A magyar modell értelmezési tartománya

Az enciklopédikus szószedet kiegészítés Síklaky István fenti hozzászólásához, de általánosabban is használható a társadalomtudományi vitákban való eligazodás megkönnyítésére.

Síklaky István kiegészítése a körkérdéséhez írt hozzászólásához. A szócikkek az egymásraépülés sorrendjében követik egymást. A kiemelt szavak értelmezése az adott szócikkben bennefoglaltatik.

PIACGAZDASáG

A munkamegosztásból eredő árucserén alapuló gazdasági rend, amelyet a vállalkozás viszonylag nagy szabadsága (árutermelői, kereskedői, szolgáltatói, vagy bérmunkás szerep nagy szabadsággal való megválasztása és gyakorlása) valamint a fogyasztás viszonylag nagy szabadsága (a kínálatból való szabad választás) jellemez. A piacon szabad alkuval, a kereslet és a kínálat aránya szerint alakul az ár (az, hogy egy árufajta egységnyi mennyisége mennyi pénzre cserélődik), feltéve, hogy egyik piaci szereplő sem emelkedik ki túlerejével a többi közül olyan mértékben, hogy a maga javára tudja torzítani az áralakulást és a többi piaci tényezőt (monopólium, oligopólium). Mennél inkább észlelhető ez utóbbi jelenség, annál kevésbé beszélhetünk piacgazdaságról.

PÉNZ

Olyan tárgy, amelyet a munkamegosztásos (áru-) gazdaság szereplői az árucsere általános közvetítőjeként (csereeszközként) elfogadnak, és ezt az állam kényszerrel is alátámasztja. Ez az elfogadás és kényszer a pénz fedezete. (A pénz anyagi megjelenésével szemben csak az a követelmény, hogy fizikai értelemben könnyen kezelhető – megfogható, kicsi, könnyű -, megszámlálható, azonosítható és nehezen hamisítható legyen. Ezért válhatott általánossá a korábbi fémpénzekkel szemben a papírpénz.) A pénz értéke abban áll, hogy a piacon árut adnak érte, a pénz értékét tehát bármely a piacon kínált áruban kifejezhetjük. A pénz a fejlett piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme.

PÉNZHELYETTESíTő

Olyan átruházható okmány, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A pénztől eltérően fizetésként való elfogadását az állam nem kényszeríti ki.

NYERESÉG

Vállalkozó (termelő, kereskedő, szolgáltató) által eladott áru vagy szolgáltatás önköltsége és eladási ára közötti különbség (ahol a pénztulajdonosnak juttatott kamatot és az adót is az önköltség részének tekintjük). A vállalkozói teljesítmény ellenértéke.

TULAJDON

Egy alany és egy gazdasági erőforrás közötti viszony, amelynek az a fő tartalma, hogy az alany rendelkezik az erőforrással, és őt illeti meg az erőforrás működtetésének haszna, illetve őt sújtja az ebből eredő kár.

TőKE

Olyan vagyon (földbirtok, gyár, bankszámlán lévő pénz, vagyonértékű jog), amely tulajdonosának személyes munkája, teljesítménye nélkül, egyedül a vagyon tulajdonjoga alapján jövedelmet (járadékot: kamatot, földjáradékot) hoz. (Az adók és a tőkekamat kifizetése utáni vállalkozói nyereség nem járadék, hanem a vállalkozói teljesítmény díja, tehát munkabér-jellegű jövedelem.)

TőKÉS GAZDASÁG (KAPITALIZMUS)

Piacgazdaságból kialakult gazdasági rend, amelynek meghatározó tényezői a tőketulajdonosok (akik tőkejáradékot: kamatot élveznek). Amilyen mértékben monopolizálódik, úgy veszti el piacgazdaság-jellegét.

GAZDASÁGI SZUVERENITáS

Döntő ismérvei: A kormány képes dönteni az ország határain belüli gazdasági élet alakulását illető kérdésekben, anélkül hogy bizonygatnia kellene más kormányok és külföldi vállalatok előtt, hogy mindez nem gördít akadályt a nemzetközi kereskedelem és befektetések elé; továbbá képes arra, hogy adókat vessen ki és közérdekű szabályokat érvényesítsen az országban működő vállalatokkal szemben anélkül, hogy ki lenne téve annak a fenyegetésnek, hogy visszatartják létfontosságú technológiájukat, vagy átviszik az általuk működtetett munkahelyeket külföldi telephelyekre. Ez azt is feltételezi, hogy a gazdasági és a politikai határok egybeesnek. (D. Korten nyomán.) A gazdasági szuverenitás szükségképpen magában foglalja a pénzkibocsátás és -bevonás, valamint a nemzeti valuta és az országban forgó külföldi valuták fölötti ellenőrzés jogát.

DEMOKRÁCIA

“Szótári értelemben a nép (démosz) uralma – az antik polisz közösség idején a polisz-tagság politikai ügyekben való tevőleges részvételét (participáció) jelentette, szemben az arisztokratikus, oligarchikus, monarchikus vagy despotikus berendezkedésekkel.” (Gombár Csaba: “Politika címszavakban”. Bp. ELTE, 1983. 36.)

DEMOKRATIKUS PIACGAZDASÁG

Az árat és az egyéb piaci feltételeket eltorzító erőfölény kialakulását csak piacon kívüli erő: közhatalom akadályozhatja meg törvényekkel és betartásuk kikényszerítésével. Ha a piacot ellenőrző közhatalomban az éri