Following World War Two, a recognition emerged that balanced international relations can only be achieved if domestic relations of the various countries are stable. The maintainance of human rights was seen as a pre-condition to the latter.

Bemutatjuk azt a hazai folyóiratot, amelynek fő célja az emberi jogok gondolatának és jogi szabályozásának ismertetése és népszerűsítése.

Az Acta Humana című folyóirat 1990-ben indult. Ez volt az első szaklap, amely kifejezetten az emberi jogok kérdéskörével foglalkozott. Azóta általában évente négyszer jelennek meg az emberi jogok nemzetközi és hazai védelmével, érvényesülésével foglalkozó tematikus számai. A folyóirat szemlélete elsősorban elméleti és nemzetközi jogi jellegű, így a nemzetközi emberi jogi normák alapján a magyar szabályozásra és gyakorlatra alkalmazandó követelményeket tárja fel, illetve tájékoztat a nemzetközi jogorvoslati lehetőségekről. Az elméleti-tudományos jelleg mellett a szerkesztők mindig a gyakorlati hasznosíthatóságra törekedtek, s ennek érdekében a tematikus számok kiadásakor együttműködtek az adott területhez kapcsolódó tevékenységet kifejtő jogvédő és egyéb szervezetekkel.

1992-ben az Emberi Jogok Európai Egyezménye megerősítésének folyamatába illeszkedve az Acta Humana 6-7. száma – az Európa Tanács támogatásával – azt vizsgálta, hogy a magyar jogrendszer mennyiben felel meg az Egyezmény követelményeinek, és milyen változtatások szükségesek. Az országgyűlés e kiadvány felhasználásával ismerte meg az Egyezmény előírásait.

A 9. szám a gyermekek jogairól szólt, aktualitása az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének Magyarország általi megerősítése volt. 1993-ban a 12-13. szám a kisebbségi jogok kérdését vizsgálta, kapcsolódva az akkor elfogadott kisebbségi törvényhez. 1994-ben a 17. szám az oktatáshoz való jogot járta körül a közoktatásról és a felsőoktatásról szóló törvényekhez kapcsolódó viták idején. 1995-ben pedig az alkotmányozás folyamatába illeszkedve a 18-19. szám az emberi jogok alkotmányi szabályozásának kérdéseivel foglalkozott. A 21. szám a civil szervezetek szerepét tárta fel, az akkor készülő non-profit törvényt is vizsgálva. 1996-ban a 22-23. szám az alkotmányozás során felmerült vitákra tekintettel a gazdasági és szociális jogok természetét és szabályozási követelményeit elemezte. Ez az értékelés napjainkban is időszerű, felhasználható a jogalkotók és az érdekérvényesítő szervezetek által, például az Európai Szociális Karta ratifikációjának előkészítése során. Ezt követte a 24. szám a véleménynyilvánítási szabadságról a médiatörvény előkészítése idején; a 26. szám a bűncselekmények áldozatainak jogait vizsgálta (az új büntetőeljárásról szóló törvény kidolgozása, a bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról rendelkező törvény előkészítése kapcsán). A 25. szám a biomedicinális etika legizgalmasabb kérdéseit mutatja be. Először közli az Európa Tanács e tárgyú egyezményét, és az emberi élet határterületeivel foglalkozó jogi, orvosi, etikai kérdéseket vizsgálja. A 28-29. szám az emberi jogoknak a honvédségen belüli érvényesülését elemzi. A 30. szám a médiatörvény tapasztalatairól rendezett konferencia anyagait dolgozta fel; a legújabb, a 31. szám pedig ismét a civil társadalom szervezeteivel foglalkozik, most már az 1997-ben elfogadott, közhasznú szervezetekről szóló törvény tükrében.

Az Acta Humanában feldolgozott témakörökhöz gyakran tudományos, szakmai konferenciák társultak, mint például a biomedicinális etikáról és a médiáról. A folyóirat dokumentációs részében rendszeresen megjelenik az emberi jogokra vonatkozó magyar tanulmányok, illetve magyar jogszabályok válogatott jegyzéke, és gyakran közli a témához kapcsolódó nemzetközi egyezmények vagy ajánlások magyar fordítását. Így az Acta Humanában jelent meg magyarul elsőként az Európai Szociális Karta 1995-ben elfogadott kiegészítő jegyzőkönyve a kollektív panaszok rendszeréről, itt közölték az Európa Tanács keretében 1996-ban elfogadott egyezményeket a gyermekek jogainak gyakorlásáról, illetve a bioetikáról.

A továbbiakban tervezett témák között szerepel – vegyes és tematikus számokban – a vallási türelem, az érdekegyeztetés, szakszervezeti szabadság témaköre, illetve egyes, az Európai Unióval kapcsolatos emberi jogi kérdések vizsgálata is.

Az Acta Humana az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány kiadványa. A Közalapítvány Kuratóriumának tagjai: Dr. Herczegh Géza, akadémikus, a hágai Nemzetközi Bíróság tagja; Dr. Harmathy Attila, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke; Bokorné dr. Szegő Hanna, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, a Közalapítvány tudományos igazgatója. Igazgató: Dr. Kondorosi Ferenc egyetemi docens, tudományos tanácsadó.

A folyóirat előfizethető (az Eszmélet olvasóinak évi 3000 Ft-os áron) a következő címen: 1068 Budapest, Benczúr u. 33. Tel/Fax: 342 8734.

A periodical that was launched in Hungary to popularize the cause of human rights.

We are waiting nearly 20 years in Hungary for a recovery from economic crisis and hope to see the "end of the tunnel." So far neither austerity measures imposed as a reflex by the economic policy nor structural reforms – market reforms and the system change – put an end to the crisis. Problems of slowdown in economic growth and external balance, that come back time to time, so far have only been increased by the social and economic changes caused by the system change. In the present issue, Eszmélet publishes articles criticising the Hungarian economic policy also giving proposals for probably more successful alternative economic policies that could be followed by the state. Further articles investigate the global economy and the Europe Hungary wants to join. Is the economic policy more independent and successful elsewhere? Who make the most important economic decisions? What are the experiences of catching-up countries? What are the consequences of foreign capital import in developing countries?

Articles also analyse the inner circles of power, the history of the Hungarian left-wing movement in Transylvania as well as the tensioned relationship between Hungarian Roma and the majority society.

Table of contents

1. magyar : Domestic capital, foreign capital
2. Tanyi Attila : Is there an alternative economic policy?
3. Mandel Miklós : The twilight of monetary dictatorship
4. Farkas Péter : Uneven development in the world economy
5. Ulrich Busch : Foreign capital in the transition process
6. Vastag Margó : Marginal notes to Ulrich Busch’s article
7. Remák Edit : Georg Ritzer on the mcdonaldisation of society
8. Márkus Péter : The beast from inside – Korten on corporations ruling the world
9. Csorba Gergely : Europe inorporated
10. Szikszai Szabolcs : Dollars and Sense
11. Szira Tamás : The anatomy of the political elite
12. Wiener György : Power relations and govermental structures in Hungary 988-1994
13. Gáll Ernő : Looking back on the Hungarian left in Transylvania
14. Diósi Ágnes : Inside or outside? The Roma minority and the Hungarian society