The author is confronting the opinions claiming that the changes in social structures of the recent years and decades lead to the end of social democracy. Quoting a number of documents and politicians, he illustrates how individual parties and their leaders answered the new challenges in Western Europe, and to what extent the various programmes insist upon the traditions and historic achievements of the century old movement.
Category Archives: Former issues
No. 25 | (Spring 1995)
In this issue of Eszmélet, we have asked prominent historians to tell their opinion why state socialism had developed. Of course a debate has emerged whether this term can be used at all to describe the social system of the so-called "forty years". This period – over which we have better and better historic overview – is characterised from different angles by articles on the Cold War, the history literature of the "seventy years", the special status of women labour and on the collapse of the system. We return to a question posed in the 20th issue: what is the historical path of social democracy and what alternatives it offers nowadays?
Table of contents
- Jemnitz János, Balogh Sándor, Niederhauser Emil, Berend T. Iván, Krausz Tamás, Romsics Ignác, Hanák Péter, Borhi László, Pach Zsigmond Pál, Kende Tamás, Szokolay Katalin, Z. Karvalics László, Tőkéczki László, Harsányi Iván : Why did state socialism emerge?
- Paul M. Sweezy : Socialism: legacy and renewal
- Monthly Review
- Ernest Mandel : Uneven development
- Tom Bottomore : Progress
- Szabolcs Ottó : History textbooks on the 1918-1919 revolutions in Hungary (1920-1984)
- Görög Tibor : Alexandr Zinoviev
- Alekszandr Zinovjev : From communism to colonial democracy
- Gervai Pál : From the cold war to the “end of history” – About the bipolar world and the future of socialism
- Krausz Tamás : Left-wing turn in Eastern Europe – Why and what kind of?
- Susan Zimmermann : Searching for free labour
- Havas Péter : Socialdemocracy is here to stay
Why did state socialism emerge?
Was the emergence of the state socialist system an historic accident? Can we see "those forty years" as a modernisation experiment, or it was only a path of maldevelopment forced upon us by great power agreements? One can often face these questions in public discussions, but now it is leading Hungarian historians who try to give an answer.
Socialism: legacy and renewal
The living classic of American socialism looks back on the last half a century of the left-wing theory and political movement. He presents an analysis of the consequences of the cold war in East and West, claiming that the outcome of the arms race was not doubtful for a second. According to Sweezy, the world society returned to a stage similar to the 1930s with the fall of state socialist regimes, and therefore it is the most urgent task to look for alternatives, by undertaking and renewing the legacy of socialism.
Monthly Review
Az amerikai szocialisták folyóiratát mutatjuk be ezúttal, amelynek története párhuzamosan futott a hidegháborúéval, és bázisát jelentette a baloldali gondolkodás fejlődésének, számos korszakalkotó társada-
lomtudományi mű megszületésének.
Mint ahogy a Londonban megjelenő New Left Review – eszmeileg és anyagilag egyaránt – elválaszthatatlan Perry Anderson-tól, úgy az amerikai szocialisták havi folyóirata, a Monthly Review története szorosan összefonódik Paul M. Sweezy nevével. Sweezy 1910-ben született New York Cityben. A Harvard Egyetemen tanult, ott szerzett B.A. és Ph.D. fokozatokat, és egy évig volt a London School of Economics hallgatója. 1934 és 1942 között a Harvard közgazdasági tanszékén tanított, a háború alatt pedig a Stratégiai Szolgálatok Hivatalában dolgozott, főként Londonban, Párizsban és Berlinben. Később különböző egyetemeken tanított, így például a Cornell Egyetemen, a Stanford Egyetemen, és a New York-i New School for Social Research-ben. Könyvei jelentek meg a kapitalista fejlődés elméletéről, valamint a kubai forradalomról. A tőkés fejlődés külső és belső feltételeiről Maurice Dobb-bal folytatott vitájáról – amelyben Sweezy foglalta el az „externalista" és Dobb az „internalista" álláspontot – a hazai szakirodalomban is olvashattunk.
