E számunk írásai is két tematikus blokkba illeszkednek. Az egyikben a nácizmus felett aratott győzelem 70. évfordulójáról emlékezünk meg, mindenekelőtt arról, hogy mit jelentett a felszabadulás Magyarországnak történeti feldolgozások tükrében, s ezt hogyan értelmezik át újra meg újra a mainstream legitimációs ideológiák. Polémia bontakozik ki két olyan kiadvány kapcsán, amelyek a magyar megszálló csapatok szovjetunióbeli, illetve a szovjet hadsereg katonáinak magyarországi tevékenységével foglalkoznak, beleértve elkövetett bűncselekményeiket is. Közreadunk Magyarországon eddig nem ismert dokumentumokat a nácikkal együttműködő ún. Ukrán Felkelő Hadsereg háborús bűneiről. Másik összeállításunk a marxizmus történetével foglalkozik, és érdekessége főleg abban rejlik, hogy most először olvashatunk tanulmányokat (magyar szerzőktől!) két távoli ország, Japán és Nigéria marxista – vagy a széles értelemben vett marxizmus által ihletett – elméleti teljesítményéről és társadalmi gyakorlatáról.

Szerkesztőségi állásfoglalás

Győzelem és vereség: 1945, 1989, 2015

Történelem 

Feitl István: Az ideiglenesség időszaka. Magyarország 1944–1945-ben 

A szerző adat- és gondolatgazdag cikkében Magyarország 1944–1945-ös kálváriáját tekinti át. A horthysta rezsim által tönkretett, katasztrófába taszított ország számára az 1945-re felálló új rend, ellentmondásossága ellenére, a modernizáció és a demokratikus kibontakozás lehetőségét rejtette magában.

Asztal körül Jalta után: Kelet-Európa az új világrendben 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és hozzászólói: Balogh András, Harsányi Iván, Juhász József, Krausz Tamás és Wiener György azt a kérdéskört járják körül, hogy mik voltak a „jaltainak” nevezett világrend előzményei, s mi várható annak felbomlása után. Rendszerkritikai szempontból különösen fontos az elmúlt 25 év értékelése és a kelet-európai történelem beágyazása a globális folyamatokba, az amerikai hegemónia fenntarthatóságának dilemmájába, illetve a világbéke kilátásaiba – amire a jelenlegi ukrajnai események sötét árnyékot vetnek.

Dokumentum

Pölhe Dóra: Banderista bűncselekmények 

A négy szovjet dokumentum a Nagy Honvédő Háború időszakában a mai ukrajnai hatóságok által rehabilitált Ukrán Nacionalisták Szervezete és az Ukrán Felkelő Hadsereg háborús bűncselekményeit, a náci népirtásban való részvételüket mutatja be.

Olvasójel

Krausz Tamás: Egy levéltári kurzuskötet a Győzelem 70. évében 

„Törvényes” megszállás. A szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között. (Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: L. Balogh Béni.) Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2015.

Bartha Eszter: Emlékezetpolitika vagy történetírás? „A Magyar megszállócsapatok” c. kötet körül kialakult vita 

Gémesi Ferenc (szerk.): A magyar megszállás – vajúdó nemzeti önismeret. Válasz a kritikákra. Budapest, Russica Pannonicana, 2013.

Analízis

Marcello Musto: A megfelelő ember a megfelelő helyen: Marx az Internacionálé időszakában 

A szerző újragondolja Marx szerepét az I. Internacionálé létrehozásában, s összegzi a szervezet működésének ma is érvényes tapasztalatait. Hangsúlyozza: minthogy napjainkra a munka világa visszatért a tizenkilencedik században tapasztalt kizsákmányolás feltételei közé, az Internacionálé projektuma ismét kiemelkedően aktuálissá vált. A „világrendszer” mostani barbársága a munkásmozgalom sürgető feladatává teszi, hogy újjászervezze magát az Internacionálé két kulcsfontosságú jellemzője: struktúráinak sokfélesége, illetve céljainak radikalizmusa alapján. A Londonban 150 évvel ezelőtt alapított szervezet céljai ma elevenebbek, mint valaha.

Változatok egy témára 

Ferber Katalin: Cselekvés és marxizmus a japán közgazdászok körében 

Kevéssé ismert, hogy a japán gazdasági csoda sajátos közgazdasági tudásanyagát képezték azok a módszerek, amelyeket nem kis részben a marxizmuson és a szovjet tervgazdaság tapasztalatain felnőtt japán tudósok dolgoztak ki. A sajátos japán út kikísérletezését elősegítette, hogy a keizai (gazdaságtan) fogalma közelebb állt a politikai gazdaságtani felfogásához, mint a nyugati „economics”. A „cselekvés harcosai”, ahogy magukat jellemezték, jól ismerték a marxi kapitalizmuskritikát, s igyekeztek a megkésettség történelmi problémájára a gazdaságfejlesztésen és a tervezésen alapuló módszereket kidolgozni. A bő fél évszázadon átívelő, változatos történelmi és politikai körülmények között megszületett eredményt a szerző a totális kapitalizmus japán változataként és a „fejlesztő állam” paradigmájaként értelmezi.

Mayer Ádám: A marxizmus fejlődési irányai Nigériában 

A tanulmány a Szaharától délre elterülő Afrika legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező szövetségi állama, Nigéria baloldali – marxista vagy a marxizmus hatásait mutató – társadalmi és politikai mozgalmairól, illetve a baloldali (ortodox kommunista, trockista, maoista, feminista stb.) rendszerkritikai gondolkodásról nyújt átfogó ismertetést. „Amiért ezek a szerzők érdemesek anem nigériai olvasó figyelmére is, […] az a multinacionális cégek korlátot nem ismerő rémuralmának pontos és egyúttal riasztó analízise: hiszen Nigéria jelenea világ más részeinek jövőjévé is válhat, pontosan a társadalmi korlátokat teljes mértékig negligáló tőke törekvései következtében. A nigériai gondolkodók másik érdekes hozzájárulása a marxizmus elméletéhez, […] az etnicista nacionalizmusok és a vallási köntösben megjelenő retrográd mozgalmak értő elemzése.”

Matthias István Köhler: A marxi örökség reflexiói 

Rahel Jaeggi, Daniel Loick (Hrsg.): Nach Marx. Philosophie, Kritik, Praxis.Berlin: Suhrkamp 2013; Rahel Jaeggi, Daniel Loick (Hrsg.): Karl Marx – Perspektiven der Gesellschaftskritik. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie.Sonderband. Bd. 34.) Berlin: Akademie Verlag 2013.

Kultúra

Lengyel András: A Kosztolányi-életmű sötét oldala 

Kosztolányi irodalmunk klasszikusa, a honi irodalmi kánon centrális alakja. Írói nagysága kétségbevonhatatlan. Bizonyos gesztusai mégsem védhetők, nem feledtetheti azokat a kritikátlan apologetika. A „homo aestheticus” apolitikussága ugyanis ellentmondásmentesen nem egyeztethető össze visszatérően fel-felbukkanó (1908, 1919–1921, 1929), faji alapú antiszemitizmusával. Kosztolányi saját akaratából illeszkedett egyrészt a korszak nemzeti konzervativizmusához, másrészt jobboldali, „állagvédő” és modernitásellenes antikapitalizmusához.

Másképp – Más kép 

Tütő László: „Söpörjük el az elmúlt 25 évet!” 

A közfelháborodás-napi felszólítás sok vitát váltott ki, és többféle értelmezésttesz lehetővé. A cikk ezek egyikét gondolja át.