Hogyan szervezzünk Munkástanácsot?

A dolgozói önkormányzat klasszikusnak mondható for­mája a munkástanács. Harminchárom év után a válsághelyzet néhány üzemben újra életre hívta a munkások önvédelmének ezt a módját. Az első példák követőkre találtak, a mozgalom terjed. A mozgalom segítésére létrejött a Munkástanácsok In­formációs Irodája, s az erők egyesítésének szükségessége az országos szövetség megalakulásához vezetett. Mivel a külön­böző önkormányzati formák között kitüntetett szerepet tulaj­donítunk a munkástanácsnak, e mozgalom alakulásával a jö­vőben többször is szeretnénk foglalkozni. Most a Munkástaná­csok Országos Irodájának a munkástanácsokhoz szóló útmu­tatóját közöljük, s az egyik elsőként létrejött munkástanács felhívását, amely a munkástanács-alakulás egy tipikus esetét mutatja be.

Mikor merül fel a Munkástanács-alakítás gondolata?

Amikor 1945-ben, 1956-ban bizonytalanná vált a vállalatok irányítása, eltűnt a tulajdonos, a dolgozók kezükbe vették a sorsukat, kielégítet­ték természetes igényüket a tulajdonlás iránt. Az eredményt 1945-47 után az egész világon „magyar csodának" nevezték. 1956-ban a mun­kástanácsoknak nem volt idejük a gondolkodásra, a politikai helyzet akkor politikai akciókat kívánt.

Ma is átmeneti időket élünk. A kormány az IMF nyomására az ál­lami tulajdon privatizálására törekszik, bármi áron hajlandó külföldi tőkéseknek átadni azt. Érthető a dolgozók nyugtalansága, hiszen ed­dig úgy tudták, hogy a vállalatuk társadalmi tulajdonban van, és az ál­lam csak kezeli.

A vállalatvezetők által kezdeményezett átalakulások fő célja saját pozíciójuk átmentése, itt sem történik semmi a hatékonyabb gazdál­kodás érdekében.

A dolgozók viszont szeretnek értelmeset, hasznosat csinálni. Mi­vel értenek saját szakmájukhoz, kínt okoz és felháborodást, ha laiku­sok – csak mert olyan pozícióban vannak – beleszólnak a munkájukba. Az Amerikai Egyesült Államokban a szakszervezetek így fogalmaz­nak: „a munkásoknak több a verítékes munkájuk a vállalatban – és jobban szenvednek, ha azt rosszul irányítják -, mint a részvényesek­nek, vállalatvezetőknek, intézményi beruházóknak. Ezért a munkás a tulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel együtt részesedni akar a hatalom­ban (a vállalati döntéshozatalban)".

A részvételi jog – a participáció – tehát igénye a dolgozóknak a magántulajdonú vállalatoknál is. Ennél többet igényelnek a jelenleg állami tulajdonú vállalatok dolgozói. Tudják, hogy ha övék lenne a vállalat, mit csinálnának, hogy jobban menjenek a dolgok. Ezért igénylik a tulajdonjogot. Ez a munkástanácsok alakulásának legmagasabbrendű célja.

A közvetlen kiváltó oka a munkástanácsok megalakulásának az önvédelemre törekvés. Ha a vállalatnál baj van, akkor ébred fel erre az igény.

Természetesen ez a „baj" a legkülönfélébb jellegű lehet. Például:

• a vállalat ellen csődeljárást indítottak,
• jelentős létszámot el kívánnak bocsátani,
• több szervezeti egységből-telephelyből álló vállalatnál valame­lyiket
• meg akarják szüntetni,
• el akarják adni,
• megfosztják az általa termelt nyereségtől a többi javára,
• a vállalatot részben vagy egészben kiárusítják,
• a vezetők milliós prémiumokat vesznek fel „érdem­telenül".

A felsoroltak csak példák, de mindegyik okra jellemző a dolgozók fel­háborodása, félelme és összefogási törekvése.

A célokat az egyes vállalatoknál a helyi problémák határozzák meg. Ilyen célok lehetnek például:

• érdekvédelem a szakszervezet megerősítésével,
• részvétel a vállalatirányításban,
• elszakadás a több telephelyes anyavállalattól,
• a részleges (de többségi) tulajdonjog megszerzése,
• a teljes tulajdonjog, rendelkezési jog megszerzése,
• a vállalat kiárusításának megakadályozása,
• tisztességes, értékarányos, nyilvános tulajdonosváltás,
• tömeges elbocsátások helyett elegendő érdemi munkaalkalom teremtése,
• a vállalat kivezetése a hullámvölgyből.

Miért munkástanács?

A fenti célokat csak a teljes kollektíva támogatásával lehet kiharcolni. Erre a jelenlegi, úgynevezett önkormányzati forma, a vállalati tanács nem alkalmas, hiszen az 1984-es vállalati törvény ezt a rendszert úgy alakította ki, hogy törvényszerű legyen a VT és az igazgató összefonódottsága. Ez természetes, hiszen a VT állapítja meg az igazgató fizeté­sét, aki viszont az ő fizetésüket határozza meg. Az 50 százalékban az igazgató által delegált VT tagok, információmonopóliumuk alapján, könnyűszerrel biztosítják a többségi szavazatot a munkásküldöttek el­lenében. A munkástanács a teljes dolgozói kollektívát magába foglal­ja. Az egyes szervezeti egységek visszahívható küldötteiből álló veze­tőség így tömegbázissal rendelkezik. Egy ilyen csoporttal már le kell ülni tárgyalni.

Hogyan kezdjünk hozzá az MT szervezéséhez?

1. A vállalat egyes szervezeti egységeiben tartsunk munkásgyűlé­seket (ha kell, műszakonként), ahol eldöntjük, hogy mi a célunk a MT megalakításával. A megalakulást titkosan szavazzuk meg, és kössük magunkat a 2/3-os részvételi arányhoz és ezen belül a 2/3-os egyetértő szavazati arányhoz. A munkásgyűlésről készüljön hivatalos jegyző­könyv. A korábban megfogalmazott létszámarányos norma szerint vá­lasszuk meg az egység küldöttjét a vezetőségbe. Második fordulót ja­vaslunk. Először a jelöléshez adjanak a dolgozók titkosan javaslato­kat. Ezek a nevek kerüljenek fel a jelölőlistára, s ezekből válasszanak a résztvevők megint titkosan más küldötte(ke)t.
2. A küldöttek üljenek össze és fogalmazzák meg alapszabály-ter­vezetüket.
3. A küldöttek beszéljék meg választóikkal az alapszabály-terve­zetet, és ha szükséges, többszöri egyeztetés után véglegesítsék.
4. Az egyesülési törvény alapján jegyeztessék be a munkástaná­csot mint egyesületet a bírósági nyilvántartásba.
5. Ezzel az aktussal a munkástanács jogi személlyé vált, és mint ilyen a közösség nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállal­hat.
6. A munkástanács mint jogi személy tárgyalhat tagjai, a teljes dolgozó kollektíva nevében a vállalatvezetéssel, a vállalatot részben vagy teljes körűen megvásárolni szándékozó vevő-aspiránssal, illetve a felsőbb irányító szervekkel, céljai elérése érdekében.
7. A munkástanács – külső szakértők bevonásával – vizsgálja felül a vállalat gazdasági vagy átalakulási programjait, s dolgozzon ki – a dolgozók testületeként – alternatív programot.

(Munkástanácsok Információs Irodája)

(Kaiser Ottó felvétele)

Egy munkástanács születése

Munkások! Alkalmazottak! Gyárunk dolgozói!

Nem hallgathatunk és nem várhatunk tovább! Cselekednünk kell, együtt és azonnal! Gazdaságilag és politikailag valamennyien jogfosz­tottak vagyunk. Magunk és családunk léte, mindannyiunk jövője vált bizonytalanná. A körülöttünk zajló kedvezőtlen folyamatok irányí­tása tőlünk függetlenül és ellenőrizetlenül egy szűk vezetői réteg kezé­ben összpontosul. Nem bízhatjuk sorsunkat azokra, akik eddig sem tö­rődtek velünk, akiknek a legfőbb törekvésük az volt, hogy minél előbb és minél jobban meggazdagodjanak.

Most, amikor az ország a teljes gazdasági csőd és az anarchia felé sodródik, amikor az erkölcsi és a bizalmi válság a mélypontjához köze­ledik, amikor egyre többen kerülnek a létminimum alá, tanúi és bénult szemlélői vagyunk egy szűk érdekcsoport hatalmát átmentő és va­gyonát gyarapító akcióinak. Magas fizetés, extraprémium, a szerke­zetváltás pedig elmarad! És ebben mindenki asszisztál, aki hallgat! Nem hallgathatunk, és nem tétlenkedhetünk tovább!

Be kell látnunk, hogy a nemzeti vagyon elherdálása csak tovább csökkenti mindannyiunk életszínvonalát. Nem engedhetjük, hogy az a vezető réteg döntse el jövőnket, amely meghatározta múltunkat és je­lenünket. Elég volt a sok hazudozásból, a „nagy eredményekkel" való dicsekvésből! Megelégeltük a nélkülünk hozott, de bennünket sújtó, felelőtlen döntésekét.

Világosan látni kell, hogy a hibás káderpolitikai támogatásokkal megszerzett gazdasági hatalom átmentése folyik nálunk napjainkban. Nincs program, és nincs jövőkép! Nem lehet dönteni nélkülünk, mert nem lehet nélkülünk jövőt felépíteni. Nélkülünk nincs kibontakozás és nincs átalakulás!

Gyárunkban jelenleg nincs olyan szervezet, amelyik szembe tudna szállni a már korábban elindult káros folyamatokkal, közöttük a ránk erőszakolt privatizálással. Ezért egy, a munkavállalói érdekkép­viselet elvére épülő munkásönkormányzatra van szükség. Meg kell alakítani a gyári munkástanácsot, amely mint jogi személy az alapsza­bályzatban rögzített célok és feladatok szerint végzi tevékenységét. A Munkástanács biztosítja a munkavállalók részvételét és ellenőrzését a vállalati tevékenység egészét átfogó minden kérdésben. Ennek kereté­ben a gyár vezetőinek munkáját is segíti. Biztosítja a teljes nyilvános­ságot, a kollektív ellenőrzést, a dolgozók aktív részvételét a gyár to­vábbi sorsának alakításában. A Munkástanács további célja elérni, hogy a munkavállalók kapjanak részvényeket, váljanak végre tulajdo­nosokká, vagyonkezelőkké azok, akiket ez a jog megillet.

Munkások!

Gyárunk dolgozói!

Valamennyien támogassátok a Munkástanács megalakítását! A Munkástanácsnak tagja lehet minden dolgozó, aki annak alapszabá­lyát elfogadja. A Munkástanács megalakításáról munkásgyűlés dönt.

Kiskunfélegyháza, 1990. január 17.

Előterjesztők

 

Az előterjesztők javasolják a vállalat vezetésének és a gyár kol­lektívájának, hogy közösen készítsék elő a vállalat átalakítását és ezzel hosszú távon a vállalat megmentését is, külső szakemberek bevoná­sával.

1990. február 27-én, Budapesten megalakult a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

(Kaiser Ottó felvétele)