Magyarországon az államszocialista rendszer különböző külső és belső okok miatt bukott meg. De mindenekelőtt azért, mert lemondott a szocializmus megvalósításáról, és a gazdasági valamint a politikai hatalom egy elkülönült bürokrácia fennhatósága alá került. így a munkavállalók milliói, akik hittek a szocialista célokban, érthető módon elfordultak az egypártrendszertől. A bukás legfőbb tanulsága, hogy az állami tulajdont nem egy szűk elit, hanem a munkavállalók ellenőrzése alá kell helyezni.
A Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL) – mint az államszocializmust Magyarországon elsőként bíráló baloldali szervezet – nem a múlt, hanem a jövő kérdéseit kívánja a figyelem középpontjába állítani.
1989-ben az MSZMP új vezetése politikai egyeztető tárgyalásokon megegyezett az ellenzéki politikai pártokkal és a civil társadalom akkori szervezeteivel, hogy békésen visszavonul a politikai hatalomból, és 1990-ben szabad választásokat tartanak. A választások óta eltelt időben lényegesen súlyosbodott az ország helyzete: rohamosan romlik a bérből és a nyugdíjból élők életszínvonala. Ugrásszerűen megnőtt a tömegek kiábrándulása mind a kormánypártok, mind a parlamenti ellenzéki pártok politikájából. Ebben a helyzetben szükségesnek tartjuk minden magyar baloldali párt és szervezet politikai összefonását, választási szövetségének előkészítését. E folyamatban a BAL – véleményünk szerint – felelősségteljes kezdeményező, koordináló és katalizátor szerepet tölthet be sajátos szervezeti-politikai összetétele, társadalmi helyzete, valamint kiterjedt, többirányú politikai kapcsolatai révén. E szerepkör sikeres betöltéséhez szükséges a BAL főbb politikai célkitűzéseinek tézisszerű kifejtése.
A BAL főbb politikai célkitűzései
1. Gazdasági demokráciát!
Gazdasági demokrácia nélkül nincs valódi demokrácia. A gyorsan növekvő munkanélküliség és infláció, a termelés visszaesése és tartós válsága, a bérből és a nyugdíjból élők életszínvonalának romlása, az elszegényedés és egy szűk társadalmi csoport szélsőséges gazdagodása azt mutatja, hogy szakítani kell az ország eladósodásához és kiárusításához vezető eddigi gazdaságpolitikával. A jelenlegi állami vagyon minden magyar állampolgár tulajdona, ezért privatizálása csak az érintett dolgozói kollektívák beleegyezésével, a leendő magántulajdonosok által a belföldi és külföldi államadósság arányos részének átvállalásával történhet – csak így lehet legitim.
A BAL – tudomásul véve a vegyes gazdaság létezését – vallja, hogy a termelés történelmi fejlődésének alapvető vonása a termelő jogaihoz jutásának növekvő érvényesülése. Ezért arra törekszik, hogy a dolgozói tulajdon a privatizációs folyamatokban – kedvező feltételek esetén – a munkavállalók reális választási lehetősége legyen, és a gazdaság további fejlődése során növekvő szerephez jusson. A BAL tisztában van azzal, hogy a baloldali mozgalmak egyik legnagyobb feladata, hogy az újratermelés egyes elemeinek funkcionális értékelését, a termelői tulajdonlás technikai termelési feltételeit a kor szintjén elemezzék, és hatékony formáinak érvényre juttatását társadalmi mozgalmakkal segítsék.
Minden tulajdonformában létre kell hozni a dolgozói önigazgatás, a munkás- és alkalmazotti ellenőrzés megfelelő szervezeteit, ezek rendszerét és törvényi alapjait jogi biztosítékait.
Hangsúlyozzuk, hogy a termőföld a magyar nemzet sajátos, nem gyarapítható, ezért nem kiárusítható közkincse.
Olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely a belső piacot helyezi középpontba, ezzel lehetővé teszi az életviszonyok és az életszínvonal javítását-egyúttal húzóerőt jelentve a gazdasági fejlődés számára. Ennek támogatására igénybe kell venni a fegyverkezés és a bürokrácia leépítése során felszabaduló anyagi forrásokat. Olcsó államot kell kialakítani.
A szomszédos országokkal való gazdasági együttműködés révén fenn kell tartanunk, és – a technikai modernizáció követelményeinek megfelelően – fejlesztenünk kell az elmúlt 45 évben kialakult és immár hagyományossá vált piacainkat, figyelembe véve azt, hogy a világgazdaságba is csak kisebb, regionális piacokon keresztül lehet betagozódni. A világpiaci pozíciójavítása érdekében törekedni kell közös, illetve egymáshoz illeszkedő gazdaságpolitika kialakítására.
2. Szociális biztonságot, igazságos közteherviselést és elosztást!
Meg kell akadályozni a bérből és fizetésből élő magyar dolgozók és a nyugdíjasok életszínvonalának további romlását, az elszegényedés terjedését.
- A minimálbér, a családi pótlék, az egyetemi és főiskolai ösztöndíjak és a nyugdíjak mértéke folyamatosan kövesse a reális megélhetési költségek növekedésének ütemét. A munkajövedelmeket sújtó igazságtalan személyi jövedelemadót meg kell szüntetni. A társadalmat irritáló mértékű gazdagodás fékezésére luxusadót és vagyonadót kell bevezetni.