A Monthly Review-t mint független szocialista magazint 1949-ben alapította Leo Huberman-nal, aki szerzőtársa volt a Kubáról szóló könyvek megírásában is. Társszerkesztőként működött a lapnál Harry Magdoff is, akinek nyolcvanadik születésnapján, 1993 októberében Sweezy áttekintést nyújtott a Monthly Review csaknem fél évszázados történetéről. 1949 olyan év volt – tudhatjuk meg a visszaemlékezésből -, amikor a kínai forradalom és a gyors szovjet újjáépítés optimizmusra adott okot az egyik oldalon, a másikon viszont aggodalmat, sőt riadalmat keltett a McCarthy szenátor nevéhez fűződő szélsőjobboldali kampány, valamint az a várakozás, hogy a háború végeztével az amerikai gazdaság ismét visszacsúszhat a 30-as évekből ismert depresszióba. Ez a helyzetelemzés rövid távon nem zárta ki a fasizmus amerikai változatának megjelenését, hosszú távon azonban – mivel a szovjet és kínai fejleményeket életképes és vonzó alternatívának tekintette – kedvező kilátásokat fogalmazott meg a nyugati világ sorsát illetően is. „A világ ellenforradalmi erői" azonban rendezték soraikat, és a hidegháború, a fegyverkezési verseny formájában az erőforrásokat felemésztő gazdasági versenyre kényszerítették a szocialista országokat. Ennek kimenetele – az erőviszonyok egyenlőtlensége miatt – nem lehetett kétséges.
A Monthly Review cikkei, elemzései és interjúi figyelemmel kísérték a történelem minden apró rezdülését ebben a korszakban, az első, a második és a harmadik világ országaiban egyaránt. Az itt közöli írásokból gyakran jelentős, más országokban és más irányzatok képviselői által is elismert művek nőttek ki. Ilyen volt mindenekelőtt a Monopoly Capital (Monopoltőke, 1966) című könyv, amelyet Paul Baran-nal együtt írt Sweezy. Baran a Fekete-tenger parti Nyikolajevben született, Németországban tanult, a Plehanov Közgazdasági Intézetben dolgozott Moszkvában, majd 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált. Újabb diplomát szerzett a Harvardon, a háború után részt vett a német hadigazdaság tanulmányozásában (erről érdekes részleteket olvashatunk magyarul is John Kenneth Galbraith önéletrajzában), dolgozott a központi banknál New Yorkban, majd a Stanford Egyetemen lett professzor. A Monopoltőke marxista műként lett elkönyvelve, bár a „többlet" kategóriáját, amelyre az elemzés épül, sok marxista közgazdász bírálta. Mindazonáltal a könyv nem kevesebbre törekedett, mint hogy az amerikai kapitalizmus példáján leírja a 20. századi kapitalizmus egyetemes jellemzőit, mint ahogy Marx a brit kapitalizmus példáján mutatta be a 19. századi tőkés társadalmi formát. A Monopoltőke – amelyet a szerzők Che Guevarának ajánlottak – széles körben ismert, gyakran hivatkozott munkává vált. Hasonló jelentős műként született meg a Monthly Review forrásvidékén Harry Braverman könyve, a Labour and Monopoly Capital (A munka és a monopoltőke, 1974), amely iskolát teremtett a munkaszervezet marxista elemzésében, és máig is a műfaj klasszikus munkájának számít.
Az utóbbi években – Sweezy mellett – a Monthly Review gyakori szerzője volt Samir Amin, Arthur McEwan, Daniel Singer, Michael Tanzer, Ellen Meiksins Wood. Néhány jellegzetes cím a lapból: A győzedelmes finánctőke; Az algériai nők és a fundamentalizmus ütközete; Globalizáció és stagnálás; A japán kapitalizmus és az ázsiai libák; Megreformálható-e a nemzetközi pénzügyi rendszer; Rasszizmus az akadémián; Amerikai beruházások Latin-Amerikában; Mao, az agrárfejlődés és a kétfrontos harc.
A Monthly Review-ban a cikkek végén üresen maradó fél- vagy harmadoldalakon többnyire rövid idézeteket, aforizmákat találunk progresszív gondolkodóktól, tudósoktól, ismert történelmi személyiségektől. így került a lapba, és talán annak egész történetét jól illusztrálja az alábbi idézet Bertrand Russell brit filozófus önéletrajzából: „Lehet, hogy azt az utat, amely az emberi lények szabad és boldog világához vezet, rövidebbnek gondoltam, mint amilyennek a valóságban bizonyul. De semmiképp nem tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy egy ilyen világ létezhet, és érdemes abban a szellemben élni, hogy ezt a világot közelebb hozzuk."