39. szám | (1998 Ősz)

Az értelmiség függetlensége, a szakértők pártatlansága, a tanácsadók elfogulatlansága a mindennapi diskurzus gyakori feltételezése, amelyet azonban a behatóbb elemzés ritkán támaszt alá. Cikkeink rávilágítanak a szellemi munka szociológiai és politikai beágyazottságára. A racionálisnak vélt tudományok nyilvánvaló kudarcai közé tartozik a társadalom és a természet viszonyának kezelése, annak felmérése, hogy a jelenkori társadalmak milyen nagyságrendű kárt okoznak az ökoszisztémának, és így mennyiben válnak maguk is fenntarthatatlanná. A problémák összegzése a progreszív környezetpolitikai cselekvéshez is útmutatást ad.

Tartalomjegyzék
  1. James Petras : Értelmiségiek. A poszt-marxizmus marxista szemmel
  2. Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor : A céh
  3. Krausz Tamás : A szakértelemtől a szakértelmetlenségig – Viviane Forrester és Szalai Erzsébet könyveiről
  4. Andor László : Az Aczél-szindróma
  5. Frici Milton : Gazdasági tanácsadók
  6. Márkus Péter : A Világbank és Magyarország
  7. Új Európai Baloldali Fórum : Indítvány a környezetvédelmi adók bevezetésére
  8. Heltai László : A GDP és az öko-logika hiánya
  9. Christoph Spehr : Az ökocsapda és az Észak felszámolása
  10. Heltai László : Alternatív gazdasági mutatók
  11. Gille Zsuzsa : Vigyázzállás és újrahasznosítás
  12. James O’Connor, Victor Wallis : Ökológla, szocializmus és az emberi szükségletek