Hírek kategória bejegyzései

Eszmélet 124. és 125. – Kettős lapszámbemutató

Meghívó

Eszmélet 124. és 125. – Kettős lapszámbemutató

Az Eszmélet szerkesztősége – pótolva a korábban elmaradt bemutatót – egyszerre mutatja be a 124-es (2019. téli) és 125-ös (2020. tavaszi) lapszámokat. A bemutatóra minden kedves Olvasónkat és Barátunkat nagy szeretettel várjuk!

A még mindig fennálló járványügyi helyzetre tekintettel a bemutatót szabad térre szerveztük és kérünk minden résztvevőt az elővigyázatossági szabályok betartására.

Helyszín: Pagony kert, Budapest, Kemenes u. 10, 1114

Időpont: 2020. június 25. 18.00-20.00

Résztvevők:

Barát Endre: A radikális baloldal perspektíváiról

Krausz Tamás: A Győzelem 75. évfordulója es az Orbán-rendszer emlékezetpolitikája

Lugosi Győző: Palesztina/Izrael: a kör négyszögesítése?

Antal Attila: Osztálypolitika, kivételes állapot, koronaválság

A beszélgetést Melegh Attila moderálja.

Facebook

126. szám (2020. nyár)

A lapszámban két interjúban emlékezünk meg Lenin születésének 150. évfordulójáról, akinek munkássága még azok számára sem megkerülhető, akik mindenestül elutasítják szellemi és politikai örökségét. Két újabb választ közlünk arra a körkérdésre, amit előző számunkban tettünk fel a radikális baloldal helyzetéről. A baloldal globális útkeresésének gondolta a lapszám két másik cikkében is jelen van: Hegyi Gyula a mai, új hidegháborús körülmények között elemzi a szocialista baloldal és az imperializmus kapcsolatát, William I. Robinson pedig egy új internacionálé létrehozása mellett érvel a lopakodó fasizmus elleni védelem jegyében. Sonia Combe könyvrészlete az államszocialista rendszerek marxista, értelmiségi ellenzékének magatartását mutatja be, Anna Segherstől Lukács Györgyig. Másik fő tematikánk a gender kérdésköre. Susan Zimmermann írása a munkásmozgalom és a nőmozgalom ellentmondásos kapcsolatát ábrázolja történeti perspektívában; Julia Roth és Manuéla Boatcă tanulmánya pedig a globális egyenlőtlenségek összefüggéseiben vizsgálja a társadalmi nem és az állampolgárság viszonyát. A hazai gendervitákhoz kívánunk hozzájárulni az Aspasia évkönyv szerkesztőségi cikkének közreadásával, amely a kelet-európai genderellenes hullám tényeit foglalja össze.

Tartalomjegyzék

Hegyi Gyula: Imperializmus és a szocialista baloldal az új hidegháború idején.

A radikális baloldal helyzete és perspektívái itthon és a világban – II.

Szerkesztőségünk körkérdéssel fordult a hazai és nemzetközi társadalomtudomány tőkerendszer-kritikus képviselőihez: fejtsék ki véleményüket a radikális baloldal magyarországi, európai és globális helyzetéről, kibontakozásának lehetőségeiről és az általuk helyesnek tartott cselekvés irányairól, módszereiről. A beérkezett válaszokból hatot előző, 125. számunkban adtunk közre, az alábbiakban további két hozzászólást közlünk.

Salvatore Engel-Di Mauro: A radikális baloldali mozgalmak perspektíváiról és kilátásairól

Szalai Erzsébet: Újszocializmus – és a baloldal új helyzetben

William I. Robinson: A tőke internacionáléja és fasizálódása. Eljött a dolgozó osztályok globális internacionáléjának ideje.

Samir Amin felhívása „a dolgozók és népek internacionáléjának” megalakítására nem is lehetne időszerűbb. Ha a baloldal szembe akar szállni az újfasiszta jobboldal támadásával, világszerte meg kell újítania forradalmi programját és az állam átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Ezt a feladatot pedig a baloldal csak úgy végezheti el, hogy létrehoz egy, a határokon átívelő ernyőszervezetet, amely a népi és proletár erők egyesítésére alkalmas programmal tud előállni, és létre tudja hozni a transznacionális politikai harc mechanizmusait.

Radhika Desai: Geopolitikai gazdaságtan: a sokpólusú világ tudománya

Bár világunk sokpólusúvá vált, ez mégsem általánosan elfogadott gondolat. A két tudományág, amely a nyugati világban a világkérdéseket tanulmányozza: a nemzetközi kapcsolatok elmélete, ami csak a politikára összpontosít, és az 1970-es években kialakult nemzetközi politikai gazdaságtan továbbra is azt képviseli, hogy az USA és a Nyugat hatalmi fölénye valóságos és kívánatos. Ezért a cikk egy új akadémiai tudományág, a geopolitikai gazdaságtan létrehozása mellett érvel, ami jobban meg tudja érteni a sokpólusú világot, képes rekonstruálni annak történelmi fejlődését és értékelni a benne rejlő progresszív lehetőségeket.

