Törvénytervezet
az Európai Közösség (Commonwealth of Europe) létrehozására, és az ezzel kapcsolatos célok megvalósítására
Minthogy az Egyesült Királyság lakosságának érdekében állna az európai kontinens országainak lakóival való szorosabb együttműködés mindannyiuk jólétéért, és
– minthogy a Római Szerződés által életrehívott Európai Közösség túlságosan nagy politikai hatalmat biztosít annak a Bizottságnak, amelyik nem választott testület és demokratikus eszközökkel el nem mozdítható, és
– minthogy a Közösség törvényeit – amelyek a tagállamok saját törvényeinél magasabbrendűek – titokban, a tagállamok választott parlamentjeinek előzetes jóváhagyási kötelezettsége nélkül hozzák, és
– minthogy a Maastrichti Szerződésben foglalt, a gazdasági, pénzügyi és politikai egység megteremtésére irányuló javaslatok a hatalom birtokosainak a hatalomból kizártak általi elszámoltathatóságát szükségszerűen tovább erodálják,
– minthogy ennek következtében gyengülnének Európa népeinek a hatalmon lévők politikáinak meghatározására vonatkozó jogai, és
– minthogy ezen változások hosszú távon közönyösséghez vagy a nacionalizmus legrosszabb formájának újjáéledéséhez vezethetnek, és
– minthogy nagyszerű alkalom nyílt egy szélesebb európai rendszer megteremtésére, a kontinens teljesen autonóm államainak haladó szellemű érdekösszehangolása útján;
ezért most a következőket rendeljük el, mégpedig Őfelsége, a Királynő előírására, az itt egybegyűlt Parlament világi, egyházi, és alsóházi képviselőinek tanácsára, beleegyezésükkel és felhatalmazásukkal:
1. Ezen javaslat elfogadásától számított hat hónapon belül Őfelsége kormánya – az e tervezetben felsorolt európai államok részvételével
– a meghirdetésnél legalább hat hónappal később tartandó konferenciát hívjon össze Londonba, ahol egy olyan Európai Közösség megalapítása vitatandó meg, amelyhez Európa összes nemzetének csatlakozása kívánatos.
2. Az 1. pontban megfogalmazott konferencián a Londoni Szerződés tervezetét a jelenlegi törvényjavaslat kiegészítő jegyzékének formájában vitára és kiegészítésre elő kell terjeszteni. A ratifikációt minden egyes részt venni szándékozó nemzet az általa erre a célra alkalmasnak tartott eljárással bonyolítja.
3. Elfogadása után a jelen törvénytervezet magasabb rendűnek tekintendő' – az Európai Közösségről szóló 1972-es Törvény 2. bekezdésének kivételével – minden, az Egyesült Királyság parlamentje által ez idáig becikkelyezett vagy becikkelyezendő törvénynél, az Egyesült Királyság parlamentjének hatáskörében meghozott törvénynél, illetve az Európai Közösség bármely törvényénél, irányelvénél vagy rendelkezésénél.
4. Ezen törvényjavaslat alapján bármely miniszter tetszőleges kiadását a parlament által elkülönített összegből kell fedezni.
5. Erre a törvényre mint az Európai Közösség 1992-es Törvényére lehet hivatkozni.
Kiegészítő jegyzék
A Londoni Szerződés Az Európai Közösség (Commonwealth of Europe) megalapításáról
Preambulum
Mi, az európai népeket képviselő alább felsorolt nemzetek törvényesen megválasztott képviselői, Albánia, Andorra, Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Írország, Észtország, Finnország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Kazahsztán, Kirgízia, Litvánia, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldávia, Monaco, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, San Marino, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, Egyesült Királyság, Üzbegisztán és a Vatikán nevében
– elhatároztuk, hogy mindannyiuk közös jóléte érdekében megalapozzuk Európa népeinek eddigi legszorosabb szövetségét,
– elfogadjuk, hogy e szövetség a szerződést aláíró teljesen autonóm státusú államok kölcsönös elismerésén alapul,
– elköteleztük magunkat, hogy dolgozunk az itt képviselt kormányok közötti legteljesebb fokú együttműködésen, minden, a kontinens egészét érintő ügyben és a világ többi részével való kapcsolatok terén,
– kötelezzük magunkat az ENSZ Alapokmányának és döntéseinek betartására, a béke, a demokrácia, a leszerelés, a fejlődés előmozdítására; az ENSZ által az Emberi Jogok Nyilatkozatában meghatározott emberi jogok megtartására és kiterjesztésére,
– hisszük, hogy a béke és a haladás elérése érdekében a tagállamok gazdag és változatos kulturális, politikai, gazdasági, vallási, intézményes sajátosságai sértetlenül megőrzendők,
– dolgozni fogunk ezekért a célkitűzésekért, jóakarattal a tolerancia és a megértés szellemében;
– elhatároztuk londoni találkozónkon, hogy olyan Európai Közösséget hozunk létre, amelyhez minden jogosult nemzet csatlakozhat, és amelyik a következő' kitételekkel összhangban áll:
1. szakasz
Ezen szerződés alapján a szerződő felek saját részvételükkel megalapítják az Európai Nemzetek Közösségét.