- A munkanélküliség elleni gazdaságpolitika kialakítása mellett a költségvetésnek biztonságos mértékű munkanélküli segélyt kell biztosítania az érintetteknek, amit meghatározott feltételek mellett legalább két évig szükséges folyósítani. A munkanélkülieknek ingyenes gyógyszerellátást kell adni. Munkanélküli segélyt a pályakezdő fiatalok részére is biztosítani kell.
- Stabil és biztonságos szociális védőhálót kell kiépíteni: a megfelelő szociális segélyrendszernek, a hajléktalanok szálláshelyeinek, a szegények körébe tartozók ingyenes gyógyszerellátásának biztosításával.
- Kiemelt jelentőségű politikai kérdésként kell kezelni egy olyan lakásprogramot, amelynek középpontjába az egész országra kiterjedő állami bérlakásépítést kell helyezni. Az állami bérlakások mellett ki kell alakítani a saját tulajdonú lakások többféle kategóriájának rendszerét azok számára, akiknek a jövedelmi szintje (részben kedvezményes állami lakásépítési támogatással kiegészítve) ezt lehetővé teszi.
- Az utóbbi években aggasztó mértékben megromlott a magyar állampolgárok többségének egészségi állapota. Megnőttek népességünk halálozási mutatói, nőtt az öngyilkosok száma. Változatlanul állampolgári jogon kell biztosítani az általános, térítésmentes egészségügyi ellátást, beleértve a receptre írt gyógyszerek kedvezményes árszínvonalát is. A megfelelő mértékű és színvonalú állami egészségügyi szolgálat anyagi bázisának létrehozása érdekében elkülönített betegbiztosítást kell kialakítani.
- Egy nemzet fejlődésében ma már a XXI. századot érintő társadalmi probléma az oktatásügy. A magyar oktatásügy gazdasági, szakmai, politikai és személyi feltételrendszere egyaránt mély válságban van. Megújhodásának alapfeltétele a megfelelő mértékű, központi állami forrásokból merített anyagi bázis biztosítása. Az Országgyűlésnek radikálisan növelnie kell a költségvetés elosztási arányát az oktatásügy javára. A BAL határozottan elutasítja azokat a gazdasági és politikai törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az oktatásügy terén is érvényesüljenek a szabadpiaci törvények. Az oktatásügy egész területét el kell választani a piaci viszonyoktól. Az állami szerveknek biztosítaniuk kell minden oktatási intézmény számára a teljes szakmai és gazdasági önállóságot. Az államnak szavatolnia kell az egész magyar ifjúság ingyenes oktatását, mert csak ez biztosíthatja a nemzet jövőjének, az ifjú nemzedék minden tagjának a társadalmi esélyegyenlőséget.
3. Független Magyarországot!
A Varsói Szerződés megszűnése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétbomlása, a szomszédos államok bizonytalan bel- és külpolitikai helyzete és a területükön élő magyar nemzeti kisebbség érdeke-egyaránt az azonos problémákból adódó minél szélesebb együttműködésre törekvő külpolitikát folytató Magyarországot igényel. Azonos külpolitikai távolságtartással és politikai mértékletességgel el kell utasítanunk minden konfrontációs veszélyt rejtő politikai megnyilvánulást és az új függőségeket létrehozó csatlakozást bármely politikai vagy katonai szövetséghez, nagyhatalmi érdekcsoportosuláshoz.
4. Társadalmi demokráciát!
A BAL a demokrácia plebejus tartalmú, népi öntevékenységre épülő kiteljesítését szorgalmazza. E feladat keretében ki kell munkálni a dolgozói önigazgatási és önkormányzási kezdeményezések alkotmányjogi státuszát, valamint bármiféle politikai egyeduralom és politikai diszkrimináció elleni garanciák rendszerét.
Létre kell hozni a politikai érdekegyeztetés és érdekképviselet új – a kor technikai szintjének megfelelő – formáit, a társadalmi élet minden szintjét átfogó népképviseleti bizottságokat, a helyhatósági és a parlamenti képviselők visszahívhatóságának feltételrendszerét, a legfontosabb törvények társadalmi vitára bocsátásának és a helyi, illetve országos népszavazásnak érdemi és olcsóbb rendszerét.
5. Az elmúlt 45 év tárgyszerű értékelését!
A magyar politikai baloldal mai nehéz helyzetéből a BAL véleménye szerint nem lehetséges kibontakozás és előrelépés egyetlen baloldali szervezet részére sem, ha a legkíméletlenebb őszinteséggel és történelmi realitással nem néz szembe a XX. század történelmi tanulságaival. Ennek érdekében a BAL továbbra is kezdeményezi viták, konferenciák szervezését, támogatja a témával foglalkozó valóban tudományos igényű kutatásokat és ezek publikálását.
6. A BAL politikai kapcsolatairól
A BAL elvben politikai szövetségesnek tekint kivétel nélkül minden magát baloldalinak valló politikai pártot és szervezetet. Folyamatos politikai együttműködésre törekszik a civil társadalom demokratikus és antifasiszta mozgalmaival. Politikai párbeszédre, és a nemzet sorsát érintő alapkérdésekben konszenzusra törekszik minden konstruktív társadalmi, politikai és egyházi szervezettel. Emellett fejleszti kapcsolatait a hasonló társadalmi alternatívákat képviselő külföldi és nemzetközi szervezetekkel.
Hangsúlyozni kívánjuk: politikai tevékenysége során a BAL mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy hazánkban a különböző baloldali erők – szakítva az elmúlt négy évtized hibáival és bűneivel – megszabadulva a múlt terheitől, új baloldali politikai szövetséget hozzanak létre a tényleges társadalmi demokrácia kialakítása érdekében.
Budapest, 1992. február 15.
