E számunkban tudományosan megalapozott és politikailag is végiggondolt tanulmányokat adunk közre a sajnálatosan aktuális ún. menekült- ügyről, egyben felvázoljuk az exodus egyik fő forrása, a szíriai háború geopolitikai hátterét. Az Európa-szerte részint munkaerő-tartalékként, részint bűnbakokként kezelt migránsok a világfejlődés problémáinak egyfajta gyújtópontját jelentik. Ilyen válságnak tekinthető a görögországi politikai fejlődés is, aminek gazdasági aspektusa is fontos tapasztalatokkal szolgál. Mostani számunk újdonsága, hogy Startvonal címen új rovatot indítunk, amelyben a fiatal, induló nemzedék nívós írásait közöljük, remélhetőleg, rendszeresen.
Tartalomjegyzék
Gareth Dale: Egy határok nélküli világ
A szerző áttekinti a menekültkérdés kezelésének utóbbi évtizedeit Európában, ami jobbára a kriminalizálás, a militarizálás és az államilag támogatott vagy szervezett fajgyűlölet története. A német politikai vezetés jelenlegi viselkedését Dale az EU-n belüli német hegemónia kiépítésének és a német vállalati szektor munkaerő-igényének kontextusában értelmezi: olcsó és megfélemlített munkaerő ellenőrzött beszivárogtatását látjuk, ami egyben megosztja a belföldi munkásosztályt. A cikk rámutat, hogy a szocialisták számára végső soron nincs más út, mint a következetes szembenállás a határokkal és az emberek szabad mozgásának korlátozásával, valamint a nemzetközi szolidaritás azokkal, akik kénytelenek elhagyni otthonukat.
Analízis
Artner Annamária: Görögország vergődése az átalakuló világban
A 2015. januári választásokkal hatalomra került baloldali görög kormány megpróbálta új sínre terelni az eurózóna működését. Törekvése kudarccal végződött, és bebizonyosodott, hogy korunkban az Európát uraló gazdasági-politikai erők hallani sem akarnak akár csak a legszerényebb szociáldemokrata értékeket követő megoldásokról sem. A görög válság a globális status quo megrendülésének egyik mozzanata.
Melegh Attila: Egyenlőtlen cserék felé. Vándorlási egyenlegek történeti fejlődése Délkelet-Európában 1950 és 2010 között
A világ társadalmainak átalakulásában egyre nagyobb szerepet játszik a migráció. Ezért különösen fontos, hogy elemezzük az egyes országok és térségek integrálódását a világ migrációs áramlataiba. A tanulmány felvázolja a makró szintű migrációs fejlődési és integrációs minták alakulását Délkelet-Európában 1950 és 2010 között, és többek között arra keresi a választ, miképpen változott a régió helye a globális rendszerekben? Mivel magyarázhatjuk, hogy a térség különböző részei a nagyon hasonló relatív fejlődési pozícióból egészen eltérő pályát futottak be? Ennek pedig milyen következményei lehetnek a hosszú távú egyenlőtlenségek szempontjából?
Tényről tényre
Sógor Dániel: Nem arab és nem tavasz. Nem forradalom és nem polgárháború. A szíriai válság és az „Arab Tavasz” mérlege
Az „Arab Tavasz” s különösképpen a szíriai válság nem az emberi jogok vagy a demokrácia kérdése körül forgott s forog, hanem globális és regionális érdekek bonyolult hálójában keletkezett és zajlik napjainkban is. A Nyugat elérte, hogy – egyelőre Szíria kivételével – új kormányokra cserélje le a számára már nem megfelelő rendszereket, s egyben szolgálatot tegyen térségbeli szövetségeseinek, Szaúd-Arábiától, Kataron és Törökországon át Izraelig – mindezt úgy, hogy az „átrendezést” az érintett államok erőforrásait felhasználva, társadalmaik kárára valósítsa meg.