2. szakasz
Az Európai Közösségnek föl kell vállalnia azt a feladatot, hogy konszenzus alapján dolgozik az összes tagállam, az ott élő népek, és a kontinens, mint egész harmonikus és békés fejlődéséért.
3. szakasz
A Közösségre bízott feladatokat a következő intézményeken keresztül kell megvalósítani:
A Közgyűlés,
A Miniszterek Tanácsa,
A Bíróság,
Az Emberi Jogok Bizottsága, A Titkárság.
Minden egyes intézmény szigorúan az e Szerződésben ráruházott hatalom korlátain belül tevékenykedhet.
4. szakasz
A tagállamok kötelezettséget vállalnak a szükséges jogszabályok kezdeményezésére – legyenek azok általánosak vagy esetiek – és az ezen Szerződésből vagy a Közösség intézményeinek ajánlásaiból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges saját parlamenti támogatás biztosítására.
5. szakasz
A Közösség intézményeivel együttműködve a tagállamoknak mindent meg kell tenniük politikáik összehangolására.
6. szakasz
A Közösség intézményei nem foganatosíthatnak olyan intézkedést, amely bármely tagállam érdekét vagy annak autonóm státuszát sértené.
7. szakasz
Bármely független nemzetnek, amelynek határai részben vagy teljesen az európai kontinensen belül húzódnak, kívánatos a Közösséghez való csatlakozása. Ehhez csak a Közgyűlés tagjainak többségi egyetértése szükséges.
8. szakasz
A Titkársághoz eljuttatott előzetes értesítés átadása után 12 hónappal bármelyik tagállam szabadon kiléphet.
9. szakasz
A Közgyűlés bármely tagállam tagságát egyszeri többségi szavazással felfüggesztheti; a felfüggesztést bármikor meghosszabbíthatja, illetve feloldhatja.
10. szakasz
Ez a Szerződés meghatározatlan ideig hatályban marad, hacsak a Közgyűlés és a Miniszterek Tanácsának többsége az ellenkezőjét nem javasolja.
11. szakasz
Ez a Szerződés életbe lép, amikor az aláíró nemzetek többségének parlamentje ratifikálja azt, és amikor ezen nemzetek lakossága népszavazáson elért egyszerű többséggel a csatlakozás mellett dönt.
12. szakasz
AZ INTÉZMÉNYEK
A KÖZGYŰLÉS
A közgyűlésnek legfeljebb 500 tagja lehet, férfiak és nők egyenlő arányban; minden egyes tagállam képviselete kifejezi a népességének az össznépességhez viszonyított arányát; minden más szempontot a képviseleti arányszám kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, biztosítva ugyanakkor, hogy minden egyes tagállam képviselőinek száma mindig legalább kettő legyen.
A közgyűlés tagjait négy évre választják, a Szerződés életbe lépését követő három hónapon belül. Minden tagállam maga választja a választási rendszerét.
Ülései nyilvánosak, és az e szerződés Preambulumában meghatározott korlátozások mellett felelősek a Közösség mint egész politikájának meghatározásáért.
Minden évben megválasztja a saját elnöklő hivatalnokát (soros elnökét, ügyvivő elnökét), aki meghatározhatja az ügyrendet, és akinek jogában áll saját bizottságot felállítani.
Tagjait a tagállamok nemzeti költségvetéséből díjazzák, úgy, ahogyan azt mindegyik külön-külön meghatározza.
Feladatai közé tartozik a törvénytervezetek elkészítése bármely a Közgyűlés által szükségesnek tartott ügyben, amelyek aztán a Miniszterek Tanácsának és minden egyes tagállamnak ratifikálásra át-adandók.
