Az Internet a számítógépes világhálózatok legnagyobbika, amely hatalmas tempóban kapcsolja össze „virtuális terébe" (cyberspace) egyre növekvő számú felhasználóját. Meghatározott keresőrendszerek segítségével az Internet hatalmas mennyiségű könyvtári, üzleti és más jellegű információt tesz közvetlenül hozzáférhetővé, miközben alkalmat biztosít többek között elektronikus levelezésre (e-mail) és nagyobb szövegegységek átvitelére.
Noha előtörténete az USA hadiipari fejlesztéseihez sorolja, később annak egyetemeit, ill. akadémiai kutatóintézeteit kötötte össze, s innen bővült világhálózattá (mai napig az amerikai kontinens felhasználói vannak számbeli túlsúlyban, mégha a legfrissebb becslések már 35-40 millió bekapcsolt „net-riderről", hálózat-lovasról is tudnak). Az Internetre való csatlakozást az egyetemi szférán kívül szolgáltató cégek biztosítják, meghatározott havi előfizetési díjért, amely meghatározott adatbázisokhoz való hozzáférést és a vonalhasználatból eredő költséget tartalmazza. A hálózat maga nem üzleti alapon szerveződik és növekszik, maguk a felhasználók alakítják az elveket és a struktúrákat (s maguk is büntetnek, ha valaki a normákkal ellentétesen cselekszik). A hálózathasználók közössége sajátos hierarchia- és tekintélymentességet alakított ki, s ellenségesen áll szemben a hálózatot profitszerzésre vagy direkt üzleti tevékenységekre használni kívánókkal. Mivel az Interneten elérhetők létszáma csábító nagyságrendet ért el, a hálózatot reklámcélra felhasználni kívánókkal folytatott meg-megújuló küzdelem jellemezheti a következő éveket, azzal párhuzamosan, ahogy az Internetre a nagy szolgáltatók igyekeznek rátenni a kezüket. Emellé társul ráadásul a politikai nyomás is, amely a közbiztonságot féltve az Interneten át száguldó ellenőrizhetetlen információktól el kívánja érni, hogy a belügyi szerveknek megfelelő eszközökkel média legyen a hálózati közlemények kontrolljára. A legkisebb módosulás a jelenlegi működési gyakorlathoz képest beláthatatlan változások sorozatát indíthatja el, így a „merre tovább, Internet" kérdésre jelenleg nem adható válasz, ügy-szerre fenyeget a hálózat üzleti-politikai kisajátítása és az „Internet-mítosz" túlzásaiból fakadó diszfunkciók megjelenése (arra alkalmatlan információs bázisokat Internetre telepíteni, mindent megoldást az Interneten keresztül keresni, hatalmas adattömegeket feleslegesen és nagy költséggel mozgatni stb.).
Természetesen az Internet nemcsak erről szól: az a sajátos szubkultúra, amit a hálózati közösség teremtett, az ezredvég egyik legérdekesebb társadalmi jelensége, s azok a változások, amelyek a világhálózat használatának; első évei után egyre jobban kirajzolódnak, különlegesen érdekes vizsgálati terepet jelentenek a legkülönfélébb társadalomtudományoknak.