Folyóirat kategória bejegyzései

127-128. SZÁM (2020. ősz-tél)

Tartalomjegyzék

Mészáros István – Krausz Tamás.

John Bellamy Foster: Bevezetés Mészáros István: A Leviatánon túl c. művéhez (részletek)

Analízis

Mészáros István: Előszó a Leviatánon túl-hoz

A szerző posztumusz művének előszava nem szűkebb perspektívát állít elénk, mint az állam meghaladhatóságának igényét. A Hobbes által feltételezett természeti állapot­ban az államisággal még „csak” a mindenki harca mindenki ellen állapotát kellene az újkori természetjog alapján meghaladni. Az elmúlt közel négy évszázadban azonban az államisággal nem sikerült a béke és biztonság természetes állapotaiba jutnunk, az államok azóta is háborúznak egymással. Külső és belső, elnyomó erőszakával inkább egy Leviatán-állam törvényei között élünk.

Bővebben…

126. szám (2020. nyár)

A lapszámban két interjúban emlékezünk meg Lenin születésének 150. évfordulójáról, akinek munkássága még azok számára sem megkerülhető, akik mindenestül elutasítják szellemi és politikai örökségét. Két újabb választ közlünk arra a körkérdésre, amit előző számunkban tettünk fel a radikális baloldal helyzetéről. A baloldal globális útkeresésének gondolta a lapszám két másik cikkében is jelen van: Hegyi Gyula a mai, új hidegháborús körülmények között elemzi a szocialista baloldal és az imperializmus kapcsolatát, William I. Robinson pedig egy új internacionálé létrehozása mellett érvel a lopakodó fasizmus elleni védelem jegyében. Sonia Combe könyvrészlete az államszocialista rendszerek marxista, értelmiségi ellenzékének magatartását mutatja be, Anna Segherstől Lukács Györgyig. Másik fő tematikánk a gender kérdésköre. Susan Zimmermann írása a munkásmozgalom és a nőmozgalom ellentmondásos kapcsolatát ábrázolja történeti perspektívában; Julia Roth és Manuéla Boatcă tanulmánya pedig a globális egyenlőtlenségek összefüggéseiben vizsgálja a társadalmi nem és az állampolgárság viszonyát. A hazai gendervitákhoz kívánunk hozzájárulni az Aspasia évkönyv szerkesztőségi cikkének közreadásával, amely a kelet-európai genderellenes hullám tényeit foglalja össze.

Bővebben…

125. SZÁM (2020. TAVASZ)

A koronavírus-járvány és a nyomában előálló társadalmi katasztrófa új távlatba helyezi az elméleti és gyakorlati vitákat arról, hogy a hazai és nemzetközi baloldal hogyan válaszol(jon) mindarra, ami ezután következik. Hiszen látható, a tőke reakciója már jóval a világjárvány kitörése előtt elkezdett formálódni: a neoliberális autokrácia és a szélsőjobboldal szövetségével (ahogyan ezt előző számunkban bemutattuk); a menekült- és bevándorlás-ellenesség fasiszta „franchise-rendszerével”; a globális ökológiai és klímaválság tudatos felpörgetésével; a kizsákmányolás végletekig fokozásával. E számunkat is főként e kihívás jegyében állítottuk össze. Ahogy Göran Therborn fogalmaz: a baloldal előtt „megnyílt lehetőségeket” keressük, a járványhoz kapcsolódva és tőle függetlenül is. Külön blokkban foglalkozunk a szocialista szellemű közösségiség kérdésével és a kapitalista világrendszer alternatíváival. Körkérdéssel fordultunk hazai és külhoni elvtársainkhoz a radikális baloldal előtt álló lehetőségekről – most a válaszok első körét adjuk közre. Interjúk és elemzések keretében elevenítjük fel David Harvey, Polányi Károly és Immanuel Wallerstein munkásságát, és rámutatunk a történelem célzatos meghamisításának két minősített esetére.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Bővebben…

124. szám (2019. tél)

A náci Németország fölötti győzelem közelgő 75. évfordulóján nem önmagában a Győzelem „emlékezetpolitikai” jelentőségének szentelünk blokkot, hanem összekapcsoljuk azt Auschwitz felszabadításának 75. évfordulójával (1945. január 27.), minthogy a két jelenségkör „emlékezete” együttesen hordozza a napjainkban „csúcsra járatott” történelemhamisítás szinte minden fontos tendenciáját. A holokauszt történeti ténye összefügg Izrael állam létrehozásával is, ezért a zsidók és arabok palesztinai együttélése kevéssé ismert oldalainak is figyelmet szentelünk – főként releváns történeti dokumentumok tükrében. Harmadik blokkunkban a modern szélsőjobboldallal foglalkozunk mind egyetemes, mind magyarországi vonatkozásban. Noha ez a szélsőjobboldal más, mint régi, fasiszta előzménye, ám a két jelenség nincs kínai fallal elválasztva. Az új szélsőjobboldal előretolt őrse a Fidesz, aminek okairól és jellemzőiről olvasóink a szerkesztőség álláspontját is megismerhetik.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Bővebben…

123. szám (2019. ősz)

Olvasóink bizonyára érdeklődéssel veszik majd kézbe e számunkat (is), amelyet főként két nagy kérdéskörnek szentelünk. 1. A rendszerváltás – egyben folyóiratunk létrehozásának – 30. évfordulóján elgondolkodunk a kapitalista restauráció tapasztalatain, a belőle kinőtt rendszer ellentmondásain és történelmi tanulságain. E szembenézés sokféleképpen történik, mind a megközelítések, mind a módszerek, mind pedig a szerzők tekintetében. Publikációinknak mégis van közös, határozott üzenete: a rendszerváltás a felső osztályok érdekében zajlott le, és alapjában azon a történelmi vonalon haladt, amelyet már az Eszmélet korai számaiban lényegében előre felvázoltunk. A modern, globalizálódó kapitalizmusnak a régi rasszizmussal való összekapcsolódása nem állt meg Európa keleti határainál. A Szovjetunió, az államszocializmus bukása világméretekben legyengítette a nemzetközi baloldal pozícióit – máig hatóan. 2. Vizsgálat tárgyává tettük a válságos venezuelai eseményeket, amelyek szintén egyidejűleg tükröznek többféle problémakört. A 20 éve elindult „bolivári” szocialista kísérlet belső és külső korlátai egyszerre éreztetik hatásukat. Míg Maduro rendszerének belső progresszivitását, végső soron, az dönti el, hogy a közösségi termelői struktúrák fenn tudnak-e maradni, a külső feltételrendszert az határozza meg, hogy az Egyesült Államok, a maga erőszakos, imperialista eszközeivel, képes lesz-e a chávezista rendszert eredeti emancipációs céljainak föladására kényszeríteni és saját képmására formálni.

A szám teljes tartalma elérhető itt.

Bővebben…