Történelem
Böröcz József: Az államszocializmus összeomlása a „szovjet blokkban” és a globális munkaerő-vándorlás szerkezetváltozása
Az államszocializmus társadalompolitikai és politikai gazdaságtani értelemben vett visszabontásának egyik legfőbb összetevője azon jellegzetességek leépítése volt, amelyek a tőkés világrendszeren belül anomáliává tették az államszocialista alrendszert. E tanulmány azt a kérdést vizsgálja, milyen hatást gyakorolt a hajdani „blokk” államszocialista jellegének megszüntetése a globális munkaerő-vándorlás szerkezetére. A munka puszta termelési tényezővé silányítása, a kollektív munkavállalói és szociális jogok, illetve alkotmányos biztosítékok lebontása, valamint a korábbi időszakot jellemző utazási korlátok megszűntetése – a rendszervált(oz)(tat)áskor regnáló neoliberális elmélet logikája szerint – a munkaerő gyors és tömeges emigrációját kellett volna előidézze. Ehhez képest a volt államszocialista „blokk” társadalmai meglehetősen bizalmatlanul, fölöttébb egyenetlen mértékben s viszonylag lassan léptek be a nemzetközi migráció rendszerébe. A szerző ennek globális szerkezeti okait tekinti át az Európai Unió és az Egyesült Államok migrációs geopolitikai érdekeinek összefüggésében.
Lóránd Zsófia: „Nem osztálykérdés, nem biológiai meghatározottság”. A feminista ellenzék elméleti keretei a Tito alatti Jugoszláviában
A tanulmány bemutatja, hogyan jelenik meg a nyugati feminizmus az 1970-es évek Jugoszláviájában, és hogyan alakul ki – a hivatalos nőpolitika mellett – a két társadalmi nem egyenjogúságának egy másfajta értelmezése. Az állami nőszervezet maga is többször szembeszállt a felső vezetéssel a nők jogaiért, vagyis aktívan alakította az állami politikát. Sokat emlegetett témák voltak: a nők szerepe a házimunkában, a nők iskolázottsága és részvétele a felsőoktatásban, valamint a nők helyzete a munka világában és otthon, a szexualitást is ideértve. Az új jugoszláv feministák nézetei – tudományos szövegekben – ezekben az években hivatalosan is megjelenhettek, s a feminizmusról nyilvános vita folyhatott.
Startvonal
Sipos Balázs: Az európai államok nyomorúsága. Politikai hisztéria és reprezentációs deficit
Az Eszméletben ezzel az írásával debütáló fiatal szerző a mai európai politikai helyzetet elemzi, amit a terrorizmus és a fajgyűlölet által felkorbácsolt hisztéria jellemez. Értelmezésében a szélsőjobboldali, etnicista irányzatok előretörése a tizenkilencedik századi nemzetállami nacionalizmusok – amelyek még tartalmaztak univerzalisztikus elemeket – végső szétesésének, illetve a munkásmozgalmi, szocialisztikus gondolat visszaszorulásának következménye. Hogyan lehetséges e helyzetben egy új nemzetközi antikapitalista mozgalom létrehozása?
Ványi Dániel: Társadalmi hierarchia és elnyomás. A kritikai szociálpszichológia nézőpontja
A mai társadalomtudományon belül a kritikai szociálpszichológia sokat tud az emberek közötti valóságos viszonyokról, amelyek az emberek gondolatait, képzeteit, érzéseit és ezek következtében viselkedésüket befolyásolják. Követve a szerző áttekintését a kritikai szociológiai irányairól és vitáiról, közelebb jutunk a társadalmi elnyomás és kizsákmányolás, a hatalmi hierarchiák és egyenlőtlenségek, illetve a férfiuralom vagy a szociális dominancia más jelenségeinek megértéséhez.
Asszociációk
Pogátsa Zoltán: Az Északi Modell relevanciája Magyarországon
Az ún. Skandináv Modell híveként ismert közgazdásznak ez az írása, amelyet a szerző az Eszmélet számára ajánlott fel közlésre, eszmeiségében különbözik folyóiratunk (tőke)rendszerkritikus irányvonalától. Közreadásával vitát szeretnénk kezdeményezni arról, milyen reális, élhető alternatívát – a letargiából, frusztráltságból való kilábolásra alkalmas ideológiai „kapaszkodót”– kínálhat a rendszerkritikai baloldal az egyelőre a nacionalizmus, az idegengyűlölet és/vagy a szélsőjobboldali romantikus antikapitalizmus zsákutcájába hátráló magyar és kelet-európai társadalmaknak.
Dokumentum
Molnár Erik (1894–1966). A nemzeti kérdés (Magyar Tudomány, 1960. 10. szám, 570–587.); A Párizsi Kommün (részlet). (A marxizmus szövetségi politikája, 1848–1889. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1967, 236–241.)