All posts by sz szilu84
Theses on the European left
NAFTA
Hungary and the IMF
A double edge study, criticising, on the one hand, those considering the contracts between the IMF and Hungary a relationship free of politics and dependency, and, on the other hand, those who claim that the subordination of Hungary to external financial conditions represents some kind of conspiracy against the Hungarian nation. The author describes the evolution of the relationship between Hungary and the Fund, and reflects on the literature on external indebtedness.
Maquiladora
A Maquiladora vagy Maquila üzemek olyan „off-shore" tevékenységeket végeznek, amelyek keretében korlátozás nélkül importálhatnak Mexikóba nyersanyagokat és alkatrészeket, hogy ott azokat feldolgozzák, majd pedig exportálják az USA-ba.
Először a kelet- és délkelet-ázsiai „tigris-országokban" jelentek meg ilyen üzemek, és á résztvevő vállalatok döntő többsége külföldi, jelesül amerikai tulajdonban volt. Mexikóban 1965-bén indult be egy kormány által támogatott kezdeményezés, amely az USA határterületére koncentrálódott.
A maquiladora program gyors expanziója 1982-ben, a mexikói adósságválság, a peso leértékelése és a reálbérek hirtelen esése nyomán kezdődött meg. Az ezekben az üzemekben foglalkoztatottak száma az 1982-es százhuszonháromezerről majdnem félmillióra emelkedett 1991-re, és az évszázad végéig elérheti a hárommilliót is. A nyolcvanas évek végére a maquiladora szektor termelte az ország feldolgozóipari exportjának kb. egynegyedét. 1991-ben az USA 7,25 milliárd dolláros értékben importált Mexikónak ettől a szektorától.
A 70-es évek eredetileg kisméretű, szinte kizárólag nőket foglalkoztató üzemei mostanra megnőttek, a női munkások aránya ötven százalékra esett vissza. A jelentősebb multinacionális vállalatok nagyobb hangsúlyt helyeznek a technikailag igényes termékekre és a hibamentes beszállítói rendszerre. A kereskedelem jelentős része cégen belül, vagy egyazon multinacionális társasághoz tartozó egységek között bonyolódik. A határtól távolabbra is telepítenek üzemeket, mint például a Nissan hatalmas aguascalientesi motorgyárát.
Jelenleg a közlekedési ipar (mégpedig főleg autógyártás) a legnagyobb munkaadó több mint száztízezer alkalmazottal, ezt követi az elektronikai ipar több mint százezer, és a textilipar kb. negyvenötezer fővel. Összesen kétezer ilyen üzem működik.
A nyolcvanas évek közepére – az amerikai AFLCIO szakszervezet akkori becslése szerint – közvetlenül háromszázezer, közvetve pedig több'" mint egymillió állást telepítettek át az USA-ból Mexikóba. A mexikói kormány a maga részéről azt állította, hogy az USA negyvennégy államából ötezer cég szállít nyersanyagot Mexikóba. Egy újabb és pontosabb felmérés szerint az elmúlt évtized folyamán kétszázötven munkahely kb. százezer dolgozója nézhette végig, amint állását áttelepítik Mexikóba.
A NAFTA, a GATT és a vámtarifák csökkentése nyomán a mexikói feldolgozóipar „komparatív előnye" még inkább az alacsony bérköltségekre fog korlátozódni. Meg fognak szűnni a maquiladora feldolgozóipar vámjellegű előnyei.