A rendszerváltás második politikai ciklusa hamarosan lezárul. E számunk írásai áttekintik: mit jelentett ez a folyamat néhány olyan – ebből a szempontból ritkábban elemzett vagy kevesebb figyelemmel kíséri – területen, mint a filmek és a televíziós sorozatok világa, a felsőoktatás vagy a mezőgazdaság.

Könyvekbe, folyóiratokba és dokumentumokba pillantunk be annak érdekében, hogy feltérképezzük, hogyan látják nyugat-európai baloldali szerzők a rendszerváltás végállomásaként reklámozott Európai Uniót.

Végül visszatérünk egy olyan vitára, amelyben – az Eszmélet 31. számában – akörül csaptak össze az érvek, hogy vajon a kelet-ázsiai fejlődési modell, és különösen Kína reformjainak példája sikeres alternatívát jelentett volna-e a kelet-európai országok számára

Tartalomjegyzék

1. Könczöl Csaba, Garai László, Lugosi Győző, Szűcs Katalin Ágnes : A Dallas-jelenség
2. James Clarity : Egy katolikus társadalom nyitása
3. Krisztina Sztojanova : Rendszerváltás a kelet-európal mozikban
4. Ursula Lipovec Cebron : Népszerű tv-sorozatok Szlovéniában
5. Ludmila Bulavka : Nyikita Mihalkov és a Csalóka napfény
6. Gervai Pál, Trautmann László : A Dallas politikai gazdaságtana
7. Andor László : A My Fair Lady politikai olvasata
8. Mocsáry József : Az agrárválság közelről
9. Gazsó Ferenc : A társadalmi folyamatok és a felsőoktatás
10. Csapody Tamás : Tájékoztatás vagy propaganda?
11. Krausz Tamás : A magyarországi munkástanácsok történetéről
12. Olivier Hoedeman : Európai mítoszok és sorscsapások
13. Brian Burkitt : Munkanélküliség Európában
14. Eszmélet : Spectre
15. európai közgazdászok : Felhívás – Teljes foglalkoztatás, szociális kohézió és méltányosság
16. Immanuel Wallerstein : Marx és az alulfejlettség
17. Matheika Zoltán : A japán munkaszervezet sajátosságai
18. Jordán Gyula : „Átugrani a szakadékot két ugrással” vagy „Átkelni a folyón, kitapogatva a köveket”