E számunk írásai két nagyobb blokkot alkotnak. Az elsőben a kapitalizmus globális és helyi uralmának új(szerű) fejlődési tendenciái állnak a vizsgálódások középpontjában. Vajon új szakaszába lépett-e a világkapitalizmus, amelyet a tőke transznacionálissá válása s egy transznacionális tőkésosztály és állam kialakulása (látszik) jellemez(ni)? A transznacionális burzsoázia megerősödésének és relatív önállósodásának intézményi alapjai „megkötik” a helyi, nemzeti tőkések kezét, noha az kész kielégíteni az előbbi elvárásait is. Vitás kérdés az új imperialista nagyhatalmak közti ellentmondások mélységének megítélése is: elvezethetnek-e ezek az ellentmondások a félperiférián vagy a centrumban egy új szocialista ellentámadáshoz? Másik témánk a feminizmus kifejlődése a történeti fejlődés tükrében, különös tekintettel – egyrészt – a nőkérdésnek a marxi életműben és a marxista elméletben elfoglalt helyére (Silvia Federici, a kérdés ikonikus alakjának munkássága alapján), másrészt a nők által végzett házimunka szerepére a tőkeviszony, s azon belül a bérmunkáslét reprodukciójában – mind elméletileg, mind pedig (az 1970-es évek Olaszországában kibontakozott „Munkabért a házimunkáért” mozgalom bemutatásán keresztül) a társadalmi gyakorlatban.
A szám teljes tartalma elérhető itt.
Analízis
William I. Robinson: Tőkésosztály, transznacionális államapparátusok és globális válság
Az államközpontúság és a nemzetállami/államközi keretek a XXI. századi kapitalista világrendszer fejleményeivel mind nehezebben egyeztethetők össze. Korszakos változások tanúi lehetünk, amelyek hatására a globális kapitalizmus folyamatos és bizonytalan kimenetelű alakulása új szakaszba lép. Jellemzői: a tőke ténylegesen transznacionálissá válása, valamennyi ország betagozódása egy újfajta globalizált termelési és pénzügyi rendszerbe, s egy transznacionális tőkésosztály mint leendő globális uralkodó osztály kialakulása, illetve transznacionális államapparátusok létrejötte. A globális kapitalizmus válságban van. A transznacionális elit legfelvilágosultabb rétegei erősebb transznacionális államapparátusokat követelnek a tőkésosztály uralmának megszilárdítása, a kormányzás felülről történő megerősítése és a válság sújtotta rendszer stabilizálása érdekében. A transznacionális tőkésosztály elleni lázadás folyamatban van, ám a nép, a munkásosztály és a baloldal által vívott harcoknak számos kihívással szembe kell nézniük
Leo Panitch: Marxizmus és imperializmus a XXI. században
A különböző országok nemzeti burzsoáziái zömükben elfogadják a globális kapitalizmus szabad kereskedelmének és tőkeáramlásának az USA által védett és dominált rendjét. „Ahhoz, hogy a globalizáció működni tudjon, Amerikának nem szabad visszarettennie attól, hogy mindenható szuperhatalomhoz méltó módon viselkedjen” – vallja a világ nagyburzsoáziája. Számíthatnak-e ma egyáltalán a marxisták az imperialista hatalmak közötti egyenlőtlen fejlődés mechanizmusa következtében beinduló szocialista kísérletekre? A munkásosztály újfajta belső osztályharcai közepette lehetséges-e a szocialista politika és a munkásszervezetek radikális átalakítása? A neves szerző ezekről az elementárisan fontos kérdésekről értekezik
Tütő László: Bérmunkás-e a miniszter?
