Krausz Tamás: Alekszandr Vlagyimirovics Buzgalin (1954–2023)
Antonio Negri (1933– 2023)
Analízis
Éber Márk Áron: A dolgozók hatalmának újjászervezéséért. Osztályszerkezetelemzés és munkásosztály-politika Vivek Chibber felfogásában
A szerző Vivek Chibber elmúlt másfél évtizedben kifejtett nézeteit mutatja be. Elsősorban arra összpontosít, miképpen jutott Chibber arra az álláspontra, hogy mind társadalomelméletünk, mind politikai stratégiánk hátterében a marxi hagyománynak kell állnia. Ezt a legteljesebben 2022-ben megjelent két könyvében fejtette ki. Az egyik a marxi hagyományú társadalomkutatás tárgykörébe illeszkedő elméleti munka, amelyet Chibber mindenekelőtt szociológusoknak és társadalomelmélettel foglalkozóknak szánt, a másik pedig inkább egy közérthető-közhasználatú könyv, amely a baloldali antikapitalista politika elméleti alapvonalait és stratégiáját vázolja fel. A két kötet szorosan összefügg. Chibber ugyanis – a marxi hagyományhoz hűen – egységbe vonja az elméletet és gyakorlatot, teóriát és praxist
Olvasójel
Vivek Chibber: Hogyan legyünk szocialisták a huszonegyedik században
Kritika Erik Olin Wright: Hogyan legyünk antikapitalisták a huszonegyedik században c. könyvéről
Szocializmus
David Lane: Szabályozott szocialista piacgazdaság – a 21. században
A cikk eredetileg a szerző Global Neoliberal Capitalism and the Alternatives: From Social Democracy to State Capitalisms című, 2023-as monográfiájának 16. fejezetként jelent meg („Regulated Market Socialism”). Ebben röviden ismerteti a liberális kapitalizmus öt alternatíváját – az önfenntartó közösségeket, a szociáldemokráciát, az államkapitalizmust, az államilag ellenőrzött kapitalizmust és az államszocializmust. Ezek után összefoglalja az alternatív forgatókönyveket és felvázol egy további, vonzóbb opciót: a szabályozott piaci szocializmust
Pietro Basso: Antikolonialista forradalmi háborúk Afrikában
Az afrikai gyarmatosítás ellen folytatott forradalmi küzdelem gyökerei az európai rabszolga-kereskedelemmel szembeni ellenállás évszázados történetének részét képezik. E háborúk másfél évszázadot ölelnek fel (1830–1975), és valamennyi európai gyarmatosító hatalom érintett volt bennük mint megszálló, rabló és önkényúr. Mindegyikük kénytelen volt különböző léptékű katonai és politikai vereségeket elszenvedni Afrikában, ám az elmúlt fél évszázad tapasztalatai azonban mind az „arab”, mind a „fekete” Afrikában világosan mutatják, hogy a régi gyarmatosítást egy új váltotta fel, amely ellen Afrika kizsákmányolt osztályainak minden szinten, akár katonai értelemben is fel kell lépniük, ahogy azt a közelmúlt nigériai eseményei is bizonyítják. Afrika felszabadítása a gyarmatosítás és az imperializmus igájából csak úgy lehet teljes, ha az összes kontinens felszabadul a tőkés uralom alól.
Szklenár Csaba: Lokális gazdasági integrációk, a közösségi önigazgatás anyagi bázisai: Alulról építkezve vagy felülről irányítva?
A szerző a cikkében ismerteti a lokális gazdasági integráció fogalmát, majd egy-egy konkrét példán keresztül szemlélteti, hogyan működik ma a vidéki Magyarországon egy sikeresnek számító alulról építkező (Fenntartható Visszafejlődés) és egy felülről irányított (Rozsály) antikapitalista formáció. Összegzésképpen összehasonlítja mindkét mozgalom erősségeit és gyengeségeit, valamint lehetőségeit és veszélyeit.
Szalai Miklós: Utópia és realitás Marx kommunizmus-víziójában
A tanulmány a Marxszal kapcsolatos nézetek űrzavarában kíván „rendet tenni” – szét kívánja választani a reális és irreális elemeket Marx a posztkapitalista társadalomról alkotott koncepciójában. A szerző megközelítését a marxizmus „amhersti iskolájának” a szocializmus „korlátozott igényű” („thin”) fogalmáról alkotott elképzelése orientálja, amely szerint a szocializmus a 20. században nem(csak) azért vallott látványosan kudarcot, mert a Marx által elképzeltektől gyökeresen eltérő feltételek között próbálkoztak a megvalósításával, hanem azért is, mert hívei túlságosan sokat vártak tőle.
Dokumentum
Tütő László: Az „alternatív szocializmus” egy régi koncepciója. Magyarországon nem éhezhet, nem fázhat senki!
Szigeti Péter: Ahogy én látom – Levélféle Földes Györgynek.
Kultúra
Lengyel András: A „görénykurzus”. Egy politikai metafora születésének centenáriumára
Az úgynevezett „keresztény-nemzeti kurzus” leggyilkosabb meghatározását Szabó Dezső adta: „görénykurzus”, mondta róla; „sunyi, lop és büdös”. Az idők során ezt a megbélyegző és hiteltelenítő metaforát sokan és sokszor idézték. Jelentése persze egyre homályosabb lett, csak képi sugallata és negatív konnotációja maradt világos.
A szerző tanulmányában a metafóra születésének körülményeit deríti fel.
Periszkóp
Bárdos-Féltoronyi Miklós: Ki uralja és miként Európát, mások vagy önmaga?
Geopolitikai töprengések
A szerző véleménye szerint az ukrajnai háború arra emlékeztet, hogy az európai biztonsági rendszer még nem szilárdult meg, noha 1945 óta ezt várjuk. Elemzése szerény hozzájárulást kíván nyújtani egy nem háborús, hanem békés – egyben önrendelkezőbb és véglegesebb – európai biztonsági rendszer kialakításához.