Hogy valóban „a gyermek évszázada" volt-e a rövidesen véget érő kerek időszak (miként egy jeles pedagógus írónő nevezte előlege­zett bizalommal a századfordulón), azt majd talán a következő év­század tudja megítélni; ma legföljebb annyit állíthatunk teljes bizo­nyossággal, hogy a legutóbbi évtized csakugyan a gyermek évtizede volt. A Nemzetközi Gyermekévtől (1979) A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény megkötéséig (1989) az ifjú korosztály életkörülményei­nek sokrétű problémaköre a legrangosabb nemzetközi szervezetek figyelmét is magára vonta. 1990-ban hazánk is csatlakozott az ENSZ-egyezményhez. A gyermeki jogok és érdekek tényleges érvé­nyesülésének útja azonban meglehetősen göröngyös. Az „útakadá­lyok" földerítésére, megjelölésére, az elhárításukban való közremű­ködésre szerveződött 1989-ben különféle, a gyermekek sorsát érintő szakmák képviselőiből A Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma.

A gyerekek nem csupán családtagok, tanulók, gondozottak vagy „esetek", hanem személyiségek is, tömegükben pedig jól vagy rosszul felfogott érdekeiket olykor megfogalmazó, olykor megfogal­mazni sem tudó, de mindenképpen figyelemre méltó társadalmi cso­portot alkotnak. Röviden szólva: e sajátos, jogérvényesítésében kor­látozott népességréteg érdekeinek képviseletére alakult jogászokból, orvosokból, pedagógusokból, pszichológusokból, művészekből, új­ságírókból – természetes és jogi személyekből – 1989 tavaszán az a széleskörű munkacsoport, mely nem más gyermekvédő szerveze­tek helyett és ellenében, hanem azokkal esetenként vagy tartósan együttműködve, saját – szakmai összetételében rejlő – lehetőségé­nek latba vetésével igyekszik munkálkodni.

Eredmények, erőfeszítések, próbálkozások

Tisztségviselőink és alkalmi műhelyeink az elmúlt közel három esz­tendőben négy fő munkaterületen fejtették ki tevékenységüket. Kü­lönös figyelmet kellett szentelnünk ebben az időszakban a jogalkal­mazáson (gyakorlati érdekvédelmen) kívül a jogalkotásnak is, hiszen 1989 novemberében fogadta el az ENSZ Közgyűlés A Gyermek Jo­gairól Szóló Egyezményt, s noha ezt 1991 novemberében a magyar Országgyűlés is jogrendünkbe illesztette, törvényeinknek az Egyez­ményhez igazítása még jó ideig igényelheti figyelmünket. Tudo­mányos tevékenységünk tényfeltáró munkára, konferenciák szerve­zésére és kiadványok közreadására terjed ki. Szorosan kapcsolódik munkánknak e részéhez tájékoztatási tevékenységünk. Negyedik te­rületnek pedagógiai és szociális kezdeményezéseinket tekinthetjük.

Tevékenységformáink lényegének, céljának ismeretében talán az alábbi, szűkszavú krónika is adhat valamelyes képet vállalásainkról, törekvéseinkről.

1989. május

A tankötelesek munkanélküliségéről címmel jelezhető probléma fölvetése és megoldások kezdeményezése a művelődési miniszter­nél és az ifjúságpolitikai kormánybiztosnál.

Tiltakozás a gyermekélelmezés térítési díjainak felemelése, illetve az iskola piacosítása ellen.

Levél és javaslatok a gyermeknapon az országgyűlési képviselők­nek, a Minisztertanácsnak és a helyi tanácsoknak.

Kezdeményezés a nyílt jogalkotás rendszerének bevezetésére, a jogalkotásról szóló törvény módosítására.

augusztus

Az iskolákat és gyermekintézményeket sújtó betörések, bombari­adók elleni védelem kérése a Művelődési és Belügyminisztériumtól.

szeptember

Kezdeményezés az ifjúságpolitikai kormánybiztosnál a gyermek-és ifjúsági intézményekkel kapcsolatos moratórium bevezetésére.

október

A gyermek- és gyermekérdekű szervezetek találkozójának össze­hívása.

november

Felhívás és nyilatkozat a gyermek- és ifjúsági célú vagyon meg­őrzése, működtetése tárgyában. Ennek és a sajtó figyelmének kö­szönhetően eredményes intézmény megóvási akciók Egerben és Bács-Kiskun megyében, átfogó felmérés kikényszerítése a Kor­mánytól.

december

Állásfoglalás az ifjúsági célú vagyonról.