Demokrácia, piac, szocializmus, munkás – kategóriák, melyeket nagyon eltérő tartalmakkal használunk. Jelen írás – a tudatos szóhasználat elősegítése érdekében – megkülönbözteti a bérmunkás kategória négy különböző jelentését. Egyúttal kimutatja, hogy alapvető klasszikus magyarázatok a mai kapitalizmusra is érvényesek
Tényről tényre
Ivan Katchanovski: Az elhallgatott Majdan téri mészárlás és téves nyugati interpretációi
Az aprólékosan dokumentált cikk azt kívánja bizonyítani, hogy a 2014. februári Majdan-téri tömeggyilkosságot, amely utat nyitott az oroszpárti ukrán kormány erőszakos megdöntéséhez, az ukrán szélsőjobboldal szervezte meg. Ennek kapcsolatrendszere a hatalom legfelső struktúráiba is beépült. Nem véletlen, hogy a nyugati és az ukrán szélsőjobb közös narratívája, miszerint a mészárlást az elűzött elnök hívei követték el, mind a mai napig uralkodó a főáramú médiában
Svetlana Savranskaya – Tom Blanton: A NATO kibővítése: amit Gorbacsov hallott
A George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívuma nemrég a nyilvánosság elé tárt néhány dokumentumot, melyekből kiderül, hogy a nyugati államok vezetői (Bushtól Thatcheren és Mitterand-on át Kohlig) 1990-ben és 1991-ben, a német egyesítés folyamata során milyen biztosítékokat adtak Gorbacsovnak, és hogy hogyan tudta a Nyugat a NATO keleti bővítésének kérdésében Gorbacsovot félrevezetni. A megtévesztésben – a szovjet főtitkár intellektuális korlátain túl – fontos szerepük volt a nyugati manipulációs technikáknak is, néha a nyílt hazugságokig
Asszociációk
Stephen Eric Bronner: Az amerikai populizmus és a zsidók
A zsidók ma is számtalan előítélet megtestesítői az USA-ban. Az amerikai antiszemitizmus a mai Amerika szellemi-politikai tükörképe, ahol a zsidók a populista politika eszköztárának elidegeníthetetlen részei. A politika egyidejűleg – hatalomtechnikai megfontolásokból – az antiszemitizmus „modellje” alapján használja fel céljaira az iszlamofóbiát és a gyűlöletpolitika más formáit. Az antiszemitizmus és Izrael Állam politikájának bírálata nem összekeverendő jelenségek, noha a Trump-éra egyszerre gerjeszti az antiszemitizmust és hívja elő az izraeli politika bírálhatatlanságát
Asszociációk
A kapitalista patriarchátus születése. Andrew Sernatinger és Tessa Echeverria interjúja Silvia Federicivel
Silvia Federici: Marx és a feminizmus A cikk a marxi elméletnek a feminizmussal és a nemek kérdésével való viszonyát elemzi. Bár azokat a kategóriákat, amelyek segítségével együtt tudunk gondolkodni a nemek és az osztály, a feminizmus és az antikapitalizmus kérdéseiről, Marx módszere adta a kezünkbe, hozzájárulása e kérdésekhez inkább közvetett jellegű volt, hiszen Marx soha nem dolgozott ki elméletet a nemi identitásról. A kapitalista társadalmi munkamegosztás kritikai elemzésébe be kell építsük az emberi reprodukció szerepét, amely a legfőbb tevékenység a bolygón, s a munkásosztályon belüli megosztottság egyik fő tényezője. Az 1970-es években a feministák egy új Marxot fedeztek fel a marxi szövegekben, aminek eredménye egy, a marxizmust és a feminizmust egyaránt megváltoztató elméleti forradalom lett: Marxot „a fejéről a talpára” kellett állítani, hogy munkásságát fontossá tegyük a feminizmus, a nők felszabadítása számára
Maud Anne Bracke: A nemzetközi és a lokális között: a Wages for Housework kampány szerepe és sorsa az 1970-es évek olasz feminizmusában.
