéntes és kölcsönös. (Az alkalmazott álláspontjáról: kölcsönös, mert élelemért gondozza a tehenet; önkéntes, mert nem utasítja vissza az élelmet; szabad, mert kényszerhelyzetében így tudja a táplálkozási szükségletét kielégíteni, az éhhalált elkerülni.)

A gazda azért ad tejet az államnak, mert az állam erre kényszeríti. Az állam és a tejtermelő gazda kapcsolata nem egyenrangú. Ragadozó állam és befogott tulajdonos kapcsolata áll fenn közöttük. Az állam és a tejelő tulajdonos alá-fölérendeltségét másként értelmezi a befogott tulajdonos, és másként a ragadozó állam.

 

XV.

 

A tejtermelő gazda álláspontja szerint azért kell neki a ragadozó állam részére tejelnie, mert az állam élősködők seregét alkalmazza és tartja el. A ragadozó állam azért ragad el tejet a befogott gazdától, hogy tejet adhasson alkalmazottainak: az élősdi politikusnak, az élősdi adószedőnek, az élősdi jogásznak, az élősdi rendőrnek, az élősdi közgazdásznak, az élősdi pedagógusnak, az élősdi médikusnak stb. Az állam azért ragadja el a tejtermelő gazdától a termékét, hogy az élősdi állami alkalmazottak éhen ne pusztuljanak.

 

XVI.

 

Az állam álláspontja szerint azért kell a tejtermelő gazdának az állam részére tejelnie, mert az állam a ragadozó tulajdonos szükségleteit elégíti ki. Az állam tevékenysége a ragadozó tulajdonos szükségleteit elégíti ki – akár tudatában van ennek a tulajdonos, akár nem. Az állam a ragadozó tulajdonos szükségleteit elégíti ki – akár akarja ezt a tulajdonos, akár nem.

– Az állam a ragadozó tulajdonos szükségletét elégíti ki azzal, hogy tulajdonosi előjogait alkotmányban szentesíti. Az állam a ragadozó tulajdonos szükségletét elégíti ki azzal, hogy a ragadozás jogával való élés és visszaélés jogát alkotmányban szentesíti. E feladatok elvégzésére az állam jogászokat alkalmaz.

– Az állam a ragadozó tulajdonos szükségletét elégíti ki azzal, hogy tulajdonosi előjogait védelmezi: megvédi anyagi, tulajdonosi biztonságát. E feladat elvégzésére az állam csendőrséget, rendőrséget, katonaságot, titkosszolgálatokat stb. hoz létre, és fegyvereseket, ügynököket, besúgókat alkalmaz.

– Az állam a ragadozó tulajdonos szükségletét elégíti ki azzal, hogy az alárendelt alkalmazottakkal szemben megvédi a tulajdonos személyi biztonságát. E feladat elvégzésére az állam rendőröket alkalmaz.

– Az állam a ragadozó tulajdonos szükségletét szolgálja annak hirdetésével, hogy a tulajdonnélküli alkalmazott a ragadozó tulajdonosnak köszönheti, hogy munkát talál – vagyis életben maradását. E feladat elvégzésére az állam közgazdászokat alkalmaz.

– Az állam a ragadozó tulajdonos szükségletét elégíti ki annak hirdetésével, hogy a ragadozó tulajdon rendszere a tulajdonnélküli alkalmazottak érdekét szolgálja. E feladat elvégzésére az állam ige- és porhintő pedagógusokat alkalmaz.

– Az állam a ragadozó tulajdonos szükségletét elégíti ki annak hirdetésével, hogy a csendőrség, rendőrség, katonaság, titkosszolgálat stb. a tulajdonnélküli alkalmazottak biztonságát szolgálja. E feladat elvégzésére az állam ige- és porhintő médikusokat (újságírók, riporterek, médiaszereplők stb.) alkalmaz.

 

XVII.

 

A tejtermelő gazda álláspontja szerint az állam nem az ő szükségleteit elégíti ki. A ragadozó állam olyan állami szolgálatokat, szolgáltatásokat tukmál, kényszerít rá, amelyekre neki nincs szüksége.

Az állam a tőle ellopott tejjel táplálja élősdi alkalmazottait.

A tejtermelő gazda álláspontja szerint neki kell eldöntenie, hogy melyik szolgálatra, szolgáltatásra van, és melyikre nincs szüksége. Neki kell eldöntenie, hogy melyik szolgálatért, szolgáltatásért ad, és melyikért nem ad tejet. Neki kell eldöntenie, hogy melyik szolgálat, szolgáltatás mennyi tejet ér meg neki.

 

XVIII.

 

Az anarchista gazda a vevőnek tejel.

Az állami (államilag megrendszabályozott) gazda az államnak tejel.

 

XIX.

 

Az állam azé, aki megműveli. Az államot a politikus műveli meg (működteti). Az állam agya a politikus. Az állam vére a pénz. Az állam vérellátásáról a vérszívó adószedők feladata gondoskodni.