13. szakasz
A MINISZTEREK TANÁCSA A Miniszterek Tanácsának összetétele: minden egyes tagállam kormánya egy képviselőt küld.
Ülései nyilvánosak, kivéve, ha – többségi döntés alapján – a Közösség mint egész érdekei bizonyos ügyek zárt ajtók mögötti tárgyalását indokolják. A meghozott döntéseket, amint lehetséges, nyilvánosságra kell hozni.
Ezen túlmenve, figyelembe veszi a Közgyűlés javaslatait, és javaslatokat tesz a tagállamok kormányainak.
A Tanács feladata az, hogy a kontinens egészét érintő bármely kérdésben a Közösség nemzeteinek politikáit összehangoló folyamatban aktívan közreműködjön. Ilyen kérdéskörök:
Gazdaság és ipar,
Élelmezés és mezőgazdaság,
Energia,
Kereskedelem,
Politika,
Szociális kérdések, Környezetvédelem, Nemzetközi politika, Védelem és leszerelés, Fejlesztés.
14. szakasz
A BÍRÓSÁG
Bíróságot kell felállítani, amely az egyes tagállamok által jelölt és a Közgyűlés által megerősített bírákból áll, akik addig szolgálnak, amíg a Közgyűlés 2/3-a le nem váltja őket.
A Bíróság felelős a Közösség alkotmányának értelmezéséért, és ítéletet hoz a Tanács vagy a Közgyűlés által előterjesztett ügyekben.
15. szakasz
AZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGA
A közgyűlés minden egyes választási periódus kezdetén – egy periódusra – tagjai közül Emberi Jogi Bizottságot választ, amelyben minden tagállam képviselteti magát.
A Bizottságnak a fent kiemelt Jogok Chartája által vezérelve jogában áll bármely, a Közösség tagjait és az emberi jogokat érintő, vagy a Közgyűlés, a Tanács, illetve a Titkárság által előterjesztett ügyet megvizsgálni, és arról jelentést tenni. Jelentéseit nyilvánosságra kell hozni.
A Tanács, a Közgyűlés és bármely tagállam, amelynek tevékenységét a Bizottság megvizsgálta, köteles a Bizottság esetleges javaslatait figyelembe venni és arra adott válaszát nyilvánosságra hozni.
16. szakasz
A TITKÁRSÁG
A Közösségnek legyen egy főtitkára, akit a Közgyűlés a választási periódus elején, négy éves időtartamra választ, aki felelős a Közösség igazgatásáért, így közös jelentést készít a Tanács és a Közgyűlés számára.
A Titkárság tagjai még a főtitkárhelyettesek, akiket a főtitkár jelöl ki a Közgyűlés jóváhagyásával, főállású alkalmazottakként, akikért a főtitkár felelős.
A főtitkár vagy a helyettesei részt vesznek a Miniszterek Tanácsának és a Közgyűlés ülésein, ott javaslatokat tehetnek, és végrehajtják a Közösség intézményei által hozott döntéseket.
A Közösség igazgatásának költségeit a tagállamokban erre a célra kivetett, igazságos adórendszeren keresztül beszedett adókból fedezik.
17. szakasz
A TAGÁLLAMOK JOGAI
Ebben a Szerződésben semmi sem sértheti a tagállamok azon abszolút törvényes jogait, hogy a saját jogalkotásuk keretein belül – a rájuk ruházott hatalom mértékéig – az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket meghozzák.
Minden tagállam kormánya, parlamentjének beleegyezésével végrehajtja azokat a megállapodásokat és szerződéseket, amelyeket saját vagy a Közösség kezdeményezésére aláírt.
18. szakasz
A KÖZÖSSÉG NÉPEINEK JOGAI
Ebben a Szerződésben meg kell erősíteni a Közösség népeinek jogait saját kormány megválasztására, illetve elmozdítására, és ennek eredményeként a saját hazai törvényeik hatályon kívül helyezésére, illetve kiegészítésére, valamint a saját parlamentjeik és kormányaik által meghatározott politikák követésére.
19. szakasz
A TAGÁLLAMOK BÍRÓSÁGAINAK HATÁSKÖRE
Ebben a Szerződésben a tagállamok bíróságait semmi sem korlátozhatja a saját államaik törvényeinek a saját alkotmányos berendezkedésükkel összhangban való alkalmazásában.
20. szakasz
A SZERZŐDÉS TÖRVÉNYBE IKTATÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE
A Szerződés törvénybe iktatása a tagállamokban tartott népszavazással történik, és kiegészíthető a Miniszterek Tanácsának, illetve a Közgyűlésnek többségi javaslatára, a tagállamokban tartott népszavazástól függően.
FÜGGELÉK – A JOGOK CHARTÁJA
1. Minden állampolgár jogosult arra, hogy élhessen azokkal az általános, demokratikus és kikényszeríthető törvényben gonddal őrzött, gyakorlatban megtartott, a társadalom által elismert – mind egyéni, mind kollektív – jogaival, amelyek egy civilizált társadalomban előfeltételei az önkormányzásnak és a teljes politikai, társadalmi és gazdasági emancipáció elérésének.
2. Minden polgár rendelkezik a következő politikai jogokkal:
- szólásszabadság,
- gyülekezés és egyesülés szabadsága véleménynyilvánítás szándékával, állami közbeavatkozás nélkül;
- közös politikai, társadalmi, gazdasági célokért szerveződni;
- bármely vagy mindegyik vallás szabad gyakorlása vagy nem gyakorlása;
- választásokon szavazat leadása, részvétel minden választási folyamatban és intézményben; választhatóság;
- a személyes adatok és kapcsolatok titokban tartása és védelme illetéktelen betekintéstől és beavatkozástól,
- a mozgás szabadsága bármilyen beavatkozástól mentesen, menekültjog megítélése politikai, szociális vagy gazdasági okokból,
- a katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadása.
3. Minden polgár törvényes joga:
- személyi szabadság bármilyen letartóztatással, fogvatartással, zaklatással szemben,
- törvénytelen cselekedettel vádolt személynek igazságos és pártatlan meghallgatása polgári bíróság előtt, törvény előtti egyenlő bánásmód és a jogi képviselethez való egyenlő hozzáférés lehetősége,
- a bűnösség bizonyításáig az ártatlanság vélelmezése, minden felmerülő vádról és támogató bizonyítékról a tájékoztatás kötelessége, a bíróság előtti hallgatás joga,
- szabadság a kínvallatással, a kegyetlen és megalázó bánásmóddal, és a halálbüntetéssel szemben,
- a kihasználás időpontjában ingyenes jogi tanácsok és szolgáltatások,
- törvény előtti egyenlőség a közösségben, diszkriminációtól mentesen, fajra, nemre, nemek közötti preferenciára, bőrszínre, vallási vagy politikai meggyőződésre vagy testi fogyatékosságra való tekintet nélkül.
4. Minden polgár rendelkezik a következő szociális jogokkal:
- megfelelő és meleg lakó-, és kényelmes életkörülmények,
- pihenéshez, felüdüléshez, a munkaidő korlátozásához és szabadidőhöz való jog,
- az irodalomhoz, a zenéhez, a művészetekhez, és más kulturális tevékenységekhez való hozzáférés joga,
- megfelelő egészségügyi ellátás és megelőző orvoslás – a felhasználás ideje alatt térítésmentesen,
- élethosszig tartó és ingyenes oktatás ellátás,
- méltóság és törődés nyugállományban,
- nők számára a termékenység és a születés szabályozása,
- ingyenes és egyenlő hozzáférés a gyermekellátáshoz,
- olcsó, hatékony és méltányos közlekedési eszközök,
- egészséges, fenntartható, elérhető és vonzó környezet, tiszta víz és levegő,
- kormányzati és kereskedelmi hatalomtól független média,
- bármely közhatalomnál tartott személyi adathoz való teljes hozzáférés lehetősége, miniszter által aláírt és parlamentnek jelentett korlátozások kivételével.
5. Minden polgár rendelkezik a következő gazdasági jogokkal:
- igazságos bérért folyó hasznos munkavégzés, amely elégséges jövedelmet biztosít a tisztességes életszínvonal fenntartásához;
- szakszervezethez csatlakozás, munkamegvonás munkaügyi viták során;
- részvétel minden döntésben, beleértve a munkahelyet érintő egészségügyieket és a biztonságiakat, minden munkavállaló számára az információ, a képviselet, a vélemény kinyilvánításának joga;
- teljes és egyenlő hozzáférés az állami és társadalmi juttatásokhoz az alapszükségletek fedezésének szintjén;
- a fizetési képességet meghaladó mértékű adózás alóli mentesség.
A törvénytervezetet Tony Benn nyújtotta be. Kiadta az Alsóház (House of Commons), 1992. június 17-én.
(Fordította: Turján Beáta)