Internet

Az Internet a számítógépes világhálózatok legnagyob­bika, amely hatalmas tempóban kapcsolja össze „vir­tuális terébe" (cyberspace) egyre növekvő számú fel­használóját. Meghatározott keresőrendszerek segítsé­gével az Internet hatalmas mennyiségű könyvtári, üz­leti és más jellegű információt tesz közvetlenül hoz­záférhetővé, miközben alkalmat biztosít többek között elektronikus levelezésre (e-mail) és nagyobb szöveg­egységek átvitelére.

Noha előtörténete az USA hadiipari fejlesztéseihez sorolja, később annak egyetemeit, ill. akadémiai ku­tatóintézeteit kötötte össze, s innen bővült világháló­zattá (mai napig az amerikai kontinens felhasználói vannak számbeli túlsúlyban, mégha a legfrissebb becslések már 35-40 millió bekapcsolt „net-riderről", hálózat-lovasról is tudnak). Az Internetre való csatla­kozást az egyetemi szférán kívül szolgáltató cégek biz­tosítják, meghatározott havi előfizetési díjért, amely meghatározott adatbázisokhoz való hozzáférést és a vonalhasználatból eredő költséget tartalmazza. A há­lózat maga nem üzleti alapon szerveződik és növek­szik, maguk a felhasználók alakítják az elveket és a struktúrákat (s maguk is büntetnek, ha valaki a nor­mákkal ellentétesen cselekszik). A hálózathasználók közössége sajátos hierarchia- és tekintélymentességet alakított ki, s ellenségesen áll szemben a hálózatot profitszerzésre vagy direkt üzleti tevékenységekre használni kívánókkal. Mivel az Interneten elérhetők létszáma csábító nagyságrendet ért el, a hálózatot rek­lámcélra felhasználni kívánókkal folytatott meg-meg­újuló küzdelem jellemezheti a következő éveket, azzal párhuzamosan, ahogy az Internetre a nagy szolgálta­tók igyekeznek rátenni a kezüket. Emellé társul ráadá­sul a politikai nyomás is, amely a közbiztonságot fél­tve az Interneten át száguldó ellenőrizhetetlen infor­mációktól el kívánja érni, hogy a belügyi szerveknek megfelelő eszközökkel média legyen a hálózati köz­lemények kontrolljára. A legkisebb módosulás a je­lenlegi működési gyakorlathoz képest beláthatatlan változások sorozatát indíthatja el, így a „merre tovább, Internet" kérdésre jelenleg nem adható válasz, ügy-szerre fenyeget a hálózat üzleti-politikai kisajátítása és az „Internet-mítosz" túlzásaiból fakadó diszfunkciók megjelenése (arra alkalmatlan információs báziso­kat Internetre telepíteni, mindent megoldást az Inter­neten keresztül keresni, hatalmas adattömegeket feles­legesen és nagy költséggel mozgatni stb.).

Természetesen az Internet nemcsak erről szól: az a sajátos szubkultúra, amit a hálózati közösség terem­tett, az ezredvég egyik legérdekesebb társadalmi jelensége, s azok a változások, amelyek a világhálózat használatának; első évei után egyre jobban kirajzolód­nak, különlegesen érdekes vizsgálati terepet jelente­nek a legkülönfélébb társadalomtudományoknak.