Goethe mondta Eckermann-nal beszélgetve: „Ahhoz, hogy valakiből nagy ember váljék, nagy örökséget kell kapnia.” Mészáros István idén lenne 90 éves, és elmondhatjuk: ő maga is már a „nagy örökség” része. Marx, Luxemburg, Lenin és az orosz forradalom, Gramsci, Lukács nyomán Mészáros István a szocializmus klasszikusává vált. Nevét ma­gyar létére kevesen ismerik Magyarországon, noha az MTA tiszteleti tagja lett egy olyan időszakban, amikor a rendszer még slendriánul működött. Hogy neve itthon alig ismert, azokat a provinciális viszo­nyokat jellemzi, amiknek történelmi gyökereit régiónkban ismerjük. Tudjuk, e gyökerekből sokfelé van, lehet elágazás… Senki nem látta előre sem az orosz szocialista forradalom kitörését 1917-ben, sem a Szovjetunió, az államszocializmus összeomlását 1989–91-ben. Ebből következőn is, a szocialisták-kommunisták, régiesen szólva, a marxisták számára az intellektuális felkészülés még a legsötétebb korszakokban is kötelező.

Tartalomjegyzék

Mészáros István – Krausz Tamás.

John Bellamy Foster: Bevezetés Mészáros István: A Leviatánon túl c. művéhez (részletek)

Analízis

Mészáros István: Előszó a Leviatánon túl-hoz

A szerző posztumusz művének előszava nem szűkebb perspektívát állít elénk, mint az állam meghaladhatóságának igényét. A Hobbes által feltételezett természeti állapot­ban az államisággal még „csak” a mindenki harca mindenki ellen állapotát kellene az újkori természetjog alapján meghaladni. Az elmúlt közel négy évszázadban azonban az államisággal nem sikerült a béke és biztonság természetes állapotaiba jutnunk, az államok azóta is háborúznak egymással. Külső és belső, elnyomó erőszakával inkább egy Leviatán-állam törvényei között élünk.

Ricardo Antunes: Mészáros István és a tőkerendszer társadalmi anyagcsere-folyamata. A normál működés – a rombolás

Mészáros István életművének különösen aktuális aspektusa a tőke társadalmi anyagcsere-folyamata elkerülhetetlenül destruktív jellegének bemutatása. Ez szem­betűnővé vált az utóbbi évtizedek során a munka elértéktelenedésével és a természet pusztításával, amit erősödő rasszizmus, nemi elnyomás és tudományellenesség kísért. Mészáros hangsúlyozta, hogy e rendszeren végérvényesen túllépni csak valamennyi pillére – a tőke, a bérmunka és az állam – együttes felszámolásán keresztül lehetsé­ges.

Szigeti Péter: Az államtípusok, az államfejlődési utak és az államelhalás kér­déseiről

A tanulmány bemutatja a társadalmi formák és az államtípusok kapcsolatát, majd az államfejlődési utak sémáját taglalja, amivel szembeállítható az állam elhalásának klasszikus problémája. Az önkormányzás két felfogása reflektálódik: a polgári álla­mon belüli törekvések relevanciája és a marxista elmélet eltérő útkeresése. Az utóbbi feltételrendszerében a „félállami” megoldások négy javaslata fogalmazódik meg: 1. deliberatív közgyűlések a szövetkezeti köztulajdon népességeltartó képességének bázisán; 2. racionalizált visszahívhatóság; 3. országos népszavazás e-demokratikus előkészítéssel; 4. közösségek, szakmák önszabályozó társadalmi normái.

John Bellamy Foster: A szocialista eszme megújítása

A tanulmány Marx és néhány követőjének munkái, mindenekelőtt Mészáros István filozófiai műve alapján rekonstruálja a szocializmus-kommunizmus fogalmát, lénye­gét: eszerint a kiindulópontot a társadalmi-közösségi tulajdon, a bérmunkások által ellenőrzött munka, munkavégzés és a szociális egyenlőtlenségeket előidéző egyéb strukturális okok felszámolása képezi. Mindennek az ad közvetlen aktualitást, hogy a modern kapitalizmus olyan gazdasági-szervezeti, környezeti és politikai kataszt­rófát zúdít az emberiségre, amelyek az adott rend keretei között megoldhatatlanok. A trumpizmus igazán fényesen megmutatta a rendszer szerkezeti válságának összes tünetét. A szocializmus megvalósítása az egyetlen reális alternatíva, ami az emberi­séget megmentheti.

Marcello Musto: Marx kései kutatásai az Európán kívüli társadalmakról

Az 1870-es évek végén Marx a Nyugat-Európán kívüli régiók gazdasági-politikai viszonyainak mélyebb vizsgálatába fogott. Kutatásai során egyre markánsabban hangsúlyozta a gyarmatosítás destruktív hatásait, a „civilizáló” hatásra való hivat­kozások képmutató voltát. Hangsúlyosan felvetette a nyugati kapitalista fejlődéstől eltérő fejlődési utak lehetőségének problémáját. Mindez megkérdőjelezi Marx eurocentrikus, gazdasági determinista gondolkodóként való beállítását.

Interjú

A község a szocializmus területi sejtje. Gsus Garcíával, Altos de Lídice község szó­szólójával Federico Chimonetti argentin blogger beszélget

Asszociációk

Lugosi Győző: A bandungi szellem

A cikk a Bandungi Konferencia 65. évfordulójának apropóján egyrészt felvázolja a posztkoloniális afro-ázsiai térség államainak a hidegháborús államközi rendszerben betöltött strukturális szerepét, másrészt bemutatja e társadalmak három fő, belső fejlődési alternatíváját, különös tekintettel a konfuciánus ideológiába ágyazott, nem kapitalista intenciójú kelet-ázsiai társadalmi-gazdasági rendszerekre, jelesül Észak- Koreára. A szerző végül kitér a „bandungi szellem” mai, a neoliberális globalizáció korában érvényes(ítendő) jelentéstartalmára is.

Tényről tényre

Búr Gábor: A szubszaharai Afrika a globális kapitalizmus rendszerében

A Szaharától délre elterülő Afrika Földünk legszegényebb, legelmaradottabb része. Erőszakos világgazdasági integrációja a kezdetektől kiszolgáltatott, alávetett helyzetbe kényszerítette a kontinenst. A dekolonizáció roppant várakozásokat ébresztett, ám a térség pozíciója ezek teljesülése helyett tovább erodálódott a globális kapitalizmus rendszerében. Az új évezred az új „versenyfutás” révén változást hozott, ma még azon­ban kérdéses, hogy a természeti kincsek iránti növekvő igények hátán Afrika képes lesz-e régről öröklött és újonnan keletkezett problémáit megoldani, az egyenrangú világgazdasági partnerség irányába mozdulni.

Dokumentum

Amílcar Cabral: Az elmélet fegyvere. Beszéd Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek első Trikontinentális Szolidaritási Értekezletén. Havanna, 1966. január 6.

Másképp – más kép

Tütő László: Meddig tart a dúr-korszak? Tűnődés kettős és hármas hatalmakról

Néhány elméleti dilemma, amivel a cikk foglalkozik: Mi a politikai és a társadalmi forradalmak viszonya, illetve mit jelent alternativitásuk? Igazolhat-e bármilyen hely­zet bürokratikus politikai centralizálást? Létrejöhet-e szocialista rendszer önszervező civil társadalom (mint harmadik hatalom) kialakulása nélkül? Vádolható-e történelmi mulasztással a kádári politika?

Arcok

Földes László (1919–1980) – Veres András; Sárkány Mihály

Földes László: Hagyományos gazdálkodás és ésszerűség. Világosság, XV. évf. 1. sz., 1974. január, 1–9.

A közgazdaságtan megszokott fogalmai a modern társadalmak viszonyainak termé­kei, és e társadalmak gazdasági folyamatainak leírását szolgálják. A közgazdaságtan gazdaságon, gazdálkodáson olyan tervszerű cselekvést ért, amelynek alapja a ren­delkezésre álló eszközök szűkössége és sokféle cél elérésére való alkalmasságuk, ami a gazdálkodó egyént vagy egységet alternatív választás elé állítja. Ezzel szemben a tradicionális társadalmakban nincsenek tiszta, elkülönült gazdasági folyamatok, s a gazdálkodás nem kifejezetten gazdasági jellegű szervezetben folyik, hanem többé-kevésbé természetadta közösségekben, amik a közösségi („társadalmi”) élet egészét átfogó szervezetek. Emiatt a gazdasági racionalitás a modern (kapitalista) és a hagyományos társadalmakban gyakran nem ugyanazt jelenti. Utóbbiakban a gazdálkodást az ezer és ezer szállal átszövő vallási rituálék és tabuk, hagyományként rögződött erkölcsi, jogi stb. szokások más tevékenységektől szinte elkülöníthetetle­nekké teszik.

Éber Márk Áron: Hogyan értelmezzük a tőkések és a bérmunkások között elhelyezkedők osztályhelyzeteit? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a profes­szionális-menedzseri osztályról

Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a közép­osztályosodás ennek látszólag ellentmondó folyamatával? Hogyan lehet baloldali radikális, antikapitalista politikai mozgalmat építeni, ha a szervezetből jószerivel hiányoznak a kékgalléros bérmunkások? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e kettős ellentmondásra keres egyformán meggyőző megoldást. E rövid bevezető tanulmány Ehrenreichék magyarázatainak értelmezésén túl arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként segíthet ez a koncepció a mai Magyarországra vonatkozó hasonló problémák megoldásában.

Barbara Ehrenreich – John Ehrenreich: A professzionális-menedzseri osztály

Történelem

Zsigmond Anna: Egyetlen afrikai sem szabad akaratából érkezett az Újvilágba

A dolgozat célja: bemutatni az Egyesült Államok színes bőrű lakosságának afrikai gyökereit, az oktatás, a vallás, az abolicionista (a rabszolgák felszabadítását támogató) közvélemény és a civilszervezetek szerepét a rabszolgák felszabadításában. A rabszolgaság megszüntetését követő történelmi jelentőségű esélyteremtési törvények, köztük az amerikai Legfelső Bíróság döntései, a bíróság befolyása, hatalma a XXI. században nem bizonyultak elégségesnek. Az amerikai civilizáció szétrombolta a korábbi afrikai kultúrákat, helyreállíthatatlanul elpusztított minden értéket, amelyek korábban e civilizációt és társadalmaikat éltették. Amerika teljes fekete lakossága a mindennél rettentőbb hajóutak túlélőinek leszármazottja. Bebizonyosodott, hogy az iskolai esélyegyenlőség biztosítására hozott törvények nem elegendők a pozitív diszkrimináció mechanikus alkalmazására és a deszegregáció rendeleti formában történő kikényszerítésére.

Stephen Eric Bronner: Meghasonlott ház. A fehér nacionalizmus és az amerikai társadalom

A fehér nacionalizmus nem fog eltűnni Trump veresége után. Támogatói bázisa megmarad: a vesztesekből a belátható jövőben nem lesznek nyertesek. Ragaszkodni fognak a sosemvolt aranykorról szóló ábrándjaikhoz és elképzelt közösségükhöz, ami ugyanúgy sosem létezett. A fehér nacionalizmusnak, amíg osztályalapja megvan, amíg a munkásosztályban jelen vannak agrárius, kispolgári és anakronisztikus csoportok, meglesz a vonzereje, mert olyan privilégiumokat hirdet, amiket az emberek szeretnének visszakapni.

Olvasójel

Kabai Domokos Lajos: Putyinnak van-e Oroszországa vagy Oroszországnak Putyinja? Sz. Bíró Zoltán: Putyin Oroszországa. Progress Könyvek, Budapest, Noran Libro Kiadó, 2019.