Sonia Combe: A hűség megszállottjai. Az NDK marxista, alkotó értelmiségi ellenzéke

A háború végén kommunista antifasiszták elhatározták, hogy létrehozzák „a munkások és a parasztok első német államát”. Ez lesz a Német Demokratikus Köztársaság, az az ország, ahol a rendszerrel szembenállók száma a legalacsonyabb volt a keleti tömbön belül. A keletnémet marxisták 1989-ig csak a Párton belül fejtettek ki kritikát, s csupán a rendszer összeomlásakor szólaltak meg nyilvánosan, hogy védelmükbe vegyék az NDK fennmaradását – nem azt, „amilyen volt, hanem amilyennek lennie kellett volna.”

Laurent Delcourt: Bolsonaro elnöksége: egy retrográd lázadás okai és következményei

Bolsonaro Brazília elnöki székébe kerülése korántsem a körülmények egyszerű összejátszásának eredménye. Kifejeződik benne a brazil elitek offenzívája a XXI. század elején elért szociális és demokratikus vívmányokkal szemben. A „Lula” örökségének lerombolását célzó fellépés ellenében a megosztott baloldal egyelőre nem talál ellenszert. A COVID–19 járvány bolsonarista kezelése pedig még inkább árnyékot vet az ország távlataira.

Susan Zimmermann: Osztály és gender. Marx és a társadalmi mozgalmak a munkások és a nők felszabadításáért

Az osztály a marxi gondolkodás meghatározó fogalma, hiszen a marxizmus a proletariátus emancipációját a munkásmozgalommal és a kapitalizmus meghaladásával kívánta elérni. A nőmozgalom viszont a nőknek mint társadalmi nemnek az egyenjogúsítását állította gondolkodása és cselekvése középpontjába. Bár a munkás- és a nőmozgalom első ránézésre egymás riválisának is tekinthető, nagyon is egymáshoz rendeli őket az, hogy távoli céljaikat – vagyis a munkásosztály, illetve a nők felszabadítását – összekötik azzal a harccal, aminek során a jelenben számos reformlépéssel kívántak a munkásosztály, illetve a nők mint társadalmi nem helyzetén javítani

Julia Roth – Manuéla Boatcă: Állampolgárság, társadalmi nem és globális egyenlőtlenség

Az Európába érkező menekültek kezelésével kapcsolatos jelenlegi vitáknak meghatározó eleme az állampolgárságra és a nemekre épülő egyenlőtlenségek, amelyek történelmi nyomon követése elkerülhetetlen a problémák valódi gyökereinek feltáráshoz. Az egyenlőtlenségi struktúrák régiókon átnyúló összefonódásait ugyanis már az európai gyarmati terjeszkedés óta végigkísérték bizonyos nyugati-kapitalista elképzelések a nemi szerepekről, normákról és munkamegosztásról.

Beszámoló a régióból. A genderellenes hullám Kelet-Európában és máshol: a társadalmi nemek tudománya, a civil társadalom és az állam. Az Aspasia évkönyv szerkesztőségi cikke.

A foglyok elkülönítése és a tilalomrendszer a holokauszt éveiben. Szemelvények „Az ismeretlen fekete könyv” náci irányelveiből, a megszállás időszakának sajtójából és szemtanúk visszaemlékezéseiből. Összeállította: Ilja Altman.

Lukács György: Október hatása Keleten. Új Március (Bécs) 1927. különszám.

„Lenin körül most kevés a gazember…” Szergej Szolovjov és Marianna Armand

beszélgetése Vladlen Loginov történész-levéltárossal.

Lenin „ijesztő” üzenete ma: cselekedni kéne. Krausz Tamással, Lenin születésének 150. évfordulóján, Bartha Eszter beszélget.

Balázs István Miklós: Szép új világ? Walter Baier, Eric Canepa, Haris Golemis (eds.): Europe in the Brave New World. transform! Yearbook 2020. Merlin Press Ltd.

Gergely András: Mozgalmi pánik, kivonulás vagy mégis lázadás? Olvasatok rebelliseknek.

Antal Attila: A koronavírus és az Orbán-rendszer osztálypolitikája

Antal Attila: A koronavírus és az Orbán-rendszer osztálypolitikája

[A cikk az Eszmélet 125. (2020. tavasz) számában jelenik meg]

Nem a koronavírus hozta el a fasizálódást veszélyét Magyarországon, hiszen ezek a folyamatok már korábban elindultak. A koronavírus által közvetlenül és közvetve okozott egészségügyi katasztrófa, s különösen a nyomában járó gazdasági válság, a munkásosztály tömegeinek ellehetetlenülésével együtt járó társadalmi katasztrófa, és a rá adott neoliberális, tőkevédő intézkedések azonban minden eddiginél jobban kedveznek egy autoriter rendszer mögötti osztálypolitikának. Mindezt súlyosbítja, hogy az Orbán-rendszer a válságban is saját osztálypolitikájának rabja marad, vagyis tudatosan nem a leginkább rászorulókat, hanem a felső középosztályt kívánja megmenteni, és a hatalmi rendszer által kinevezett nemzeti tőkések érdekvédelmén dolgozik. A felhatalmazási törvénnyel pedig immár rendelkezésre áll az eszköz is, amellyel uralni lehet a járvány utáni világot.

Bővebben…