
Tartalomjegyzék
Lapzárta
A demokratikus illúziók vége – Az Orbán-rendszer arccal a szélsőjobb felé
Asszociációk
Miért fontos az osztály? Interjú Erik Olin Wrighttal
Charlie Post: Le lettünk trumpolva. Eredmények és kilátások a 2016-os amerikai elnökválasztás után
A new yorki szociológus részletesen elemzi Trump győzelmének demográfiai és politikai okait, megcáfolva a mainstream médiában elterjedt mítoszt, miszerint a „fehér munkásosztály lázadása” magyarázná meg a szélsőjobboldali politikus sikerét. Valójában a népszerűtlen demokrata elnökjelölt és programja miatt jelentősen visszaesett részvételi hajlandóság a hagyományosan demokrata szavazói csoportok körében volt az elsődleges tényező, az amerikai választási rendszer torz, antidemokratikus jellege mellett. Volt továbbá a korábban Obamára szavazó – tehát aligha rasszista indíttatású – munkásosztálybeliek egy egészen kis csoportja, amely valóban Trumpra adta voksát, miután Obama elnöksége nem enyhített a 2008 óta akut gazdasági nehézségeiken.
Analízis
Bakó András: Dagály után apály? A latin-amerikai baloldal visszaeséséről
Az új évezred első évtizedében úgy tűnt, hogy az addig hegemón pozícióban lévő neoliberalizmussal szemben életképes, baloldali alternatíva van kialakulóban Latin-Amerikában. A tanulmány célja vázlatosan megvilágítani, hogy melyek azok a gazdasági, társadalmi és politikai tényezők, melyek a „rózsaszínű dagályt” képviselő baloldali kormányok meggyengüléséhez vezettek.
Változatok egy témára
A gender mindig politikai kérdés. Bartha Eszter beszélgetése Susan Zimmermannal
Jóni Eszter: A szovjet nő ikonológiája. A nőábrázolás változásai szovjet képeslapok és poszterek tükrében
A tanulmány nyomon követi a szovjet nő ábrázolását a vizuális propagandában, és megállapítja, hogy nem beszélhetünk egyetlen, „kanonizált” ábrázolásmódról, hanem valójában az ikonológia „„tartott lépést” a szovjet politika gyakran változó irányvo- nalaival, prioritásaival. Miközben a sztálini fordulat után, az erőszakos iparosítás és kollektivizálás logikájának megfelelően előtérbe került a férfiakkal egyenrangú munkát végző, dolgozó nő, akit férfiasnak, prűdnek és aszexuálisnak ábrázoltak, a ’30-as évek második felében (és természetesen a háború alatt) nagy szerepet kapott az anyaság, a hruscsovi olvadással pedig megjelentek a szépségüket rafinált árucikkekkel ápoló, fogyasztó nők is a „mindennapi” propagandában.
María Lugones: A heteroszexualizmus és a gyarmati/modern társadalmi nemi rendszer
Annibal Quijano szerint, a globális, eurocentrikus kapitalista hatalmi rendszer két tengely: a „hatalom gyarmatisága” és „modernitás” körül szerveződik. A hatalom gyarmatisága az emberiség felosztását „fajokra” meggyökereztette a társadalmi tudatban. Ezáltal az uralmi viszonyok a „természetesnek” tekintett felsőbb- és al- sóbbrendűség formáját öltötték. A tanulmány bevezeti a társadalmi nem/gender olyan értelmezését, amely szerint ez a fogalom a gyarmatosítás és a modernitás több- szörösen összefonódó hatalmi viszonyainak következtében alakult ki. A társadalmi nem e rendszerének van egy „világos”, átlátható és egy „sötét”, rejtett oldala, s emiatt a rendszerben a viszonyok és a viszonyokba zárt emberek nagyon különbözőkként jelennek meg, és következőleg az erőszaknak is nagyon különböző módjai jutnak osztályrészükül.
