Folyóirat kategória bejegyzései

Aktuális szám

141. szám (2024. tavasz)

Krausz Tamás: Alekszandr Vlagyimirovics Buzgalin (1954–2023)
Antonio Negri (1933– 2023)

Analízis

Éber Márk Áron: A dolgozók hatalmának újjászervezéséért. Osztályszerkezetelemzés és munkásosztály-politika Vivek Chibber felfogásában
A szerző Vivek Chibber elmúlt másfél évtizedben kifejtett nézeteit mutatja be. Elsősorban arra összpontosít, miképpen jutott Chibber arra az álláspontra, hogy mind társadalomelméletünk, mind politikai stratégiánk hátterében a marxi hagyománynak kell állnia. Ezt a legteljesebben 2022-ben megjelent két könyvében fejtette ki. Az egyik a marxi hagyományú társadalomkutatás tárgykörébe illeszkedő elméleti munka, amelyet Chibber mindenekelőtt szociológusoknak és társadalomelmélettel foglalkozóknak szánt, a másik pedig inkább egy közérthető-közhasználatú könyv, amely a baloldali antikapitalista politika elméleti alapvonalait és stratégiáját vázolja fel. A két kötet szorosan összefügg. Chibber ugyanis – a marxi hagyományhoz hűen – egységbe vonja az elméletet és gyakorlatot, teóriát és praxist

Olvasójel

Vivek Chibber: Hogyan legyünk szocialisták a huszonegyedik században
Kritika Erik Olin Wright: Hogyan legyünk antikapitalisták a huszonegyedik században c. könyvéről

Szocializmus

David Lane: Szabályozott szocialista piacgazdaság – a 21. században
A cikk eredetileg a szerző Global Neoliberal Capitalism and the Alternatives: From Social Democracy to State Capitalisms című, 2023-as monográfiájának 16. fejezetként jelent meg („Regulated Market Socialism”). Ebben röviden ismerteti a liberális kapitalizmus öt alternatíváját – az önfenntartó közösségeket, a szociáldemokráciát, az államkapitalizmust, az államilag ellenőrzött kapitalizmust és az államszocializmust. Ezek után összefoglalja az alternatív forgatókönyveket és felvázol egy további, vonzóbb opciót: a szabályozott piaci szocializmust
Pietro Basso: Antikolonialista forradalmi háborúk Afrikában
Az afrikai gyarmatosítás ellen folytatott forradalmi küzdelem gyökerei az európai rabszolga-kereskedelemmel szembeni ellenállás évszázados történetének részét képezik. E háborúk másfél évszázadot ölelnek fel (1830–1975), és valamennyi európai gyarmatosító hatalom érintett volt bennük mint megszálló, rabló és önkényúr. Mindegyikük kénytelen volt különböző léptékű katonai és politikai vereségeket elszenvedni Afrikában, ám az elmúlt fél évszázad tapasztalatai azonban mind az „arab”, mind a „fekete” Afrikában világosan mutatják, hogy a régi gyarmatosítást egy új váltotta fel, amely ellen Afrika kizsákmányolt osztályainak minden szinten, akár katonai értelemben is fel kell lépniük, ahogy azt a közelmúlt nigériai eseményei is bizonyítják. Afrika felszabadítása a gyarmatosítás és az imperializmus igájából csak úgy lehet teljes, ha az összes kontinens felszabadul a tőkés uralom alól.
Szklenár Csaba: Lokális gazdasági integrációk, a közösségi önigazgatás anyagi bázisai: Alulról építkezve vagy felülről irányítva?
A szerző a cikkében ismerteti a lokális gazdasági integráció fogalmát, majd egy-egy konkrét példán keresztül szemlélteti, hogyan működik ma a vidéki Magyarországon egy sikeresnek számító alulról építkező (Fenntartható Visszafejlődés) és egy felülről irányított (Rozsály) antikapitalista formáció. Összegzésképpen összehasonlítja mindkét mozgalom erősségeit és gyengeségeit, valamint lehetőségeit és veszélyeit.
Szalai Miklós: Utópia és realitás Marx kommunizmus-víziójában
A tanulmány a Marxszal kapcsolatos nézetek  űrzavarában kíván „rendet tenni” – szét kívánja választani a reális és irreális elemeket Marx a posztkapitalista társadalomról alkotott koncepciójában. A szerző megközelítését a marxizmus „amhersti iskolájának” a szocializmus „korlátozott igényű” („thin”) fogalmáról alkotott elképzelése orientálja, amely szerint a szocializmus a 20. században nem(csak) azért vallott látványosan kudarcot, mert a Marx által elképzeltektől gyökeresen eltérő feltételek között próbálkoztak a megvalósításával, hanem azért is, mert hívei túlságosan sokat vártak tőle.

