Maquiladora

A Maquiladora vagy Maquila üzemek olyan „off-shore" tevékenységeket végeznek, amelyek keretében korlátozás nélkül importálhatnak Me­xikóba nyersanyagokat és alkatrészeket, hogy ott azokat feldolgozzák, majd pedig exportálják az USA-ba.

Először a kelet- és délkelet-ázsiai „tigris-or­szágokban" jelentek meg ilyen üzemek, és á résztvevő vállalatok döntő többsége külföldi, je­lesül amerikai tulajdonban volt. Mexikóban 1965-bén indult be egy kormány által támogatott kezdeményezés, amely az USA határterületére koncentrálódott.

A maquiladora program gyors expanziója 1982-ben, a mexikói adósságválság, a peso leértékelése és a reálbérek hirtelen esése nyomán kezdődött meg. Az ezekben az üzemekben fog­lalkoztatottak száma az 1982-es százhuszonhá­romezerről majdnem félmillióra emelkedett 1991-re, és az évszázad végéig elérheti a három­milliót is. A nyolcvanas évek végére a maquiladora szektor termelte az ország feldolgozóipari exportjának kb. egynegyedét. 1991-ben az USA 7,25 milliárd dolláros értékben importált Mexi­kónak ettől a szektorától.

A 70-es évek eredetileg kisméretű, szinte ki­zárólag nőket foglalkoztató üzemei mostanra megnőttek, a női munkások aránya ötven száza­lékra esett vissza. A jelentősebb multinacionális vállalatok nagyobb hangsúlyt helyeznek a tech­nikailag igényes termékekre és a hibamentes be­szállítói rendszerre. A kereskedelem jelentős ré­sze cégen belül, vagy egyazon multinacionális társasághoz tartozó egységek között bonyolódik. A határtól távolabbra is telepítenek üzemeket, mint például a Nissan hatalmas aguascalientesi motorgyárát.

Jelenleg a közlekedési ipar (mégpedig főleg autógyártás) a legnagyobb munkaadó több mint száztízezer alkalmazottal, ezt követi az elektro­nikai ipar több mint százezer, és a textilipar kb. negyvenötezer fővel. Összesen kétezer ilyen üzem működik.

A nyolcvanas évek közepére – az amerikai AFLCIO szakszervezet akkori becslése szerint – közvetlenül háromszázezer, közvetve pedig több'" mint egymillió állást telepítettek át az USA-ból Mexikóba. A mexikói kormány a maga részéről azt állította, hogy az USA negyvennégy államá­ból ötezer cég szállít nyersanyagot Mexikóba. Egy újabb és pontosabb felmérés szerint az el­múlt évtized folyamán kétszázötven munkahely kb. százezer dolgozója nézhette végig, amint ál­lását áttelepítik Mexikóba.

A NAFTA, a GATT és a vámtarifák csökken­tése nyomán a mexikói feldolgozóipar „kompa­ratív előnye" még inkább az alacsony bérköltsé­gekre fog korlátozódni. Meg fognak szűnni a maquiladora feldolgozóipar vámjellegű előnyei.