Állásfoglalás a közoktatási rendszer továbbfejlesztésével kapcso­latos eljárásról.

Tiltakozás a tanácsok szegregációs, a hátrányos helyzetű gyere­keket sértő intézményáthelyező eljárásai ellen.

Állásfoglalás a gyermekmozgalom pluralizmusáról, az iskola és a mozgalmak kapcsolatáról.

1990. február

Nyolc szervezet konzultációja és közös állásfoglalása az oktatási törvény módosításáról.

március

Átfogó tematikájú oktatáspolitikai kollokvium szervezésében való részvétel; az állásfoglalást harmincegy szervezet írta alá.

május

Országos tapasztalatcsere szervezése az OPI Iskolafejlesztési Központjával a tankötelesek munkanélküliségéről.

június

Tiltakozás a kínai nagykövetségnél a pekingi diákmegmozdulások vérbefojtása miatt.

december

A Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről 1990 című kiadvány megjelentetése

Jótékonysági jazzkoncert a Gyermeklánc Egyesülettel és az Egye­temi Színpaddal közös szervezésben.

1991. március

A Magyar Köztársaság képviselője aláírja az Egyezményt. A Gyer­mekérdekek Magyarországi Fóruma levélben jelzi az ENSZ főtitká­rának, hogy a fórum az egyezményt a maga részéről érvényesnek tekinti, egyidejűleg kéri Magyarország legfőbb közjogi méltóságait, hogy a maguk részéről segítsék a dokumentum szellemének mielőb­bi hazai érvényre juttatását.

A fórum kiáltványt tesz közzé, amely a magyarországi gyerekek jogi helyzetét szembesíti az Egyezményben foglaltakkal.

április

A fórum a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal közös munka­csoportot hoz létre az Egyezménynek a magyar jogrendbe illeszté­sét segítendő.

Gyermeknyár 1991 – pályázat gyerekek és fiatalok szabadidő el­töltési lehetőségeinek kutatására.

Közvetítő szerep vállalása debreceni iskolák és az önkormányzat közti konfliktusban.

május

Részvétel a magyarországi gyerekek helyzetével foglalkozó rá­dió-, illetve tv-műsorban.

Szakmai fórum a Városmajori Gimnáziumban, több társadalmi szervezet részvételével.

Az Ifik a Tavaszi Fesztiválon névvel évek óta folyamatosan mű­ködő program támogatása; a program célja, hogy a különböző ifjú­sági szervezetekhez – vagy semmilyen szervezethez sem – tartozó vidéki diákok részt vehessenek színvonalas fővárosi rendezvénye­ken.

június

A fórum által alapított 25 ezer forintos sajtódíjat első ízben adják át a gyermekérdekekért síkra szálló újságíróknak, s ettől kezdve folyamatosan közöljük negatív és pozitív észrevételeiket a sajtóor­gánumok vezetőivel.

A fórum levélben ajánlja fel segítségét az önkormányzatoknak, gyermekeket érintő ügyekben.

szeptember

Létrejön a Gyermeki Jogok Magyar Nemzeti Bizottsága. E rangos testület célja A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény elveinek és elő­írásainak mielőbbi és minél szélesebb körű érvényre juttatása. A titkársági teendők ellátására a fórum kap felkérést.