Dokumentum

Tütő László: Az „alternatív szocializmus” egy régi koncepciója. Magyarországon nem éhezhet, nem fázhat senki!
Szigeti Péter: Ahogy én látom – Levélféle Földes Györgynek.

Kultúra

Lengyel András: A „görénykurzus”. Egy politikai metafora születésének centenáriumára
Az úgynevezett „keresztény-nemzeti kurzus” leggyilkosabb meghatározását Szabó Dezső adta: „görénykurzus”, mondta róla; „sunyi, lop és büdös”. Az idők során ezt a megbélyegző és hiteltelenítő metaforát sokan és sokszor idézték. Jelentése persze egyre homályosabb lett, csak képi sugallata és negatív konnotációja maradt világos.
A szerző tanulmányában a metafóra születésének körülményeit deríti fel.

Periszkóp

Bárdos-Féltoronyi Miklós: Ki uralja és miként Európát, mások vagy önmaga?
Geopolitikai töprengések
A szerző véleménye szerint az ukrajnai háború arra emlékeztet, hogy az európai biztonsági rendszer még nem szilárdult meg, noha 1945 óta ezt várjuk. Elemzése szerény hozzájárulást kíván nyújtani egy nem háborús, hanem békés – egyben önrendelkezőbb és véglegesebb – európai biztonsági rendszer kialakításához.

Folyóirat, Hírek, Korábbi számok

139-140. szám (2023. ősz-tél)

Krausz Tamás: A Hamász és Izrael háborújának értelmezései: antikapitalista vagy iszlamobaloldal?

Szocializmus
Paul Le Blanc: Lenin. Bevezetés, avagy mire is jó ez a könyv?
A cikk a szerző 2023-ban megjelent, Lenin. Responding to Catastrophe, Forging Revolution című könyvének előszava. Le Blanc monográfiájának fő kérdése, hogy miben is áll Lenin aktualitása, s természetesen – a nagy forradalmár nyomán – az,
hogy „mi a teendő” korunk társadalmi és ökológiai katasztrófája közepette.

Fikadu T. Ayanie: A kaszárnyaszocializmus „felülről”. Az etióp kísérlet a nem kapitalista vegyesgazdaság kontextusában.
1974-ben a Derg nevű katonai kormány ragadta magához az államhatalmat Etiópiában, hogy a népi demokrácia, az egypártrendszer és a központi tervezési mechanizmusok intézményesítésével új progresszív szocialista gazdaságpolitikát
valósítson meg. A különféle fejlesztési programok kombinációja azonban politikailag és gazdaságilag kontraproduktív volt, elsősorban azért, mert nem vette figyelembe a már létező nem kapitalista társadalmi-gazdasági intézményeket. A cikkben ezt az etióp politikai kísérletet elemzi a szerző.

Analízis
Ay Salem: Homokszem a felsőoktatási ipar gépezetében. Joyce Canaan szociológiai gyakorlata.
Joyce Canaan szociológus évtizedekre visszanyúlóan kritikus és érzékeny elemzéseket közölt a brit akadémikusokat sújtó strukturális problémákról. Jelen tanulmány az egyetemi rendszerrel kapcsolatos gondolkodásának főbb témáit és aggályait vizsgálja, amelyek kiterjednek a kormány és az üzleti élet hasznára fordított felsőoktatási kutatásra, a széles körű kommercializáció és a bürokratikus irányítás hatására a tudományos munka tapasztalataira, valamint a diplomák kétértelmű státuszára a jelenlegi zord gazdasági helyzetben. A cikk a progresszív cselekvés és változás kilátásainak megvitatásával zárul a jelenlegi körülmények között, ami kezdettől fogva foglalkoztatta Canaant.

Lakócai Csaba: A helyi fizetőeszközök lehetséges szerepe a kapitalizmus meghaladásában.
A közgazdasági pénzkiegészítők egyik fajtáját képezik a helyi kötődésű kiegészítő fizetőeszközök. A magyar nyelvű szakirodalomban általánosan elterjedt megnevezése a helyi fizetőeszközöknek a „helyi pénz”, bár ez nem teljesen korrekt. Ezek az eszközök ugyanis a pénz klasszikus közgazdasági funkciói közül jobbára csak a forgalmi és fizetőeszköz-funkciót töltik be. A cikk konklúziója, hogy csak akkor várható érdemi
gazdasági és társadalmi hatás a helyi fizetőeszközöktől, ha az intézményi kontextus is változik, méghozzá a kapitalizmus meghaladásának irányába.

