Bemutatjuk azt a hazai folyóiratot, amelynek fő célja az emberi jogok gondolatának és jogi szabályozásának ismertetése és népszerűsítése.
Az Acta Humana című folyóirat 1990-ben indult. Ez volt az első szaklap, amely kifejezetten az emberi jogok kérdéskörével foglalkozott. Azóta általában évente négyszer jelennek meg az emberi jogok nemzetközi és hazai védelmével, érvényesülésével foglalkozó tematikus számai. A folyóirat szemlélete elsősorban elméleti és nemzetközi jogi jellegű, így a nemzetközi emberi jogi normák alapján a magyar szabályozásra és gyakorlatra alkalmazandó követelményeket tárja fel, illetve tájékoztat a nemzetközi jogorvoslati lehetőségekről. Az elméleti-tudományos jelleg mellett a szerkesztők mindig a gyakorlati hasznosíthatóságra törekedtek, s ennek érdekében a tematikus számok kiadásakor együttműködtek az adott területhez kapcsolódó tevékenységet kifejtő jogvédő és egyéb szervezetekkel.
1992-ben az Emberi Jogok Európai Egyezménye megerősítésének folyamatába illeszkedve az Acta Humana 6-7. száma – az Európa Tanács támogatásával – azt vizsgálta, hogy a magyar jogrendszer mennyiben felel meg az Egyezmény követelményeinek, és milyen változtatások szükségesek. Az országgyűlés e kiadvány felhasználásával ismerte meg az Egyezmény előírásait.
A 9. szám a gyermekek jogairól szólt, aktualitása az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének Magyarország általi megerősítése volt. 1993-ban a 12-13. szám a kisebbségi jogok kérdését vizsgálta, kapcsolódva az akkor elfogadott kisebbségi törvényhez. 1994-ben a 17. szám az oktatáshoz való jogot járta körül a közoktatásról és a felsőoktatásról szóló törvényekhez kapcsolódó viták idején. 1995-ben pedig az alkotmányozás folyamatába illeszkedve a 18-19. szám az emberi jogok alkotmányi szabályozásának kérdéseivel foglalkozott. A 21. szám a civil szervezetek szerepét tárta fel, az akkor készülő non-profit törvényt is vizsgálva. 1996-ban a 22-23. szám az alkotmányozás során felmerült vitákra tekintettel a gazdasági és szociális jogok természetét és szabályozási követelményeit elemezte. Ez az értékelés napjainkban is időszerű, felhasználható a jogalkotók és az érdekérvényesítő szervezetek által, például az Európai Szociális Karta ratifikációjának előkészítése során. Ezt követte a 24. szám a véleménynyilvánítási szabadságról a médiatörvény előkészítése idején; a 26. szám a bűncselekmények áldozatainak jogait vizsgálta (az új büntetőeljárásról szóló törvény kidolgozása, a bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról rendelkező törvény előkészítése kapcsán). A 25. szám a biomedicinális etika legizgalmasabb kérdéseit mutatja be. Először közli az Európa Tanács e tárgyú egyezményét, és az emberi élet határterületeivel foglalkozó jogi, orvosi, etikai kérdéseket vizsgálja. A 28-29. szám az emberi jogoknak a honvédségen belüli érvényesülését elemzi. A 30. szám a médiatörvény tapasztalatairól rendezett konferencia anyagait dolgozta fel; a legújabb, a 31. szám pedig ismét a civil társadalom szervezeteivel foglalkozik, most már az 1997-ben elfogadott, közhasznú szervezetekről szóló törvény tükrében.
Az Acta Humanában feldolgozott témakörökhöz gyakran tudományos, szakmai konferenciák társultak, mint például a biomedicinális etikáról és a médiáról. A folyóirat dokumentációs részében rendszeresen megjelenik az emberi jogokra vonatkozó magyar tanulmányok, illetve magyar jogszabályok válogatott jegyzéke, és gyakran közli a témához kapcsolódó nemzetközi egyezmények vagy ajánlások magyar fordítását. Így az Acta Humanában jelent meg magyarul elsőként az Európai Szociális Karta 1995-ben elfogadott kiegészítő jegyzőkönyve a kollektív panaszok rendszeréről, itt közölték az Európa Tanács keretében 1996-ban elfogadott egyezményeket a gyermekek jogainak gyakorlásáról, illetve a bioetikáról.
A továbbiakban tervezett témák között szerepel – vegyes és tematikus számokban – a vallási türelem, az érdekegyeztetés, szakszervezeti szabadság témaköre, illetve egyes, az Európai Unióval kapcsolatos emberi jogi kérdések vizsgálata is.
Az Acta Humana az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány kiadványa. A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai: Dr. Herczegh Géza, akadémikus, a hágai Nemzetközi Bíróság tagja; Dr. Harmathy Attila, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke; Bokorné dr. Szegő Hanna, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, a Közalapítvány tudományos igazgatója. Igazgató: Dr. Kondorosi Ferenc egyetemi docens, tudományos tanácsadó.
A folyóirat előfizethető (az Eszmélet olvasóinak évi 3000 Ft-os áron) a következő címen: 1068 Budapest, Benczúr u. 33. Tel/Fax: 342 8734.
