Az amerikai társadalom heterogenitása ellenére sem képes az európai futballt felkarolni és magasabb szintre emelni. Ugyan az üzleti szféra már kis mértékben kezd orientálódni az európai futball irányába, ez jelenleg még nem egy egész társadalmat átfogó mechanizmus. Lényegében az USA történelme alapul szolgál arra, hogy megértsük, miért nem képes az amerikai társadalom az európai foci magas szintű elsajátítására. Ebben a tekintetben az országot érintő bevándorlási hullámokat figyelembe véve érdemes megállapítani az európai nemzetek szerepét és a bevándorló csoportokat érintő társadalmi integrációt. A tizenkilencedik század köze­pétől az Egyesült Államokban a már kialakult amerikai sportok játszottak döntő szerepet, így az európai futball már gyökereiben elfojtott háttérrel rendelkezik az országban.

A jelen ugyancsak meghatározó kérdéseket vet fel. A huszadik szá­zad nagy bevándorlási hullámai között a spanyol ajkúak voltak meg­határozóak. Számukra döntő szerepet játszik a foci. Figyelembe véve a sok generációs amerikaiakat, illetve a már amerikanizálódott több generációs európaiakat, tényszerűen megállapítható, hogy az amerikai társadalmat meghatározó jegyek nem teszik lehetővé az európai foci magasabb szintű értékelését és gyakorlását sem. Ha figyelembe vesszük a fogyasztó társadalmi berendezkedést, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a meghatározó jelleggel bíró konkurens amerikai sportokat. Ezek előnyben részesített alternatívaként jelennek meg az amerikai potenciális nézőközönség számára.

Tulajdonképpen az amerikai sportok döntő szerepet játszanak az európai futball térnyerésének meggátolásában. Fontos kiemelni az amerikai gyerekek szocializációjában lényeges szerepet játszó, „nem­zetinek" tekintett sportokat (NFL, NBA, NHL és a baseball), amelyeket a különböző közösségek hatására magukévá tesznek a fiatalok. Ez a motívum a későbbiek során természetesen meghatározóvá válik. A szigorúan üzleti alapokra helyezett klubok nemcsak pontokat gyűjtenek, hanem szórakoztatnak, és egyfajta szolgáltatásként jelennek meg a társadalmi bázisuk előtt. Itt alapvetően megfigyelhető a gazdaság mint meghatározó tényező különleges képessége, összefonódása bármilyen profitorientációval rendelkező képződménnyel, így a versenysportokkal is. Ebben fellelhető a beszélgetés során megállapított tézis, miszerint a futball összefonódik a szórakoztatóiparral, a profittal. Ebben a tekintetben rendkívül nehéz helyzetben van az Amerikába „exportált" európai foci. Mivel még nem alakulhatott ki egy erős társadalmi bázis, nem mutatkozik rá kellő mértékű kereslet.

Ugyancsak fontos figyelembe venni az amerikai oktatási rendszer kínálta lehetőségeket a fiatalok számára, ami rengeteg lehetőséget biz­tosít a diákok versenysportokba való integrálódására. Az amerikai profi ligák hatalmas lehetőségeket látnak a rekrutáció ezen válfajában, így képesek a nagy tehetségeket felfedezni és azokat professzionális szer­ződésekkel a saját érdekeik alá rendelni. Következésképpen egy óriási dimenzió rajzolódik ki az európai futball amerikai tehetségei számára, azonban jelenleg a még kisszámú amerikai futballklubok nem képesek hatást gyakorolni az ottani oktatásra. Ebből fakadóan elmarad, vagy nem megfelelő mértékű a rengeteg amerikanizálódott spanyol ajkú beván­dorló tehetségének felfedezése és támogatása. Az viszont kétségtelen, hogy ez az adott amerikai struktúra képes lenne a különböző társadalmi alrendszerekből származó tehetségek felfedezésére, felkarolására és integrálására is az amerikai európai futballklubok számára.

Ugyancsak érdemes a vizsgálathoz számba venni az amerikai sportok és az európai futball tulajdonságainak dimenzióját. Fontos kiemelni a játékidő feldarabolása közötti különbségeket, a fizikai kontaktok más jellegét, a sportok show-műsorrá való emelését, a sportmarketing tu­datos felhasználását az ajándéktárgyak értékesítéséhez, a játékosok szerepvállalását a reklámokban. Mindezek ugyan megtalálhatóak az európai futballban is, azonban ezek más mértékig hatják át az amerikai társadalmat.

Az 1994-es Világbajnokság és az 1996-os Olimpia elméletileg nagy hatással volt az Egyesült Államokra, azonban gyakorlati megközelítésben ez sajnos nem igaz. Ugyan ez a két esemény szerves részt képezett a futball vonatkozásában, nem volt képes az apró társadalmi bázis kiszé­lesítésére. A Major League Soccer (MLS) kétségkívül elkezdett ennek következtében fejlődni, de nem volt képes a 300 milliós országban elterjedni, és különböző társadalmi alrendszereket integrálni. Fontos kiemelni az amerikai tőke magatartását. Személyes tapasztalatokból eredően megállapítható, hogy a tőke már adott bázisokra koncentrálódik. Ebben az esetben egy brazil befektetés említhető, amiben kitűnik a tőke reprodukciójának koncepciója. A célorientált tőkések számára az időbeni megtérülés fontosabb motivációnak bizonyul, mint egy társadalmi bázis hosszú távú kialakítása.