Arcok
Cselekvő szolidaritás. Perintfalvi Ritával Jakab Attila beszélget
Michael Löwy: Laudato Si’. A pápa rendszerellenes enciklikája
Ferenc pápa enciklikája kimondja, hogy a klímaváltozás nem pusztán az egyének magatartásából fakad, hanem a jelenlegi – a profitszempontok által dominált – gazdasági berendezkedés és tulajdonszerkezet folyománya. A globális rendszer fonák dinamikája, illetve az azt uraló gazdasági csoportok meggátolják a gyökeres változás bármely kísérletét. A jelenlegi rendszer logikáját kiszolgáló, „piackonform” megoldások nem vezethetnek eredményre. Ferenc megközelítésének másik fontos újdonsága, hogy összeköti az ökológia kérdését a társadalmi kérdéssel, mivel ugyanaz a rendszerlogika teszi lehetetlenné a szegénység felszámolását, mint amely az ökológiai áttörést akadályozza.
Tényről tényre
Pjotr Kocsin: A terror és a baloldal Ukrajnában
A szerző kiáltványa figyelemfelhívás és segélykérés is egyben. Kocsin rövid írásában rávilágít az új ukrán rezsim súlyosan elnyomó, szélsőjobboldali jellegére, melyben a rendszer kritikusan gondolkodó ellenzéki politikusai, aktivistái súlyos veszélyeknek vannak kitéve.
Történelem
György László: Észrevételek a Horthy-rendszer historiográfiájáról
A szerző áttekinti a Horthy-rendszer jellegével kapcsolatos, közel egy évszázados történészi vitákat, és megkísérli e historiográfiai fordulatokat elhelyezni a gazdaság-, társadalom- és politikatörténet folyamatában. Megállapítja, hogy a Horthy-kor tudományos, kritikai vizsgálata a kádári konszolidáció idején kezdett kibontakoz- ni, meghaladva a korábban uralkodó, sematikus narratívát. A rendszerváltás utáni pluralizmussal azonban ez a progresszív irány nem folytatódott: a politika újra megfertőzte a két világháború közötti rendszerről szóló szakmunkák jelentős részét. Megkezdődött Horthynak és ellenforradalmi rendszerének pozitív átértékelése, nem ritkán azzal a szándékkal, hogy az újonnan berendezkedő hatalmi elit benne szellemi viszonyításra és történeti legitimációra találjon.
Tromf
Nagy András: Megjegyzések Csoma Lajos könyvismertetőjéhez.
Olvasójel
Szalay Gábor: Kelet-Európa a náci üllő és a szovjet kalapács között? Timothy Snyder: Véres övezet. Európa Hitler és Sztálin szorításában. Budapest, Park Könyvkiadó, 2012.
Sőreg Krisztina: Az európai integráció politikai kiegyensúlyozatlanságának várható következményei. The Left, the People, Populism- Past and Present transform! yearbook 2017 (Edited by Walter Baier, Eric Canepa and Eva Himmelstoss). London, Merlin Press, 2017
Lugosi Győző: Szekták, kultuszok, (már nem is annyira) új vallási mozgalmak… Szcientológia és globalizáció
Az ún. szektakérdés – a jobbára nyugati eredetű és hátterű új vallási mozgalmak kelet-közép-európai megjelenése a rendszerváltozás után –, ami a ’90-es években még jelentős társadalmi s főleg politikai visszhangot váltott ki, ma már kevés figyel- met kelt a honi közvéleményben. A szcientológia azonban ez alól kivételt jelent. A cikk az egyházból immár vallási egyesületté lefokozott szervezet magyarországi történetét követi nyomon. A szcientológia a globalizáció tipikus jelensége: a vallást profanizálja, s megfordítva: az üzletet – benne a par excellence szcientológiai árut, a hubbardi standard „technológiát” – szakrálissá emeli, s ezzel a kommodifikációt, vagyis a kapitalista árucsere-viszonyokat kiterjeszti a transzcendencia iránti emberi- társadalmi szükségletek szférájára is
Címlap: Tarsila do Amaral: Munkások (1933)