A tanulmány az 1970-es évek Wages for Housework (Munkabért a házimunkáért) kampány transznacionális, nemzeti és helyi eredetét vizsgálja, és megkísérli felmérni ennek örökségét az olasz és a nemzetközi feminizmus számára. A szerző az 1970-es évek Olaszországában lezajlott kampány eredetét a két fő vezéralak, Selma James és Mariarosa Dalla Costa nemzetközi aktivista tevékenységén keresztül közelíti meg. Az írás fókuszában a helyi kontextus áll: a kampány ideológiai háttere az operaismo szellemiségében, az autonomista elméletben és gyakorlatban gyökerezik, amelyek ebben az időben a radikális baloldali és feminista közeg meghatározó elemei voltak. A cikk bemutatja, miért fontos, hogy az eszmék nemzetközi terjedése és helyi adaptációi közötti kölcsönhatások ismeretében részletesen megismerkedjünk a korszak feminista mozgalmaival
Tromf
Trencsényi László: Marx, az ókortudós?
Arcok
Aníbal Quijano (1928–2018) – Enrique Dussel
Aníbal Quijano: Túl az eurocentrizmuson: José Carlos Mariátegui
Aníbal Quijano, a hírneves perui szociológus, a decolonial studies egyik alapítója, egy évvel ezelőtt, 87 éves korában hunyt el. Az eredetileg 1991-ben megjelent szövegben Quijano arra mutat rá, hogy J. C. Mariátegui (1894–1930), a perui marxista filozófus és szocialista/kommunista politikus, milyen nagy hatást gyakorolt a latin-amerikai kritikai gondolkodás elméletére, amely olyan fogalmakban érhető tetten, mint a hatalom gyarmatisága vagy a tudás geopolitikája. Quijano kiemeli, hogy Mariátegui elkötelezett szocialistaként mekkora tehetséggel egyensúlyozott a nacionalisták kulturális esszencializmusa és a Komintern ezzel versengő absztrakt-univerzalista irányzatai között
Kultúra
Viktor G. Arszlanov: Zakirov, a lázadó keresztény
Az oroszországi értelmiségi lét is tükrözi, hogy erkölcsileg és szellemileg kiüresedett korban élünk, ahol a belépő az elit körökbe (ismét) a gesztusok megjátszottsága, míg minden őszinte megnyilvánulás büntetendően rossz modorra vall. A gondolkodás és felelős magatartás oly mértékig megy szembe a kor comme-il-faut-jával, hogy csak kiközösítés terhe mellett vállalható fel; a kor hőse egy otromba és alantas (média) bohóc
Tverdota György: A senki földjén.
A magyar alkotó értelmiség a Kommün bukása után Az irodalomtörténet-írás a Tanácsköztársaság és az irodalmi-kulturális modernség viszonyát mindmáig csupán részlegesen tárta fel. Nem tisztázta, hogy a progresszió képviselői a Kommün végnapjaiban miért s milyen mértékben fordultak el a politikai forradalomtól, majd hogyan került ezután az alkotó értelmiség a politikai bal- és jobboldal közötti senkiföldjére. Enélkül nem érthetjük meg, hogy az 1920-as, 30-as években a nyugatos és az avantgárd modernség, valamint a népi törekvések miként tudtak érdemben, kritikusan hozzászólni a regenerálódó jobboldal által vezetett ország problémáihoz, és hogyan, miért találtak utat újra meg újra a politikai progresszió programjaihoz. A tanulmány az egymással párhuzamosan haladó, feszültségekkel telített politikai-társadalmi és kulturális alakulástörténet kezdőpontját: a szétválást és az azt követő közel maradást ragadja meg
Olvasójel
Balázs István Miklós: A múlt rekonstrukciójától a jövő feltérképezéséig. Útkeresés az európai politikai baloldalon: a transform! europe 2019-es évkönyve. transform! Yearbook 2019. The Radical Left in Europe – Rediscovering Hope (Edited by Walter Baier, Eric Canepa and Haris Golemis) Merlin Press, London, 2019.
Szigeti Péter: Szabó Tibor könyve Lukács Györgyről, az autonóm filozófusról. Szabó Tibor: Lukács György, az autonóm filozófus. Kritikák, viták, teóriák. Budapest, Gondolat Kiadó, 2017
