The attack of Nazi Germany against the Soviet Union is interpreted, both in Russia and in Hungary, along the lines of Goebbels's propaganda, by several historians as a preventive war. The article presents the misinterpretations, disprovals and misapprehensions of historians citing recently uncovered documents. The fate of the plan of Marshall Zhukov mentioned in the title also demonstrates the state of the historian's profession dealing with the World War II.

Miként válnak a vasfüggöny által elszakított kelet-európai testvérek az Európai Unió 2004-es bővítését megelőző hetekben Anglia jóléti rendszerét fenyegető hordákká? Kiket és miként minősít "nem kívánatos személyeknek" az egységesülő EU-vízumrendszer? Milyen szerepet töltenek be a "nem állami" zsoldos katonai egységek az iraki és az elefántcsontparti konfliktusokban? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel a negyedévente megjelenő francia társadalomtudományi folyóirat, a Culture et conflits.

Az 1990-ben alapított folyóirat cikkei a különféle konfliktusok megjelenési formáinak teljes spektrumát felölelik: háborúkat, forradalmakat, városi zendüléseket, terroristának nevezett tevékenységeket, de a kulturális és gazdasági konfliktusok különböző formáit is. A szerzők között politológusok és a nemzetközi kapcsolatok szakértői mellett szép számmal találunk szociológusokat, antropológusokat, történészeket és földrajztudósokat.

A Culture et conflits valamennyi számában szereplő összes cikk korlátozás nélkül elérhető a www.conflits.org honlapon. A szerzői jogok adott körét a Creative Commons non-profit szabvány segítségével határozza meg a lap, mely példamutató lehet magyar folyóiratok számára is (www.creativecommons.org). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem kereskedelmi célokra – a szerző és a forrás pontos megjelölésével – szabadon lehet felhasználni és terjeszteni a Culture et conflits cikkeit.

A franciául nem olvasók angol nyelven az Alternatives című folyóirat évente egyszer megjelenő különszámában találnak tematikus válogatást a Culture et conflits cikkeiből. Az Alternatives cikkei egyelőre sajnos nem érhetők el ingyen az interneten.

A C&C hátterében a Centre d'Etudes sur les Conflits áll, amely a kritikai nemzetközi politikai szociológia egyik meghatározó kutatóintézete Franciaországban. Az intézet vezetője és a folyóirat főszerkesztője Didier Bigo, a Párizsi Politikatudományi Intézet professzora. Az intézet kutatóinak és a lap szerkesztőinek jelentős része három nagy párizsi egyetemhez köthető: a Politikatudományi Intézethez (IEP), a Társadalomtudományi Egyetemhez (EHESS) és a Nanterre-i Egyetemhez (Paris 10).

Mit ért a C&C kritikai nemzetközi szociológián? Mindenekfelett a hagyományos diszciplináris határok és a hegemón ("mainstream") pozitivista megközelítések elutasítását. Nem csupán a tudományterületek konvencionális szétválasztását veti el a lap – mely szerint a társadalommal a szociológia, a gazdasággal a közgazdaságtan, a politikummal pedig a politológia foglalkozik -, de a helyi, nemzeti és nemzetközi elemzési szintek szétválasztását is esetlegesnek tartja.

A migráció, a terrorizmus vagy éppen az ökológiai degradáció jelenségeit a globális kontextusból kiragadva nem lehet megérteni. Ennyiben a világrendszer-szemlélethez kétségtelenül közel áll a C&C tudományos krédója, ugyanakkor a szerkesztők nagy része valószínűleg mégsem Immanuel Wallersteint nevezné szellemi atyjának, hanem Michel Foucault-t.

A C&C cikkeinek jelentős része a Foucault filozófiája alapján megalkotott diskurzuselemzés módszerét alkalmazza hagyományosan katonainak, biztonságpolitikainak vagy éppen rendőrséginek tartott témákban. A háború, a veszély és a bűn kategóriáit a C&C tanulmányai nem tekintik adottnak: éppen azt vizsgálják, hogy miként jött létre és milyen következményeket von maga után például a terrorizmus elleni háború diskurzusa, avagy a bevándorlókat egy adott ország jóléti rendszerét vagy nemzeti kultúráját fenyegető hordának feltüntető beszédmód.

A C&C minden száma egy adott témakört jár körbe, amelyek öt nagy csoportba sorolhatók:

1. Főleg a korai számok közül foglalkozik több az erőszak különféle megjelenési formájával. A 4. szám az erőszak nemzetközi hálózataival, ezen belül is kiemelten a fegyverkereskedelemmel; az 5. és 6. szám a városi erőszak megnyilvánulásaival foglalkozik; a 9. és 10. szám a nyugat-európai demokráciákban tapasztalható politikai erőszak formáit vizsgálja; a 13-14. dupla szám az emberrablásokról szól; a 18. szám a gyerekek elleni politikai erőszakról; a 24-25. dupla szám a káoszról és a kaotikus helyzetekben való túlélésről; a 29-30. szám pedig az erőszak egy új paradigmáját járja körül.
2. Talán a legérdekesebb számok a veszély diskurzusainak elemzéséhez kapcsolódnak. A 2. szám a délről érkező veszély diskurzusait vizsgálja; a 3. szám a maffia és a drogkereskedelem viszonyrendszerét járja körül; a 19-20. dupla szám a nemzetközi anarchia narratíváiról szól; a 30-31. szám pedig a bevándorlás biztonságpolitikájáról (ez utóbbi angolul is megjelent 2002-ben az Alternatives különszámaként).
3. A konfliktusok változó természetét több szám taglalja. A 1. szám fókuszában a konfliktusok elhúzódása áll; a 8. szám a bipoláris világrend utáni konfliktusokat tárgyalja; a 11. szám a humanitárius katonai beavatkozás diskurzusát elemzi; a 21-22. dupla szám a konfliktusok deterritorializalódását járja körül; a 36. szám témája a nemzetközi kapcsolatok racionalitásának problémája.
4. Az államok diskurzív konstrukciójával négy szám is foglalkozik. A 7. szám a nacionalizmusok és az EU-projekt viszonyát vizsgálja; a 15-16. dupla szám a kommunitarianizmushoz kapcsolódó cikkeket tartalmaz; a 17. szám a kelet-európai demokratikus átmenet folyamatait és diskurzusait elemzi; a 28. szám pedig Európa értelmezési kereteit tárgyalja.
5. A C&C leggyakrabban idézett cikkei a bevándorlás kérdéseivel foglalkoznak. A 23. szám a közlekedés, a bezárkózás és a távoltartás témaköreit tárgyalja, különös tekintettel az Európában és Észak-Amerikában található menekülttáborokra; a 26-27. szám "Határok és identitások" címmel elsősorban a bevándorlás és a bevándorlók ellenőrzésével kapcsolatos diskurzusokat elemzi; a 31-32. szám azt vizsgálja, hogy miként válik biztonsági kérdéssé a bevándorlás; a 33-34. szám az "elhallgatott globalizáció" témakörében, többek között, Saskia Sassen két írását tartalmazza (tőle az Eszmélet is közölt már tanulmányt, illetve interjút).

The face of the world was ladylike for Attila József, but his feelings and relations were also determined by sociological rules. He wanted to establish a family and he also wanted to change the world, perhaps it can be stated that he was in an impatient search for partners and parties.

One reason for the difference between rich and poor countries lies in the different degrees to which they exploit Earth's resources in the present and in the past. The four fictitious manifestos interpret the consequences of the destruction of the environment and responsibilities from different points of views (which contain naive, demagogic and aggressive elements).