Országos tájékozódás arról, mennyire nehezíti a tankönyvárak fel­szabadításáról szóló rendelkezés az iskolások és az iskolafenntartók helyzetét.

október

„Szülőképző" tanfolyam kezdeményezése a Madarász utcai kór­házban 0-3 éves korú gyerekek nevelését segítő csoport közremű­ködésével.

november

Megnyílik a Gyermekérdekek Szabadegyeteme

Az Országgyűlés határoz A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmények a magyar jogrendbe illesztéséről. A gyakorlati tennivalók sokaságá­ról megszületik a Gyermekek a jognak asztalánál című kiadvány (az áprilisban alakult közös munkacsoport által készített dokumentum), amely az Egyezmény szövegét a Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályokkal veti össze. (Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ­Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma 1991, Budapest, Kézirat)

1992. január

Nyilatkozat a hazánkban tanuló, dolgozó vagy menedéket talált fiatalok elleni erőszak megfékezése érdekében.

február

A Gyermektanulmányok Alapítványának létrehozása: „A Gyermek­érdekek Magyarországi Fóruménak létérdeke, hogy a köréje szer­veződő szakértői gárda bővüljön. Ennek – egyik – eszközeként a közgyűlés elhatározza a Gyermektanulmányok Alapítványának létre­hozását és az alapítvány keretében ösztöndíjpályázatok kiírását." A tavasszal kiírt első pályázatra 97 pályázó 107 pályamunkát nyújtott be, szeptembertől 31 fél- és egyéves ösztöndíjasa van az alapít­ványnak.

március

Közgyűlési állásfoglalás a közoktatási törvény tervezetéről (csat­lakozás a kétharmados törvényhozási elfogadást követelő aláírás­gyűjtéshez), a bölcsődei és óvodai ellátás normatív támogatásáról, az 1992-es nyári iskolai szünidőről, a gyermeki és ifjúsági jogok országgyűlési különbiztosa intézményének bevezetéséről. Konszen­zussal elfogadott nézetek a gyermekügy néhány fontos kérdéséről: a kulturális örökség(értékek)hez való hozzájutásról, az örökbefoga­dásról, a gyermek- és ifjúsági sajtóról, az állam és az önkormány­zatok felelősségéről a nevelési intézmények fenntartásáért, a tanulói érdekvédelemről, a 0-3 év közötti kor jelentőségéről. Az állásfogla­lások, konszenzusos vélemények eljuttatása az illetékesekhez.

április

Az egykori Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat – Gyermek-érdekek Magyarországi Fóruma közös munkacsoportból létrejön a Gyermekjogi Műhely.

május

A gyermeki és ifjúsági jogokkal foglalkozó szekció szakmai veze­tése az Ifjúság '92 c. konferencián.

június

Kutatási program indítása a közművelődési intézmények gyermek­programjainak alakulásáról a piacosodó kultúra viszonyai között.

július

Megjelenik a Jelentés a magyar gyermekek helyzetéről 1991 c. kiadvány, ezzel a Jelentés sorozattá válik.

október

Megkezdődik a Közéleti Diákakadémia c. új, hosszú távú képzés­sorozat tervének kidolgozása.

november

Létrejön a fórum első vidéki tagozata az abaúji Hejce községben és környékén. Itt talál helyet a Gyermekérdekek Magyarországi Fó­rumának 1993-tól működő képzési bázisa is.

Munkaprogramunkból

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy kezdeményezéseinkkel nyo­mást gyakoroljunk mindazokra, akik alkotmányos felelősséget visel­nek meghatározott gyermekérdekek védelméért, érvényesítéséért. Állami feladatot nem vállalunk át. Fő megnyilvánulási formánk a fi­gyelemfelhívás, a gyermekérdekek és a nyilvánosság ütköztetése. A hozzánk érkező észrevételeket, tudomásunkra jutó sérelmeket az orvoslásra hivatott intézményekhez továbbítjuk.

Folyamatosan gyűjtjük az információkat a gyermekvilágról, az ilyen tárgyú információgyűjtéssel hivatásszerűen foglalkozó intézmények, műhelyek munkáját ösztönözzük, lehetőségeink szerint támogatjuk, esetenként megrendeléssel is fordulunk hozzájuk. Tapasztalatainkat évente összesített jelentésben adjuk közre nyomtatásban, de alkalom­szerűen is szolgálunk akár írásos, akár szóbeli tájékoztatással a gye­rekek helyzetéről.