David Lane: Az államkapitalizmus ellentmondásai és az államilag vezérelt hibrid kapitalizmus felemelkedése.
Ebben a tanulmányban az államkapitalizmussal kapcsolatos azon koncepció különböző interpretációit vázolom fel és teszem kritikai vizsgálat tárgyává, amely az államkapitalizmust a kapitalizmusból a szocializmus felé fejlődő társadalmak kontextusában értelmezi. A tanulmányban különbséget teszek az állam mint a termelőeszközök birtokosa, mint egyfajta gazdasági koordinátor, mint a politikai hatalom uralkodó intézménye és mint a többletérték kinyerésének és elosztásának eszköze között.

Történelem
Krajcsi Sándor Roland: Adalékok a kubai internacionalizmus születéséhez és metamorfózisához.
A kubai forradalom győzelme után a szigetországban hatalomra kerülő, Fidel Castro vezette új kormány külpolitikája igen érdekes irányvonalat jelölt ki maga számára. Ez pedig nem volt más, mint az elnyomott harmadik világbéli országok (különösképpen Afrika és Latin-Amerika államainak) internacionalista alapokon történő megsegítése szabadságuk kivívásához. A cikk ezen külpolitika kialakulásának hátterében álló okokra keresi a választ, mégpedig a Kubát és népét ért különböző történelmi, ideológiai, társadalmi és külpolitikai hatások együttes elemzése útján.

Sándor Norbert Tibor: A kubai munkásnők életviszonyai az államszocialista Magyarországon.
A kutatás középpontjában az 1980-as években a kubai–magyar munkaügyi megállapodás keretében Magyarországra érkezett kubai textilipari vendégmunkásnők életkörülményeinek bemutatása áll. A szerző részletesen ismerteti az érkezők körét,
a kiválasztási kritériumokat és az államközi szerződés részleteit, arra is rávilágítva, hogy milyen feltételekkel és milyen céllal érkeztek a fiatal kubaiak Magyarországra. A cikk új primer források felhasználásával járul hozzá a kubai–magyar munkaügyi megállapodás korszakának jobb megértéséhez és értékeléséhez.

Dokumentum
A Közel-Kelet a világrendszerben. Részletek Lugosi Győző és Krausz Tamás levelezéséből (2009-2018)

Melléklet
Mészáros István: A Leviatánon túl. Az állam kritikája. (Részletek.)
A nemzetközileg elismert magyar filozófus négykötetes magnum opusa, A tőkén túl után kezdte el írni A Leviatánon túl című, az állam kritikájával sokoldalúan foglalkozó, de befejezetlen munkáját. Ez ugyan poszthumusz mű, de a szövegkorpusz egyértelműen megmutatja szerzője filozófiai radikalizmusát: a tőke és az állam meghaladása együttes feladat, egyik sem mehet a másik nélkül.

(Első fejezet) Az állam történelmileg anakronisztikus jellege és szükségszerű meghaladása.

(Harmadik fejezet) Az ősi-kezdetleges egyenlőségtől a valódi egyenlőségig – a szolgaságon át.

Korábbi számok

131. szám (2021. ŐSZ)

Asztal körül

Lukács 50. Örökség, viták és értelmezések

Lukács György halálának 50. évfordulójára emlékezve az Eszmélet szerkesztősége körkérdést intézett baloldali értelmiségiek egy csoportjához a világhírű filozófus kommunista fordulatával kapcsolatban. A fordulatot – szimbolikusan – a Taktika és etikában kifejtett nézetéhez szokták kötni, az ismert Hebbel-idézettel kapcsolva össze: „És ha Isten közém és a nekem rendelt tett közé a bűnt helyezte volna – ki vagyok én, hogy ez alól magamat kivonhatnám?”

Ricardo Antunes, Viktor Arszlanov, Budai Gábor, Kalous Antal, Kardos András, Krausz Tamás, Lengyel András, Michael Löwy, Marosán Bence, Mesterházi Miklós, Rastko Močnik, Ropolyi László, Savvas Michael-Matsas, Szigeti Péter, Tallár Ferenc, Tóth Károly, Tütő László, Raquel Varela – Roberto della Santa, Wiener György

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →