Az elmúlt év során két hang szólalt meg váratlanul a közéletben, hogy felhívja a figyelmet a neoliberális gazdasági korszakváltás tragikus következményeire. Az egyik a katolikus egyházé, a másik Soros Györgyé. Tudvalevő persze, hogy egyikük esetében sem új keletű a "szociális érzékenység", és az is, hogy ez utóbbi még nem azonosítható sem a baloldalisággal, sem a progresszióval.
Az egyház és a szociális problémák kapcsolatával foglalkozó írásaink különböző korszakokból és világrészekről vett példákkal mutatják be, miként próbáltak enyhíteni az egyházak a nélkülözők nyomorán, és hogyan viszonyultak a társadalmi haladást képviselő baloldali politikai erőkhöz.
Könyvszemlénkben bemutatjuk, hogyan gondolkodik a piacgazdaság mechanizmusairól a nemzetközi sajtóban gyakran "filantrópként" aposztrofált Soros György. Olvasóink összevethetik nézeteit néhány progresszív közgazdász: Marx, Keynes és Schumacher szemléletével
Tartalomjegyzék
- alfabeta : Jótékony egyházak, jótékony polgárok?
- Gergely Jenő : Szociális intézmény-e az egyház? (Interjú a történésszel)
- Benoit Guillou : A „jólét teológiája” – Pünkösdizmus és neoliberális politika Peruban
- Zsumbera Árpád : Az ókeresztény közösségek szociális tevékenységéről
- Illés László : Az átkos halálfolyam ellen – Az egyház szociális tanításai és a magyar katolikus sajtó az 1930-as évek elején
- Balogh Margit : Egyház és egyházpolitika a Kádár rendszerben
- Lugosi Győző : Felszabadítási teológia
- Lugosi Győző : Szekták
- Balogh Sándor : Mindszenty József a politizáló katolikus főpap
- Mester Béla : Bretter György a filozófus
- Bretter György : Tény és elmélet
- Hild Márta : A marxi elmélet újrafelfedezésének története
- Lóránt Károly : Soros György: A pénz alkímiája könyvéről
- Magyar Jenő : Ártalmas-e a tudomány? – Ernst Schumacher az emberről, az ésszerűségről és a gazdaságról
- Susan George : Hogyan lett a gondolkodás egyirányú?
- Richard Gott : Az év, melyben Che Guevarának nyoma veszett