Tevékenységünkben valamennyi, a gyerekekkel kapcsolatos szakma együttműködését igyekszünk megvalósítani: pedagógiai, jogi, politoló­giai, szociológiai, orvosi, közgazdasági, művészeti, közművelődési és tömegkommunikációs oldalról egyaránt várjuk a segítséget érdekvédő munkánkhoz. Megnyilatkozásaink és akcióink tagjaink és együttműkö­dőink kezdeményezésein alapulnak, s az erre hivatott grémium dön­tése alapján viseli a fórum „márkajegyét" és támogatását.

Aktivistáink tájékoztatása és képzése érdekében tanácsadó szol­gálatot szervezünk, illetve létrehoztuk a Gyermekérdekek Szabad­egyetemét.

Készséggel együttműködünk bármilyen gyermekvédő szervezettel és kezdeményezéssel, fontosnak tartjuk a gyermekérdekű alapítvá­nyok koordinációját is. Hegemóniára semmiféle munkakapcsolatban nem törekszünk; tevékenységünk alapelvei: nyitottság és konszen­zuskeresés.

A következő évek fogják eldönteni: szűkebb körű szakértő-nyo­másgyakorló-érdekkifejező műhely leszünk-e, vagy szélesedő tag­ságú tömegszervezet.

Alapszabályunkból

Célok és feladatok

A fórum célja képviselni a gyerekek sajátos érdekeit minden olyan ügyben, ami közvetlenül, vagy közvetve a korosztályt érinti. Ebből következően szorgalmazza az ENSZ Gyermeki Jogok Nyilatkozatá­ban és A Gyermek Jogairól Szóló Egyezményben foglaltak mara­déktalan megvalósítását a Magyar Köztársaságban. Figyelme kiter­jed a politikai, gazdasági, kulturális, egészségügyi és egyéb dönté­sek előkészítésére, a központi gyermekellátási formák mellett szük­ségesnek tartja az önszerveződő, vállalkozás-jellegű formák kiépí­tését, s a társadalmi intézményrendszer részeként működő gyer­mekszervezeteket, -mozgalmakat, -közösségeket.

Cselekvési és munkaformák

Helyzetelemzés, kutatás, tájékoztatás, gyermekérdekű akciók kez­deményezése, támogatása

Tagok és együttműködők

Magyar és külföldi állampolgárok, gyerekek és felnőttek társadalmi szervezetei, állampolgári közösségek és jogi személyek, akik (és amelyek) vállalják a tagságból eredő feladatokat, rendszeresen vagy alkalmanként részt vállalnak a munkából.

Szervezet

A fórum szervei: a közgyűlés és az egyeztető összejövetel. A köz­gyűlésen szavazati joggal vesznek részt a fórum tagjai, tanácskozási – napirendtől és egyedi döntéstől függően úgyszintén szavazati joggal a fórum közreműködői, tanácskozási joggal mindazok, akik erre alkalmanként igényt tartanak, de a fórumnak nem tagjai és nem számon tartott közreműködői.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni.

A havonta – általában a hónap utolsó csütörtökjén délután 5 órára a fórum székhelyére – összehívott egyeztető összejövetelen a fórum valamennyi tagja és együttműködője jogosult részt venni, s az ott föl­merült információkat nyilvánosságra kell hozni. Erre szolgál a fórum Tájékoztatója, amely havonként, általában a hónap elején jelenik meg, s amit minden tag és együttműködő térítésmentesen megkap.

A szervezet működéséért a közgyűlés által választott társelnökök felelnek (az 1992. évi közgyűlés az alábbiakat választotta meg egy esztendőre: Bersényi Iván, Bőjte Józsefné, Csizmár Gábor, dr. Gosztonyi Judit, Levente Péter, Loránd Ferenc, Pál Tamás, Sári La­jos, Soltész Anikó, Tímár Ágostonné, Trencsényi László; az ellenőr­ző bizottság tagjai: Gruber Andrea Etelka, dr. Havasi Zsolt, Verő Júlia). Tevékenységüket a három havonként váltakozó soros elnök­társelnök hangolja össze.

Anyagi eszközök

A tagsági díj (évi 200 Ft), a fórumnak juttatott támogatás, felajánlás, közérdekű kötelezettségvállalás, alapítványtétel, adomány, pályázat, rendezvényekből, vállalkozásokból származó nyereség.

Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma 1156. Budapest XV., Kontyfa utca 5.