E számunkban három témát járunk körül. Mindenekelőtt az Európai Unió történeti szociológiai helyét-szerepét vizsgáljuk – magyar aspektusból, a világrendszer-elemzés fogalmi keretei között. Az EU széthullásának veszélye immár napirenden van, s maga a NER is e válság terméke és megnyilvánulása. Másrészt, fontos új ismereteket adunk közre a kapitalista „fejlesztő állam” sajtosságairól, történelmi funkciójáról, amely – ellentétben sok marxista kritikusának vélekedésével is – a társadalmi progreszszió szempontjából nem sok haszonnal járt. Harmadrészt, újra ráirányítjuk a figyelmet a munkás-önigazgatás mai és múltbeli kísérleteire, Venezuela, illetve Jugoszlávia tapasztalatainak tükrében. Az USA „gengszterpolitikája” az amerikai kapitalizmus átalakulásának egy sajátos vetületét reflektálja fogalmilag és a mindennapi élet síkján.
A szám teljes tartalma letölthető itt.
Tartalomjegyzék
Marxot olvasni kell! Marcello Musto és Immanuel Wallerstein beszélgetése
Analízis
Gerőcs Tamás – Jelinek Csaba: A Nemzeti Együttműködés Rendszere az Európai Unióban. Magyarország EU-integrációjáról – történeti szociológiai megközelítésben
A tanulmány az Európai Unió és a Magyarországon 2010 után kiépült Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) kapcsolatát elemzi a történeti szociológia szemszögéből. Bár a témával számos publikáció foglalkozott már, ezek legtöbbször e kapcsolatnak csak egy-egy szűkebb aspektusát emelték ki – mindmáig hiányzik egy átfogó történeti elemzés az EU és a NER viszonyának kritikai értelmezéséről. A szerzők bemutatják, hogy az EU-ban érdekelt gazdasági és politikai elitek a globális tőkés világrendszer válságából eredő pozícióvesztést milyen eszközökkel próbálták megállítani. Bár az eszközökben nincs egyetértés az egyes térségek – így a centrum államok és a periféria – vezetői között, a NER-t irányító Orbán-rezsim nem az európai integráció ellenében fejlődik, hanem maga is az EU válságának terméke. Politikai túlélése függ az EU-integráció alakulásától, amin keresztül a NER döntéshozói egy nemzeti tőkésekből álló, új nemzetközi koalíció létrehozására törekszenek az EU keretein belül.
Asszociációk
Samir Amin: Mi a nemzeti szuverenitás célja? A globalizált neoliberális rendszer: a Brexit és az Európai Unió széthullása
A szerző különbséget tesz a nemzeti szuverenitás burzsoá-kapitalista és népi válfaja között. Utóbbi a kapitalizmusból való kilépés stratégiáinak szolgálatába állítható, mondván, hogy a globális (és európai) „ordo-liberalizmus” megkérdőjelezése csakis országonként, fokról fokra érhető el, s egyenlőtlen előrelépések eredménye lehet. A világrendszert (és az európai alrendszert) soha nem alakították át „fölülről”, a nemzetközi (vagy európai) „közösség” kollektív döntéseivel. E rendszerek evolúciója mindig olyan változások következménye volt, amelyek az őket alkotó államok keretei között és ezek erőviszonyainak fejlődése függvényében mentek végbe. A „nemzet”-állam által meghatározott keretek jelentik ama döntő jelentőségű harcok kereteit, amelyek a világot átalakítják.
Stephen Eric Bronner: Gengszterpolitika
A gengszterpolitika az önkényuralom és a demokrácia között téblábol. Nem strukturált, intézményesített formáció, sokkal inkább a kormányzati munka legális formáinak félig legális adaptációja. Erkölcsi világképét az alávaló, aljadék ember testesíti meg. Elcsalt választások, a szavazati jogok megkurtítása, a börtönök magánkézbe adása, az átláthatóság korlátozása és a választási kampány támogatására összeszedett korlátlan mennyiségű adományok: ez a gengszterpolitika hatékony taktikája, amelynek minden egyes eleme az illegális határán billeg.
Asztal körül
Böröcz József: Állam, szocializmus, világ, rendszer
Az Eszmélet szerkesztősége 2017. július 10-én a Gólya szövetkezeti presszóban kerekasztal-beszélgetést (vitát) rendezett Böröcz József: Hasított fa. A világrendszer-elmélettől a globális struktúraváltásokig című tanulmánykötetéről (Eszmélet Könyvtár, Budapest, l’Harmattan Kiadó, 2017). A vitát Melegh Attila vezette, a résztvevők Artner Annamária, Böröcz József, Földes György és Gerőcs Tamás voltak. Előző számainkban Artner Annamária és Gerőcs Tamás (116. sz.), illetve Földes György (117. sz.) hozzászólásának egybe szerkesztett és kiegészített változatát adtuk közre. Most Böröcz József mindhárom írásra reflektáló válaszát közöljük.
Arcok
Változatok egy témára
Peter B. Evans: A XXI. századi fejlesztő állam nyomában
Hae-Yung Song: A fejlesztő állam marxista kritikái és a nemzetállami fejlődés fetisizálása
A fejlesztő állam institucionalista elmélete előfeltételezi, hogy a fejlesztő állam autonóm a társadalomtól és annak belső viszonyaitól, így a gazdaságfejlesztést a külön érdekek felett álló nemzeti érdek szellemében képes véghezvinni. Ezt az államközpontú – és a fejlődést fetisizáló – felfogást gyakran a marxista kritikusok sem – vagy csak inadekvát módon – bírálják, és hajlamosak túlbecsülni a kapitalista fejlesztő államok progresszív potenciálját.
Tényről tényre
Volodymyr Ishchenko: A fokozódó nacionalista radikalizálódás háttere a posztmajdani Ukrajnában
Periszkóp
Községek és munkásellenőrzés Venezuelában. Ricardo Vaz interjúja Dario Azzelinivel
Olvasójel
Bartha Eszter: Rendszerváltástól rendszerváltásig: A jelenkortörténet dilemmái Magyarországon. Földes György: Ívek és töréspontok: Gazdaság, politika, ideológia 1945 után. Tanulmányok. Budapest, Napvilág Kiadó, 2018
Kultúra
Katja Praznik: Művészi munkavégzés és a művészet autonómiája a jugoszláv „önigazgatásos” szocializmusban. Volt-e alternatív termelési modell Jugoszláviában?
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hatalom miként értelmezte a művészi munkát és a kultúra szerepét a szocializmus külön útjait járó Jugoszláviában, illetve hogy a titói „önigazgatásos” rendszerben sikerült-e megvalósítani a művészet tényleges autonómiáját. A szerző szerint, történtek ugyan figyelemre méltó kísérletek az alternatív művészi „termelés” létrehozására és a hagyományos nyugati (polgári) modellel való szakításra, a szocialista kultúrpolitika azonban nem sok teret hagyott e törekvésnek, s szinte kizárólag a kulturális intézmények keretein belül hagyta érvényesülni az alkotókat.
Másképp – más kép
Tütő László: Fában az erdőt. A filozófia hasznáról és káráról
A filozófiának nincs túl jó híre a közfelfogásban. Az írás azt a kérdést vizsgálja, hogy az autonóm gondolkodást és cselekvést milyen értelemben vett filozófiai szemléletmód tudja segíteni. Felveti továbbá, hogy milyen módon van esély iránta szélesebb körben felkelteni az érdeklődést.