Az állam, mint legnagyobb ragadozó, azzal védelmezi a ragadozó tulajdonosok osztályát a befogott alkalmazottak osztályával szemben, hogy működteti a ragadozó tulajdonosok rendszerét. Az állam az élősködők osztályának alkalmazásával működteti a ragadozó tulajdonosok rendszerét.

Az állampolgár agya azé, aki megműveli. Az állampolgár agyát a politikus művelteti meg az állami alkalmazott és az önkéntes segítő újságírókkal, riporterekkel, politológusokkal, jogászokkal, közgazdászokkal, pedagógusokkal stb.

 

XX.

 

A politikus – tudva-nemtudva, akarva-akaratlan – ügynöke a ragadozó tulajdonosok rendszerének. Ügynöki szolgálataiért tejel neki a ragadozó tulajdonosok állama.

A jogász – tudva-nemtudva, akarva-akaratlan – ügynöke a ragadozó tulajdonosok rendszerének. Ügynöki szolgálataiért tejel neki a ragadozó tulajdonosok állama.

A közgazdász – tudva-nemtudva, akarva-akaratlan – ügynöke a ragadozó tulajdonosok rendszerének. Ügynöki szolgálataiért tejel neki a ragadozó tulajdonosok állama.

A politológus – tudva-nemtudva, akarva-akaratlan – ügynöke a ragadozó tulajdonosok rendszerének. Ügynöki szolgálataiért tejel neki a ragadozó tulajdonosok állama.

A médiaszereplő – tudva-nemtudva, akarva-akaratlan – ügynöke a ragadozó tulajdonosok rendszerének. Ügynöki szolgálataiért tejel neki a ragadozó tulajdonosok állama.

Az újságíró – tudva-nemtudva, akarva-akaratlan – ügynöke a ragadozó tulajdonosok rendszerének. Ügynöki szolgálataiért tejel neki a ragadozó tulajdonosok állama.

A pedagógus – tudva-nemtudva, akarva-akaratlan – ügynöke a ragadozó tulajdonosok rendszerének. Ügynöki szolgálataiért tejel neki a ragadozó tulajdonosok állama.

Stb.

A ragadozó tulajdonosok rendszerének szakemberei ügynöki tevékenységgel szolgálják meg az eltartásukat.

 

XXI.

 

Az állam álláspontja szerint azért kell a tejtermelő gazdának az állam részére tejelnie, mert az állam a tejtermelő gazda szükségleteit elégíti ki. Az állam tevékenysége a ragadozó tulajdonos szükségleteit elégíti ki – akár tudatában van ennek a tulajdonos, akár nem. Az állam a ragadozó tulajdonos szükségleteit elégíti ki – akár akarja ezt a tulajdonos, akár nem.

A ragadozó gazdaállam feladata a kisebb ragadozók biztonságáról gondoskodni. A ragadozó gazdaállam védelmezi a ragadozó tulajdonosokat.

A ragadozó gazdaállam feladata élősködő alkalmazottainak megélhetéséről és biztonságáról gondoskodni. A ragadozó gazdaállam táplálja és védelmezi élősködő alkalmazottait.

 

XXII.

 

A ragadozó tulajdonosok rendszerében az állam előjogokat élvez a termelő gazdával szemben. A ragadozó tulajdonosok rendszerében a ragadozó állam előjogokat élvez a kisebb ragadozókkal szemben. A ragadozó tulajdonosok rendszerében az állam jogszerűen ragad el tejet a tejtermelő gazdától. Ezt a jogát az állam élősködő alkalmazottai szentesítik (jogász, közgazdász, médikus, pedagógus stb.) és érvényesítik (politikus, adószedő, rendőr stb.). A ragadozó tulajdonosok rendszerében az állam jogszerűen lopott (élősködő állami alkalmazottak által jogszerűsítetten lopott) tejjel táplálja az alkalmazottait.

 

XXIII.

 

Az élősködő állami alkalmazottak tejet isznak. Nem fejnek tehenet, nem fejnek tejtermelő gazdát, a tejtermelő gazda szükségletét nem elégítik ki a piacon – mégis tejet isznak. Nem termelnek, nem ragadoznak, mégis táplálkoznak. A gazdaállam táplálja nem termelő, nem ragadozó, csupán élősködő alkalmazottait. Állami borjakként szívják az állam tőgyét. Szívhatják, amikor és ameddig állami szükségletet elégítenek ki. Jogszerűen lopott tejet szívnak. Lopott tejet szívnak – de a tejnek nincs szaga.

 

XXIV.

 

A ragadozó tulajdonos számára a tehén gazdasági haszonállat. Azért eteti (etetteti), hogy tejeljen neki.

A ragadozó tulajdonos számára az alkalmazott gazdasági haszonállat. Azért alkalmazza, hogy tejeljen neki.

A ragadozó állam számára a ragadozó tulajdonos gazdasági haszonállat. Azért védelmezi, hogy tejeljen neki.

