Antal Attila bejegyzései

Szalai Erzsébet: Újszocializmus – és a baloldal új helyzetben

[A cikk az Eszmélet 126. (2020. nyár) számában jelent meg]

A radikális baloldal helyzete és perspektívái itthon és a világban II.

Szerkesztőségünk körkérdéssel fordult a hazai és nemzetközi társadalomtudomány tőkerendszer-kritikus képviselőihez: fejtsék ki véleményüket a radikális baloldal magyarországi, európai és globális helyzetéről, kibontakozásának lehetőségeiről és az általuk helyesnek tartott cselekvés irányairól, módszereiről. A beérkezett válaszokból hatot előző, 125. számunkban adtunk közre, a 126-os számban további két hozzászólást közlünk.

A szocializmus esélyeire és a radikális baloldal feladataira vonatkozó körkérdésre négy blokkban fogok válaszolni. Az elsőben leírom, hogy miért tartom szükségesnek az újszocializmus fogalmának bevezetését, és miben különbözik az az eddig megvalósult szocializmusoktól. Mi az immanenciája? A másodikban azt vizsgálom, hogy a társadalom, ezen belül a munkásság mai helyzetét tekintve fellelhetőek-e olyan tendenciák, melyek ezen újszocializmus felé mutatnak. És milyen, ezzel ellentétes tendenciák lelhetőek fel? A harmadik részben az előzőekhez kapcsolódóan kísérletet teszek a radikális baloldal mozgásterének, vagyis cselekvési lehetőségeinek és feladatainak körüljárására, megfogalmazására. Végül, de nem utolsósorban mindezen kérdések szempontjából a magyar viszonyokat veszem górcső alá.

Bővebben…

Salvatore Engel-Di Mauro: A radikális baloldali mozgalmak perspektíváiról és kilátásairól

[A cikk az Eszmélet 126. (2020. nyár) számában jelent meg]

A radikális baloldal helyzete és perspektívái itthon és a világban II.

Szerkesztőségünk körkérdéssel fordult a hazai és nemzetközi társadalomtudomány tőkerendszer-kritikus képviselőihez: fejtsék ki véleményüket a radikális baloldal magyarországi, európai és globális helyzetéről, kibontakozásának lehetőségeiről és az általuk helyesnek tartott cselekvés irányairól, módszereiről. A beérkezett válaszokból hatot előző, 125. számunkban adtunk közre, a 126-os számban további két hozzászólást közlünk.

A vagyonkoncentráció az egekbe tör, s eközben emberek milliói éheznek vagy halnak meg háborúkban, fajok tűntek el vagy fognak hamarosan eltűnni, és egy élhető bolygó lehetősége lassan szertefoszlik. A problémák ilyen összetett halmazának köszönhetőn a szocialista célok újra teret hódítanak, még az Egyesült Államokban is. A szociális elégedetlenség azonban nem igazán kérdőjelezi meg a kapitalista világgazdaságot: túlnyomó részben arra irányul, hogy kikövetelje a vagyon szerény mértékű újraelosztását, és talán az eddiginél némileg nagyobb ökológiai érzékenységet. Azok a célok, amik lényegi fenyegetést jelentenek a kapitalizmus létezésére, mint a dekolonizáció, kommunák létesítése, vagy a forradalmi interkommunalizmus (lásd pl. Newton 1974, Öcalan 2017), perifériára szorulnak. Ezeket a célokat nagyrészt olyanok tűzik zászlajukra, akik a rasszizmus és a telepes gyarmatosítás ellen harcolnak; őket gyakran női aktivisták képviselik, és az ökológiailag fenntartható életformák és a politikai önrendelkezés védelmében folytatott harcuk sokféle formát ölthet.

Bővebben…

125. SZÁM (2020. TAVASZ)

A koronavírus-járvány és a nyomában előálló társadalmi katasztrófa új távlatba helyezi az elméleti és gyakorlati vitákat arról, hogy a hazai és nemzetközi baloldal hogyan válaszol(jon) mindarra, ami ezután következik. Hiszen látható, a tőke reakciója már jóval a világjárvány kitörése előtt elkezdett formálódni: a neoliberális autokrácia és a szélsőjobboldal szövetségével (ahogyan ezt előző számunkban bemutattuk); a menekült- és bevándorlás-ellenesség fasiszta „franchise-rendszerével”; a globális ökológiai és klímaválság tudatos felpörgetésével; a kizsákmányolás végletekig fokozásával. E számunkat is főként e kihívás jegyében állítottuk össze. Ahogy Göran Therborn fogalmaz: a baloldal előtt „megnyílt lehetőségeket” keressük, a járványhoz kapcsolódva és tőle függetlenül is. Külön blokkban foglalkozunk a szocialista szellemű közösségiség kérdésével és a kapitalista világrendszer alternatíváival. Körkérdéssel fordultunk hazai és külhoni elvtársainkhoz a radikális baloldal előtt álló lehetőségekről – most a válaszok első körét adjuk közre. Interjúk és elemzések keretében elevenítjük fel David Harvey, Polányi Károly és Immanuel Wallerstein munkásságát, és rámutatunk a történelem célzatos meghamisításának két minősített esetére.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Bővebben…

Eszmélet 124. és 125. – Kettős lapszámbemutató

Meghívó

Eszmélet 124. és 125. – Kettős lapszámbemutató

Az Eszmélet szerkesztősége – pótolva a korábban elmaradt bemutatót – egyszerre mutatja be a 124-es (2019. téli) és 125-ös (2020. tavaszi) lapszámokat. A bemutatóra minden kedves Olvasónkat és Barátunkat nagy szeretettel várjuk!

A még mindig fennálló járványügyi helyzetre tekintettel a bemutatót szabad térre szerveztük és kérünk minden résztvevőt az elővigyázatossági szabályok betartására.

Helyszín: Pagony kert, Budapest, Kemenes u. 10, 1114

Időpont: 2020. június 25. 18.00-20.00

Résztvevők:

Barát Endre: A radikális baloldal perspektíváiról

Krausz Tamás: A Győzelem 75. évfordulója es az Orbán-rendszer emlékezetpolitikája

Lugosi Győző: Palesztina/Izrael: a kör négyszögesítése?

Antal Attila: Osztálypolitika, kivételes állapot, koronaválság

A beszélgetést Melegh Attila moderálja.

Facebook

124. szám (2019. tél)

A náci Németország fölötti győzelem közelgő 75. évfordulóján nem önmagában a Győzelem „emlékezetpolitikai” jelentőségének szentelünk blokkot, hanem összekapcsoljuk azt Auschwitz felszabadításának 75. évfordulójával (1945. január 27.), minthogy a két jelenségkör „emlékezete” együttesen hordozza a napjainkban „csúcsra járatott” történelemhamisítás szinte minden fontos tendenciáját. A holokauszt történeti ténye összefügg Izrael állam létrehozásával is, ezért a zsidók és arabok palesztinai együttélése kevéssé ismert oldalainak is figyelmet szentelünk – főként releváns történeti dokumentumok tükrében. Harmadik blokkunkban a modern szélsőjobboldallal foglalkozunk mind egyetemes, mind magyarországi vonatkozásban. Noha ez a szélsőjobboldal más, mint régi, fasiszta előzménye, ám a két jelenség nincs kínai fallal elválasztva. Az új szélsőjobboldal előretolt őrse a Fidesz, aminek okairól és jellemzőiről olvasóink a szerkesztőség álláspontját is megismerhetik.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Bővebben…