Az Eszmélet 93. számának címlapképe egy Brazíliában, São Paulóban a Boitempo kiadónál 2011-ben Mészáros István tiszteletére megjelentetett tanulmánykötet fedőlapja volt (István Mészáros e os desafios do tempo histórico). Az Ivana Jinkings és Rodrigo Nobile szervezte és szerkesztette könyv közvetlen előzményéül a 2009 augusztus-szeptemberében nyolc brazil városban (Sáo Paulo, Guararema, Araraquara, Santo André, Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Porto Alegre, Brasília) megtartott szeminárium-sorozat szolgált, ennek témáját Mészáros munkássága s azok a filozófiai, társadalomtörténeti problémák adták, amelyeknek immár évtizedeken áthúzódó elemzései tették az ünnepeltet korának – tehát korunknak – egyik legjelentősebb marxista társadalomtudósává. A könyv a nevezett szervező-szerkesztők bevezetője és Jorge Giordani (az Angliában tanult és doktorált közgazdász, utóbb caracasi egyetemi tanár és Venezuela tervgazdasági minisztere) előszava után tizenkilenc válogatott esszét tartalmaz, hat ciklusba rendezve: „Az ideológia hatalma”, „Munka és elidegenedés”, „Marx, Lukács és a forradalmi értelmiségiek”, „A tőkén túl”, „Nevelés és szocializmus”, „A tőke szerkezeti válsága”. A tanulmányok javarészt az említett szeminárium alkalmából íródtak, némelyik ott hangzott el, s ebben a könyvben kapott végső, szerkesztett alakot. A kötet Mészárosnak a többiekénél egy kissé terjedelmesebb tanulmányával egészült ki, ez volt a szeminárium mester-előadása, amelyet a szerző személyesen olvasott föl több helyszínen. Az elhangzott előadásokat korreferátumok, viták, hozzászólások kísérték. Nem csupán brazíliai kutatók, oktatók, tudósok cseréltek ez alkalmakból eszmét; megszólaltak az USA, Franciaország, Argentína, Kuba, Venezuela, Svédország és Románia marxista értelmiségének képviselői is, akiknek a közvetlen szakterülete a filozófiától, a szociológiától, az irodalomtól a pedagógián és a történelemtudományon át a közgazdaságig volna sorolható.
A rendezvénysorozat pontos neve „III Seminário Internacional Margem Esquerda” volt. Ez némi magyarázatot igényel.
A Boitempo Editorial 1995-ben alakult. Vállaltan baloldali kiadói programja igen változatos: tudományos művektől a szépirodalomig sokfélét megjelentet. (Mellesleg, a „Boitempo” elnevezés a brazil irodalom huszadik századi klasszikusának, Carlos Drummond de Andrade-nak egyik verscímét idézi.) 2003-tól kezdve félévente jelenteti meg a kiadó a Margem Esquerda című vaskos folyóiratát, amelyhez rendezvényeknek meglehetősen gazdag választéka is kapcsolódik. A folyóirat 3. számához kitalált első szemináriumot „Reflexões sobre o colapso” címmel 2004 áprilisában rendezték meg, a kapitalizmus válságáról. A második szemináriumra 2005 októberében került sor, témája az évtizedek óta Franciaországban (a Centre National de la Recherche Scientifique -CNRS – égisze alatt) működő Michael Löwy munkássága volt. Ezek egy-, illetve kétnapos szemináriumok voltak. Hozzájuk képest valósággal elképesztő méretű a harmadik, a Mészáros-sorozat. Ám érthető ez, ha arra gondolunk, hogy 2009-ben Mészáros István már az egyik legmegbecsültebb és legolvasottabb szerzője volt a folyóiratnak és a baloldali brazíliai értelmiségnek, s a Boitempo sorra adta ki legjelentősebb műveit portugál nyelven. Mi több, egyik igen fontos könyvét eredetileg, első kiadásban a Boitempo jelentette meg O desafio e o fardo do tempo histórico címmel 2007-ben, s csak utóbb jelent meg az USA-ban angolul (The Challenge and Burden of Historical Time, New York, Monthly Review Press, 2008).
Nyolc város adott otthont a szemináriumoknak, de jóval több helyszínen, például mindjárt São Paulóban az Universidade de São Paulo legnagyobb előadóterme mellett a metropolis egy másik nemzetközi hírű felsőoktatási intézményében, a katolikus egyetemen (pontosabban ennek színháztermében) is folyt a disputa. Az egyik legkülönlegesebb helyszín pedig kétségkívül a São Paulótól mintegy hetven kilométerre fekvő Guararema volt, ahol a Földnélküli Falusi Dolgozók Mozgalma (Movimento dos Trabalhadores Rurais Sem Terra – rövidítve csak MST) által „Escola Nacional Florestan Fernandes” elnevezéssel létrehozott országos tanintézményben fogadták Mészárost. „Nacional”, vagyis országos jelzővel illetik ezt a páratlan iskolát, de valójában igen hamar nemzetközivé lett: Afrikából is fogadnak itt diákokat. És eleve nem csak az említett brazil mozgalom tagjai vagy szimpatizánsai számára teremtette meg öt éven át (2000-2005) tartó önkéntes társadalmi munkával mintegy ezer ember. Főiskolai szintű oktatás folyik benne kilenc fő szakon (politikatudomány, ismeretelmélet, faluszociológia, földműves politikai gazdaságtan, Brazília társadalomtörténete, nemzetközi helyzet, közigazgatás és társadalomirányítás, vidéki gazdálkodás, latin-amerikai tanulmányok), kiegészítve szakkurzusokkal – különböző egyetemek tanárainak közreműködése mellett -, például jogi ismeretekkel. Mészáros István ennek a minden támogatásra rászoruló (de korántsem minden támogatást elfogadó – tőkés magánszemélyekkel és alapítványokkal szóba sem álló!) intézménynek engedte át brazíliai publikációi után járó szerzői jogdíjait.
Nem csekély érdeklődés kísérte Mészáros István személyes föllépését Sáo Paulóban, Porto Alegrében, Rio de Janeiróban. (Magától értetődő, hogy nem minden szemináriumon és vitán vett részt.) Amellett, hogy interneten is végig lehetett követni a rendezvényeket, São Paulóban 1.400 főre rúgott a hallgatósága, Porto Alegrében kilencszázötvenen fértek be az előadóterembe, Rio de Janeiróban ezer főnyi közönség előtt tartotta meg előadását. Mindent összevetve, nagyjából négyezer ember hallgatta-nézte személyesen.
Az egymástól független szemináriumok előadásainak és vitáinak témái a következők voltak: „Az ideológia hatalma”, „Munka és elidegenedés”, „Marx, Lukács és a forradalmi értelmiség”, „A tőkén túl – a kapitalizmus szerkezeti válsága”, „Nevelés és szocializmus”, „Marxizmus, társadalmi harcok és forradalom Latin-Amerikában”, „A történeti dialektika szükséges helyreállítása” (ez volt Mészáros előadásának címe), „A tőke szerkezeti válsága”, „A tőke válsága és a munka kilátásai”, „A szocializmus távlata ma”, „A tőként túl – a tőke válsága és a munka távlatai”, „Az átmenet a tőkén túlra Mészáros munkásságában”, „A tőke szerkezeti válsága és a szocializmus kihívása a XXI. században”, „A válság, ahogy a XXI. század marxizmusai látják”.
A következőkben három rövidebb írást közlünk a Mészáros István tiszteletére megjelentetett tanulmánykötetből.