A ragadozó tulajdonos számára a ragadozó állam politikai haszonállat. Azért tejel a ragadozó államnak, hogy az kierőszakolja: a ragadozó tulajdonosnak tejeljen a tehén; a ragadozó tulajdonosnak tejeljen az alkalmazott.

 

XV.

 

Előfordul, hogy valamelyik élősdi állami alkalmazottban felébred az öntudat, és független értelmiségivé akar válni. Azt gondolja, hogy nem csak az állam borjaként képes tejet inni, hanem a saját erejéből is. A független értelmiségi azt gondolja, hogy az államtól független úton, csak a piactól függve is képes tejet szerezni. Azt gondolja, hogy szüksége van rá a tehén gazdájának. Azt gondolja, hogy a tehén gazdája rendelkezik értelmiségi-szükséglettel, és annak kielégítéséért ad neki tejet. Az államtól független értelmiségi annyi tejet iszik, amennyi értelmiségi-szükséglettel a tehén gazdája rendelkezik.

 

XVI.

 

Előfordul, hogy a tehén gazdája rendelkezik értelmiségi- szükséglettel, és annak kielégítéséért tejet ad az államtól független értelmiséginek. Értelmiségi-áru tejárura cserélődik. De az is előfordul, hogy a tehén gazdája nem rendelkezik bizonyosfajta értelmiségi-szükséglettel. Ebben az esetben az értelmiségi-áru nem talál vevőre, és a tejivó független értelmiségi szomjan marad. Mit tehet ilyenkor az államtól független értelmiségi? Tudatosíthatja magában, hogy mivel értelmiségi-árujával, eladóként nem tud betörni a piacra, ezért vevőként sem válhat piaci szereplővé. Vagyis le kell szoknia a tejivásról. Mit tehet az államtól független értelmiségi, ha a pangó értelmiségi-piac ellenére sem akar tejmentes életet élni? Az államtól független értelmiségi továbbfejleszti függetlenségét: átalakul a piactól is független értelmiségivé. Az államtól és piactól független értelmiségi – ha nem akar leszokni a tejivásról – rászokik a tehéngondozásra, és tejművessé válik.

 

XXVII.

 

Az öntudatos tejműves alkalmazott álláspontja szerint az állam nem az ő szükségleteit elégíti ki. A ragadozó állam olyan állami szolgálatokat, szolgáltatásokat kényszerít rá, amelyekre neki nincs szüksége.

Olyan állami szolgálatokat, szolgáltatásokat kényszerít rá, amelyekre nem neki, hanem ragadozó tulajdonos gazdájának van szüksége.

A ragadozó tulajdonosok rendszerében az állam előjogokat biztosít a ragadozó tulajdonos gazdának az alkalmazottjával szemben.

A ragadozó tulajdonosok rendszerében a gazda előjogokat élvez az alkalmazottjával szemben. A ragadozó tulajdonosok rendszerében a ragadozó tehéntulajdonos előjogokat élvez a befogott tehénművelő tejtermelővel szemben. A ragadozó tulajdonosok rendszerében a tulajdonos előjogokat élvez a tulajdonnélküli termelővel szemben. A ragadozó tulajdonosok rendszerében a tehén tulajdonos gazdája jogszerűen ragadja el a tejet a tehénművelő, tejtermelő alkalmazottjától. Ezt a jogát élősködő állami alkalmazottak szentesítik (jogász, közgazdász, médikus, pedagógus stb.) és érvényesítik (politikus, adószedő, rendőr stb.). A ragadozó tulajdonosok rendszerében a tehén jogszerűen lopott tulajdon. A ragadozó tulajdonosok rendszerében az alkalmazott munkája jogszerűen lopott tulajdon. A ragadozó tulajdonosok rendszerében a tehén gazdája jogszerűen lopott tejet iszik és jogszerűen lopott tejet (tejárut) ad szükségleteinek kielégítéséért.

 

XXVIII.

 

A tehén ragadozó tulajdonosa jogszerűen lopott tejet iszik. A politikus jogszerűen lopott tejet iszik. Az állami alkalmazott adószedő jogszerűen lopott tejet iszik. Az állami alkalmazott jogász jogszerűen lopott tejet iszik. Az állami alkalmazott rendőr jogszerűen lopott tejet iszik. Az állami alkalmazott közgazdász jogszerűen lopott tejet iszik.

Az állami alkalmazott médikus jogszerűen lopott tejet iszik. Az állami alkalmazott pedagógus jogszerűen lopott tejet iszik.

Lehetséges-e egyáltalán, hogy valaki a ragadozó tulajdonosok rendszerében jogszerűtlenül lopott tejet igyon? Igen, lehetséges. Ha a tehénművelő, tejtermelő alkalmazott inná meg az általa kifejt tejet, akkor törvénytelenséget követne el: jogszerűtlenül lopott tejet inna. Tejfogyasztásával a ragadozó tulajdonosok egész rendszerének üzenne hadat. Meg kell büntetni!

 

XXIX.

 

Vajon megszakadhat-e valamikor a tej útja? Kiszakadhat-e a tejeszacskó?